A munkaadók által évente fizetendő rehabilitációs hozzájárulás idén az előző évhez képest 8 százalékkal, 1 341 000 forintra emelkedett – közölte a Trenkwalder Személyzeti Szolgáltató Kft. csütörtökön az MTI-vel.
Tisztelt Szakértő! Egy kft. alkalmazásában van egy 100%-os rokkant munkavállaló. Kötelező adni neki az 5 nap pótszabadságot? Kérnie kell ezt a dolgozónak? A súlyos fogyatékos szja-kedvezményt kérte papíron, de a pótszabadságot nem.
Tisztelt Szakértő! Kérem véleményét rehabilitációs kedvezmény igénybevételének lehetőségére vonatkozóan: Ellátásra vonatkozó adatok: • 1953-ban született személy II. csoportos rokkantsági nyugdíjban, majd rokkantsági ellátásban részesült. • 2014-ben jövedelemkorlát átlépése miatt visszavonták az ellátását. • 2017. 01. hótól öregségi nyugdíjban részesül. Dokumentumok • 2011 előtti időszakra vonatkozóan háziorvos által kiállított I. fokú orvosi szakvélemény, mely szerint az állapota végleges, az egészségkárosodás mértéke nincs feltüntetve. Kérdéseim • A már öregségi nyugdíjat kapó munkavállaló tekintetében lehet-e egyáltalán rehabilitációs kedvezményt igénybe venni? • A munkavállaló nem őrizte meg a szükséges ORSZI, illetve rehabilitációs hatóság által adott komplex minősítéséről szóló dokumentumokat. Honnan és hogyan tudja ezen dokumentumok másolatát a munkáltató utólag beszerezni? Válaszát köszönöm!
A következő kérdésre szeretnék választ kapni. Leszázalékolt őstermelő dolgozhat-e mint őstermelő a férjével, aki már nyugdíjas őstermelő, ha igen, vannak-e korlátok? És miket kell fizetni utána? Köszönettel: Bakonyváriné
Gyakran merül fel kérdésként, hogy összeegyeztethető-e a megváltozott munkaképességű személyek pénzbeli ellátása, illetve a vállalkozási tevékenység folytatása.
Tisztelt Szakértő! Fiatal, rokkantsági ellátásban részesülő (B1) személy vagyok, aki súlyos autóbalesetet szenvedett. A megfelelő dokumentumokkal a helyi járási hivatalban igényeltem, és meg is kaptam a mozgáskorlátozott személy részére adható parkolási igazolványt. Sikerült elhelyezkednek egy cégnél, ahol kaptam "céges autót", azonban a vezetőség "nem engedi/nem járul hozzá", ahhoz, hogy a parkolási igazolványomat a céges autóban is használjam, csak ha a sajátommal megyek. Jogos a cégvezetés ilyen korlátozása? Az az igazolvány most személyhez vagy gépjárműhöz van kötve? Az gond, ha céges? Azt mondták, hogy mutassak jogszabályhelyet erre vonatkozóan. Köszönöm szépen a segítségüket!
2018.05.17-én Winkler Róbert szakértő által jegyzett cikk jelent meg "Rokkantsági ellátásból öregségi nyugdíj: érdemes átszámítani" címmel. Kérem a tisztelt szakértő segítségét esetemre vonatkoztatva, az alábbi adatok megadása mellett: - 1955.01.19-én születtem, - 2011.12.31-ig rokkantsági nyugdíjas voltam, - 2012.01.01-től rehabilitációs ellátásra változott, - 2016.01.01-től ismét megváltozott, s jelenleg is rokkantsági ellátást kapok. Az ellátások mellett – az érvényes korlátozásokon belül – keresőtevékenységet folytatok, melyből nyugdíjjárulékot is fizetek. Kérdésem: esetemben kérhetem-e (kérnem kell-e) a 2019. január 19-én esedékes időpontra az öregségi nyugdíj megállapítását – a választási lehetőség mellett –, vagy, ha nem, az évek alatt befizetett nyugdíjjárulék "elveszett"? Válaszát megköszönve, üdvözlettel: Miklós
Szombaton van a Munkavédelem világnapja, amelyet a kormány 2012-ben a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) előterjesztése alapján a munkabalesetben elhunyt, valamint a megrokkant munkavállalók emléknapjává nyilvánított, olvasható a minisztérium honlapján közzétett tájékoztatásban.
A megváltozott munkaképességű személyek ellátására való jogosultságnak (legyen szó akár rokkantsági, akár rehabilitációs ellátásról) – a komplex felülvizsgálat által megállapított megváltozott munkaképességen túl – további feltétele, hogy az igénylő ne folytasson keresőtevékenységet, ne részesüljön rendszeres pénzellátásban, illetve rendelkezzék megfelelő biztosítási előzménnyel.
Már hetedik éve, hogy az egészségkárosodást szenvedett személyek részére rokkantsági nyugellátás megállapítására nincs lehetőség. A rokkantsági ellátórendszer 2012-ben történt módosítását követően viszont úgynevezett megváltozott munkaképesség alapján rehabilitációs ellátás, illetve rokkantsági ellátás állapítható meg, melyek ugyan nem minősülnek saját jogú nyugellátásnak, azonban sok esetben osztják annak sorsát, például évente a nyugdíjakkal hasonló mértékű emelésekkel növekednek.
Tisztelt Szakértő! Az egyéni vállalkozó 1954.11.16-án született és 2010.03.05-én kelt I. fokú határozat alapján az egészségkárosodása 53 százalékos, és a rehabilitáltsága szerint komplex minősítése alapján III.(harmadik) csoportú rokkant. 2014.02.01-jétől lett a vállalkozás megkezdve és abból kiindulva, hogy a komplex minősítés 50 százalék felett volt, és a határozatot a rokkantsági csoport besorolásáról a döntést 2011. december 31. előtt hozták, ezért a kisadózó vállalkozó, főállásúnak nem minősülő kisadózónak lett bejelentve (25 000 Ft/hó). Az lenne a kérdésem, hogy helyesen lett, így a fentiek alapján a vállalkozó besorolva és esetleg nem a főállású kisadózónak kellett volna bejelenteni? Előre is megköszönve segítségét: Erika
T.Szakértő! Besorolásom B2, rokkant ellátott vagyok, 4,5 év van a nyugdíjig, kérdezném, a régihez képest mi változott 2018.02.16-án? Továbbá kérdezném kisadózóként, ha egyéni vállalkozást indítanék, mikor számítanék a kata esetében főállású munkavállalónak?
Visszaigényelhető-e a családi kedvezmény, ha a feleségem 90 százalékos járadékot kap, és semmilyen munkát nem tud vállalni? Az szja-tájékoztatóban olvastam, hogy ha a közvetlen hozzátartozó járadékban részesül, jár a családi kedvezmény. Köszönöm.
1995-től 2012.01.01-éig rokkant nyugdíjas voltam. 2017. július 9-étől kérhettem az öregségi nyugdíjam megállapítását. A kieső időt hogyan kell figyelembe venni? Amikortól lehetett, fizettem a nyugdíjjárulékot és meg is kaptam utána a 0,5 százalékos emelést.
Közalkalmazotti jogviszonyban álló dolgozó, pedagógus tartós betegsége miatt az illetékes szakértői bizottság 70 százalékos egészségkárosodást állapított meg, betegsége miatt az alkalmassági vizsgálatot végző orvos is alkalmatlannak nyilvánította a munkakör betöltésére. Rokkantsági ellátást – a hivataltól kapott tájékoztatás alapján – akkor igényelhet, ha megszűnik a munkaviszonya. Kérdésem: ha a munkáltató nem kíván felmondani a dolgozónak, illetve a közös megegyezéses munkaviszony-megszüntetésnél nem vállalja a szolgálati idő alapján járó végkielégítés kifizetését, mit tehet a dolgozó?
dr. Radics Zsuzsanna
tb-szakértő, jogász
Ez engem is érdekel
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték