Egy hónappal az új tanév indulása előtt elkezdődött a lázas albérletkeresés. A diákok albérleti díját jellemzően a szülők fizetik. Ügyelni kell arra, hogy ki köti a bérleti szerződést a bérbeadóval, ha például a diáknak vagy a szüleinek más településen van ingatlanuk, és azt bérbe adják.
Tisztelt Szakértő! Magánszemélyként bérbeadok egy lakást, irodai használatra egy cégnek. A tevékenységet alanyi mentesként folytatom. Az év elején leadtam a cégnek az adóelőleg nyilatkozatot és következő év elején majd a cégtől kapok M30-ast. Mivel macerás a mérőórák, az internet és a közös költség szerződések átírása, a szerződés úgy szól, hogy bérleti díj+szja és a rezsiköltség. Külön-külön számlázom a bérleti díjat és a rezsiköltséget. Csak azt számlázom tovább, amit én is kifizettem a szolgáltatónak, sem többet, sem kevesebbet. Kérdésem, hogy a továbbszámlázott rezsiköltség esetében is alkalmazni kell (10 százalék költség, 90 százalék bevétel) az szja-levonást? Válaszát köszönöm.
Amennyiben egy magánszemély rendelkezik adószámmal, és a szerződésében úgy állapodnak meg a gazdasági társaság bérlőjével, hogy a bérleti díj 90 ezer forint/hónap. valamint külön megállapodnak abban, hogy a rezsiköltség változatlan formában továbbszámlázásra kerül, akkor a rezsi a vállalkozás igénybe vett szolgáltatása a bérbeadó továbbszámlázott szolgáltatásaként, vagy a magánszemély önálló tevékenységébe tartozó bevétele, és a bérleti díjjal egy kalap alá kell venni, és kifizetőként az adót le kell vonni belőle?
Tisztelt Adózóna! Úgy érzem, hogy ellentmondás van két válaszuk között. 2018.01.28 Ingatlan-bérbeadás tételes költségelszámolása nem teljes adóév esetén és 2018.04.06 Albérleti díjból levonható költségek, elég-e a nyugta, vagy számla kell? Válaszban az elsőben azt írták, hogy elszámolható a ki nem adott hónapokra is például a rezsiköltség, míg a másodikban már nem. Köszönettel.
A cég tulajdonosának lakásában működik a vállalkozás, amely bérleti díjat fizet az ingatlanhasználatért, továbbá rezsiköltséget is térít. hogyan kell a magánszemélynek ez után adóznia? – kérdezte olvasónk. Surányi Imréné okleveles közgazda szakértőnk válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Egy kft. néhány alkalmazottjának bérel lakást, nem mindenkinek, a bérleti díjról és a rezsiköltségről a kft. kapja a számlát, és annak ellenérték költségként elszámolja. Egy lakásban egy alkalmazott van elhelyezve. Kérdésem a következő: ha megáll a mobilitási célú lakhatási támogatás esete, akkor az adómentes részen felüli rész hogyan adózik a munkáltató illetve a dolgozó részéről? A munkáltató eljárhat-e úgy, hogy az adómentesen adható részen felüli albérleti díjat és rezsiköltséget továbbszámlázza a dolgozónak? Köszönettel várom válaszát!
Egy kft. magánszemélytől bérel egy lakást iroda céljából. A lakásban használt víz, villany és fűtés költségéről szóló számlák után visszaigényelhető-e az áfa? A közös költség elszámolható-e költségként a kft.-nél? A lakás a cég hivatalos telephelye. A magánszemély nem lakik ott. A közüzemi számlák a cég nevére szólnak. (A fizető adatainál a cég neve szerepel, felhasználónévként pedig a magánszemély.)
Tisztelt Szakértő! Egy magánszemély lakását bérbe adja 80 ezer forint plusz rezsidíjért. A kérdésem az, hogy a bérlő által fizetett rezsiköltség után is meg kell-e fizetni az szja-t és az ehót (1 millió forint felett) az alábbi esetekben, ha a mérőóra a bérbeadó nevén van: 1. A bérbeadó egy számlát állít ki a bérleti díjról és a rezsiről; 2. külön számlát állít ki; 3. a bérleti díjról számlát állít ki, a rezsiről csak átvételi elismervényt; 4. a rezsi csekkjeit a bérlő fizeti be? Ezek a tételek közvetített szolgáltatások, haszna rajta nincs a bérbeadónak. Ráadásul ezek a tételek az egymillió forintos határ fölé viszik az éves bevételt, így pedig a teljes összegre az ehót is meg kellene fizetni?! Milyen lehetőség(ek) vannak a fenti probléma megoldására? Köszönöm a segítséget!
Tisztelt Szakértő! Biztosítási ügynöki tevékenységet folytató társaságnak 2-es adószáma van, a tevékenysége nem áfaköteles, a bérleti díjat áfamentesen számlázza. A rezsiköltséget változatlan formában továbbszámlázza a bérlő felé. A rezsidíj továbbszámlázása ebben az esetben áfamentes? Válaszukat előre is köszönöm
Tisztelt Szakértők! A következő esetre kérem szíves tájékoztatásukat. Egy kft.-ben tulajdonos magánszemély az általa bérelt lakást továbbadja bérbe a vállalkozása részére (a bérleti szerződés erre lehetőséget ad), mivel a kft. székhelye ezen a címen van, adószámot is kiváltott bérbeadási tevékenységre. A 2013. évben általa kifizetett bérleti díjat utólagosan, 2016-ban kiszámlázta a kft.-nek, szintén 2016-ban megkapta az ellenértéket. Ilyen esetben elszámolhatja a bevételével szemben a 2013-ban magánszemélyként megfizetett bérleti díjat, plusz rezsiköltséget, vagy mivel 2016-ban kapta a bevételt, csak 2016-ban kifizetett kiadásokat vehet számításba? Az szja-törvény úgy fogalmaz, hogy az adóévben felmerült, igazolt kiadásokat lehet érvényesíteni. Jelen esetben adóév alatt a magánszemély szempontjából a 2016-os év értendő? Köszönöm válaszukat!
Tisztelt Szakértő! Katás egyéni vállalkozó (fodrász) magánszemélyként adja bérbe saját tulajdonában álló lakását négy kifizetőnek, akik fodrászként, illetve kozmetikusként dolgoznak a lakásból kialakított "szépségszalonban". A tulajdonos hölgy is itt dolgozik, mint fodrász, katás egyéni vállalkozóként, az ingatlannal kapcsolatban felmerült rezsiköltségeket nem számolja el a vállalkozásában. A bérbeadást mint magánszemély számlázza ki önálló tevékenység bevételeként. A kérdésem az lenne, hogy az ő esetében lehetséges-e, hogy a 10%-os költségátalány figyelembe vétele helyett tételes költségelszámolással állapítsa meg az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelmét? Amennyiben igen, a rezsiköltségeket milyen arányban veheti figyelembe? Például a saját és a bérbevevői által, a szalonban ledolgozott idő figyelembevételével állapítsunk meg egy arányszámot? Segítségét megköszönve!
Magánszemélyként több saját tulajdonú ingatlant adok bérbe. Az egyik ingatlant 2016-ban nem sikerült csak december hónapban kiadni, a másik folyamatosan ki volt adva. Kérdésem, hogy a ki nem adott időszakra felmerült rezsiköltségek, melyek meghaladják az egyhavi, ebből az ingatlankiadásból származó bevételt, a 2016. évben felmerült összes költségben szerepelhetnek-e? Köszönöm: Mikro
Tisztelt Szakértő! Használt lakást vásároltam, amit szeretnék bérbeadni. A közüzemi számlák a nevemre jönnek, melyeket aztán a bérlő kiegyenlít. Úgy gondolom, hogy a tételes költségelszámolást kellene választanom. Ezzel az adózási móddal kapcsolatban kérdezném, hogy ha az értékcsökkenési leírást elszámolhatnám költségként, akkor ezen felül még leírható a rezsiköltség és esetleges kisebb felújítási költség (például festés) is? Vagy az értékcsökkenés már magába foglal minden felmerülő kiadást? Ha ezt az ingatlant a későbbiekben eladnám, befolyásolja az adókötelezettség megállapítását az értékcsökkenés? Válaszát köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Cégünk bérelt irodájának rezsiszámláit a bérbeadó állítja ki. Kérdésem az lenne, hogy nekünk a kiszámlázott víz- és áramdíjakat az 51-52 számlacsoportba, anyagként, illetve igénybe vett szolgáltatásként, vagy közvetített szolgáltatásként kell könyvelnünk? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Kft. bérelt egy raktárat, amit támogatásból felújítottunk, a beruházást 2012. 07. 24-én aktiváltuk (idegen tulajdonon végzett beruházásként), majd 2013. 01. 05-én megvásároltuk. A felújítást le kellett selejtezni, mert az ingatlan visszakerült a bérbeadóhoz a bérleti szerződés megszűnésekor. Ekkor megállapították a bérbeadó által elismert beruházás értékét, mivel ezeket mi végeztettük el, csak a különbözetet kellett rendezni. Így egy felújított ingatlan került a könyveinkbe az áfamentes adásvétel után. Cégünk áfaköteles tevékenységet végez 100 százalékban. Az ingatlan bérleti díja áfás volt, ezt, és az elvégzett, később leselejtezett felújítás áfáját levontuk. Az eladó a vételárra nem számított fel áfát. A tulajdonszerzés után több beruházás nem volt, csak az értékcsökkenést és a rezsit számoltuk el/áfáját vontuk le. Az ingatlanértékesítésre nem kértünk a szokásostól eltérő áfa „alanyiságot”. Kérdéseim: – Amennyiben értékesítenénk a fenti ingatlant, annak eladási ára áfaköteles bevétel lenne-e a társaság számára? – Keletkezik-e fizetendő áfa, ha az ingatlant (a tulajdoni lapon is átvezetve) lakássá átminősítettjük? – Amennyiben így áfamentes értékesítés keletkezne, kell-e foglalkozni a korábban levonásba helyezett áfával (leselejtezett beruházás, rezsiköltségek áfája)? – Amennyiben itt is alkalmazni kell a megfigyelési időszakot az áfa tekintetében, kérem, szíveskedjenek levezetni, hogy egy 2016. szeptemberi értékesítés esetén hogyan kell azt pontosan elvégezni? Köszönöm! István
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték