A 2019 januárjától életbe lépő szabályok alapján nem kell vagy nem szabad továbbszámlázni a magánszemélyként bérbeadott ingatlan rezsiköltségét? – kérdezte az Adózóna olvasója. Lepsényi Mária adószakértő válaszolt.
Egy hónappal az új tanév indulása előtt elkezdődött a lázas albérletkeresés. A diákok albérleti díját jellemzően a szülők fizetik. Ügyelni kell arra, hogy ki köti a bérleti szerződést a bérbeadóval, ha például a diáknak vagy a szüleinek más településen van ingatlanuk, és azt bérbe adják.
Tisztelt Szakértő! Magánszemélyként bérbeadok egy lakást, irodai használatra egy cégnek. A tevékenységet alanyi mentesként folytatom. Az év elején leadtam a cégnek az adóelőleg nyilatkozatot és következő év elején majd a cégtől kapok M30-ast. Mivel macerás a mérőórák, az internet és a közös költség szerződések átírása, a szerződés úgy szól, hogy bérleti díj+szja és a rezsiköltség. Külön-külön számlázom a bérleti díjat és a rezsiköltséget. Csak azt számlázom tovább, amit én is kifizettem a szolgáltatónak, sem többet, sem kevesebbet. Kérdésem, hogy a továbbszámlázott rezsiköltség esetében is alkalmazni kell (10 százalék költség, 90 százalék bevétel) az szja-levonást? Válaszát köszönöm.
Amennyiben egy magánszemély rendelkezik adószámmal, és a szerződésében úgy állapodnak meg a gazdasági társaság bérlőjével, hogy a bérleti díj 90 ezer forint/hónap. valamint külön megállapodnak abban, hogy a rezsiköltség változatlan formában továbbszámlázásra kerül, akkor a rezsi a vállalkozás igénybe vett szolgáltatása a bérbeadó továbbszámlázott szolgáltatásaként, vagy a magánszemély önálló tevékenységébe tartozó bevétele, és a bérleti díjjal egy kalap alá kell venni, és kifizetőként az adót le kell vonni belőle?
Tisztelt Adózóna! Úgy érzem, hogy ellentmondás van két válaszuk között. 2018.01.28 Ingatlan-bérbeadás tételes költségelszámolása nem teljes adóév esetén és 2018.04.06 Albérleti díjból levonható költségek, elég-e a nyugta, vagy számla kell? Válaszban az elsőben azt írták, hogy elszámolható a ki nem adott hónapokra is például a rezsiköltség, míg a másodikban már nem. Köszönettel.
A cég tulajdonosának lakásában működik a vállalkozás, amely bérleti díjat fizet az ingatlanhasználatért, továbbá rezsiköltséget is térít. hogyan kell a magánszemélynek ez után adóznia? – kérdezte olvasónk. Surányi Imréné okleveles közgazda szakértőnk válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Egy kft. néhány alkalmazottjának bérel lakást, nem mindenkinek, a bérleti díjról és a rezsiköltségről a kft. kapja a számlát, és annak ellenérték költségként elszámolja. Egy lakásban egy alkalmazott van elhelyezve. Kérdésem a következő: ha megáll a mobilitási célú lakhatási támogatás esete, akkor az adómentes részen felüli rész hogyan adózik a munkáltató illetve a dolgozó részéről? A munkáltató eljárhat-e úgy, hogy az adómentesen adható részen felüli albérleti díjat és rezsiköltséget továbbszámlázza a dolgozónak? Köszönettel várom válaszát!
Egy kft. magánszemélytől bérel egy lakást iroda céljából. A lakásban használt víz, villany és fűtés költségéről szóló számlák után visszaigényelhető-e az áfa? A közös költség elszámolható-e költségként a kft.-nél? A lakás a cég hivatalos telephelye. A magánszemély nem lakik ott. A közüzemi számlák a cég nevére szólnak. (A fizető adatainál a cég neve szerepel, felhasználónévként pedig a magánszemély.)
Tisztelt Szakértő! Egy magánszemély lakását bérbe adja 80 ezer forint plusz rezsidíjért. A kérdésem az, hogy a bérlő által fizetett rezsiköltség után is meg kell-e fizetni az szja-t és az ehót (1 millió forint felett) az alábbi esetekben, ha a mérőóra a bérbeadó nevén van: 1. A bérbeadó egy számlát állít ki a bérleti díjról és a rezsiről; 2. külön számlát állít ki; 3. a bérleti díjról számlát állít ki, a rezsiről csak átvételi elismervényt; 4. a rezsi csekkjeit a bérlő fizeti be? Ezek a tételek közvetített szolgáltatások, haszna rajta nincs a bérbeadónak. Ráadásul ezek a tételek az egymillió forintos határ fölé viszik az éves bevételt, így pedig a teljes összegre az ehót is meg kellene fizetni?! Milyen lehetőség(ek) vannak a fenti probléma megoldására? Köszönöm a segítséget!
Tisztelt Szakértő! Biztosítási ügynöki tevékenységet folytató társaságnak 2-es adószáma van, a tevékenysége nem áfaköteles, a bérleti díjat áfamentesen számlázza. A rezsiköltséget változatlan formában továbbszámlázza a bérlő felé. A rezsidíj továbbszámlázása ebben az esetben áfamentes? Válaszukat előre is köszönöm
Tisztelt Szakértők! A következő esetre kérem szíves tájékoztatásukat. Egy kft.-ben tulajdonos magánszemély az általa bérelt lakást továbbadja bérbe a vállalkozása részére (a bérleti szerződés erre lehetőséget ad), mivel a kft. székhelye ezen a címen van, adószámot is kiváltott bérbeadási tevékenységre. A 2013. évben általa kifizetett bérleti díjat utólagosan, 2016-ban kiszámlázta a kft.-nek, szintén 2016-ban megkapta az ellenértéket. Ilyen esetben elszámolhatja a bevételével szemben a 2013-ban magánszemélyként megfizetett bérleti díjat, plusz rezsiköltséget, vagy mivel 2016-ban kapta a bevételt, csak 2016-ban kifizetett kiadásokat vehet számításba? Az szja-törvény úgy fogalmaz, hogy az adóévben felmerült, igazolt kiadásokat lehet érvényesíteni. Jelen esetben adóév alatt a magánszemély szempontjából a 2016-os év értendő? Köszönöm válaszukat!
Tisztelt Szakértő! Katás egyéni vállalkozó (fodrász) magánszemélyként adja bérbe saját tulajdonában álló lakását négy kifizetőnek, akik fodrászként, illetve kozmetikusként dolgoznak a lakásból kialakított "szépségszalonban". A tulajdonos hölgy is itt dolgozik, mint fodrász, katás egyéni vállalkozóként, az ingatlannal kapcsolatban felmerült rezsiköltségeket nem számolja el a vállalkozásában. A bérbeadást mint magánszemély számlázza ki önálló tevékenység bevételeként. A kérdésem az lenne, hogy az ő esetében lehetséges-e, hogy a 10%-os költségátalány figyelembe vétele helyett tételes költségelszámolással állapítsa meg az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelmét? Amennyiben igen, a rezsiköltségeket milyen arányban veheti figyelembe? Például a saját és a bérbevevői által, a szalonban ledolgozott idő figyelembevételével állapítsunk meg egy arányszámot? Segítségét megköszönve!
Magánszemélyként több saját tulajdonú ingatlant adok bérbe. Az egyik ingatlant 2016-ban nem sikerült csak december hónapban kiadni, a másik folyamatosan ki volt adva. Kérdésem, hogy a ki nem adott időszakra felmerült rezsiköltségek, melyek meghaladják az egyhavi, ebből az ingatlankiadásból származó bevételt, a 2016. évben felmerült összes költségben szerepelhetnek-e? Köszönöm: Mikro
Tisztelt Szakértő! Használt lakást vásároltam, amit szeretnék bérbeadni. A közüzemi számlák a nevemre jönnek, melyeket aztán a bérlő kiegyenlít. Úgy gondolom, hogy a tételes költségelszámolást kellene választanom. Ezzel az adózási móddal kapcsolatban kérdezném, hogy ha az értékcsökkenési leírást elszámolhatnám költségként, akkor ezen felül még leírható a rezsiköltség és esetleges kisebb felújítási költség (például festés) is? Vagy az értékcsökkenés már magába foglal minden felmerülő kiadást? Ha ezt az ingatlant a későbbiekben eladnám, befolyásolja az adókötelezettség megállapítását az értékcsökkenés? Válaszát köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Cégünk bérelt irodájának rezsiszámláit a bérbeadó állítja ki. Kérdésem az lenne, hogy nekünk a kiszámlázott víz- és áramdíjakat az 51-52 számlacsoportba, anyagként, illetve igénybe vett szolgáltatásként, vagy közvetített szolgáltatásként kell könyvelnünk? Válaszát előre is köszönöm!
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték