Étkezés rendezvényen – a továbbszámlázás áfája Cikk
Milyen áfatartalommal számlázható tovább a rendezvényi étkezés? – kérdezte az Adózóna olvasója. Dr. Kelemen László adószakértő, jogász válaszolt.
Milyen áfatartalommal számlázható tovább a rendezvényi étkezés? – kérdezte az Adózóna olvasója. Dr. Kelemen László adószakértő, jogász válaszolt.
Tisztelt Szakértők! Egyéni vállalkozó gyermekrendezvényt szervez, a gyerekzsúrok alkalmával a gyerekeket uszodába viszi, ahol béreltei díjat és belépőjegyeket vesz a gyerekeknek, ezek a költségek igénybe vett szolgáltatásnak minősülnek? A rendezvény során felmerülő egyéb költségek között van olyan tétel, mint például édesség, csokoládé. Ezek a költségek is a bevételszerző tevékenységhez kapcsolódnak, azonban még mindig anyagköltségről beszélünk? Az egyéni vállalkozó a rendezvényért mint szolgáltatáscsomagért számlát állít ki a megrendelő szőlők felé. Köszönöm szíves válaszukat. Üdvözlettel: Szabó László
Tisztelt Szakértő! Cégünk 50 éves jubileumi rendezvényt szerveztetett rendezvényszervező céggel. A számla ételt-italt nem tartalmaz, kizárólag a fellépők és a szervezés díját. A kérdésem az lenne, hogy a számla áfatartalma visszaigényelhető-e, illetve ha nem, akkor járulékköteles-e a számla? (A számla összege 4 076 000 Ft+áfa.) Válaszát köszönjük!
Tisztelt Szakértő! Cégünk rendezvényszervezéssel foglalkozik. Szolgáltatást nyújt EU-s adóalanyoknak. A szolgáltatás helye Magyarországon van. Belépő díjat nem szedünk. Az egész rendezvény szervezését mi bonyolítjuk, a szállást is beleértve, ami benne van a rendezvény összes költségeiben, amit egyben számlázunk ki rendezvényszervezés címszó alatt. Érdeklődnék, hogy ez a tevékenységünk mentes vagy áfás? A könyvelő mentest mond, a könyvvizsgáló áfást, a NAV szintén mentest. Szóval teljes a kavarodás! Köszönöm szíves válaszát!
Tisztelt Szakértő! Egy cég rendezvényeket szervez az ügyfelei megbízásából és azok számára. Ennek teljesítéséhez különböző külső szolgáltatásokat is igénybe vesz. Saját teljesítménye a rendezvény költség- és szolgáltatástervének elkészítése, valamint a rendezvény lebonyolítása. Kérdésem arra irányul, hogy az alábbi igénybe vett külső szolgáltatások számviteli szempontból, illetve a helyi adókról szóló törvény szerint igénybe vett anyagjellegű szolgáltatásnak, avagy iparűzésiadó-csökkentő tételként elszámolható szolgáltatásoknak (alvállalkozói teljesítések vagy közvetített szolgáltatások) minősülnek, ha a) a számlában elkülönülten kerül kiszámlázásra a saját teljesítések, illetve tételesen felsorolva a továbbszámlázott külső szolgáltatások értéke, b) egy összegben kerül feltüntetésre a számlán az ügyfél számára a teljes összeg. Igénybe vett külső szolgáltatások: - reklám és marketing, - catering, vendéglátás, - helyszínfoglalás költségei, - produkciók, fellépők költségei, - rendezvény eszközeinek, bérleti díj költségei, - rendezvények igénybe vett szolgáltatások költségei, - fotózás, filmkészítés, - szórólapok, nyomdai szolgáltatások költségei, - hostess, személyzet költségei, - technikai szolgáltatások költségei, - őrzés-védés költségei, - artisjus díjak költségei, - szállítási, raktározási, tárolási költségek, - rendezvényen felhasznált kellékek költségei. Válaszát előre is köszönöm. Tisztelettel: Szekeres Zsolt
Tisztelt Szakértő! Rendezvényszervező cég éttermi szolgáltatásra megállapodást kötött még 2017-ben egy bizonyos étteremmel. A rendezvényt 2018 januárjában bonyolítják le. Az árat a 2017. évben állapították meg X összeg plusz áfa alapon. 2018-ban jött is a számla, ami a 2017-ben megállapított bruttó árat tartalmazza az akkor érvényes, 18% áfával növelten, csak éppen visszaszámolták benne az áfatartalmat 5 százalékra. Kérdésem erre vonatkozna, hiszen az áfacsökkentésnek pont az lenne a lényege, hogy csökkenjen az ár. Jogos ez egyáltalán? Megcsinálhatják ezt a cégek büntetlenül, vagy meg lehet reklamálni? Válaszukat előre is nagyon köszönöm: Asbóth Istvánné
Tisztelt Szakértő! Egy kft. rendezvényszervezést vállalt, melynek keretében egy 30 fős csoportnak tanulmányutat szervez új, nemzetközi kapcsolatok létesítésére Ausztriába. Kérdésünk, hogy a csoport szállásköltsége reprezentációként adózik a szervezőnél? Illetve az is előfordul, hogy a reggeli és szállásdíj együtt szerepel a számlán egy tételben. A kft. egyösszegben számlázza ki a megrendelőnek a rendezvényszervezést (nem szerepel a kimenő számlán étel-ital).Válaszát előre is köszönjük.
Tisztelt Szakértő! Kérem szíves segítségét az alábbi kérdés megválaszolásával. Egy magyarországi, EU adószámmal rendelkező cég rendezvényt szervez egy belga székhellyel, EU adószámmal rendelkező cég számára, ahol a számla továbbszámlázott szolgáltatást tartalmaz, egy másik belga cég rendezvényszervezési szolgáltatását számlázza tovább. A bejövő számlát kiállító belga cég, mivel a rendezvény helyszíne Belgium, ezért helyi, belga áfával növelt számlát állít ki. A továbbszámlázásnál a magyar cég a kiállított számla esetében milyen áfakulcsot köteles alkalmazni? (Az áfatörvény 42. §-a szerint, ha a rendezvény helyszíne Belgium, akkor ott a fordított adózás szerint kell kiállítani a számlát?). Ha az igénybevevő nem adóalany, akkor milyen áfa alkalmazásával kell a számlát kiállítani? Az igénybevett szolgáltatás áfáját az ELEKÁFA nyomtatványon lehet visszaigényelni? Segítségét előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Rendezvényszervező cég, aki a rendezvényszervezéssel, azok lebonyolításával foglakozik (amibe beletartozik olykor a rendezvény helyszínének bérlése, étkeztetése, előadók megszervezése, fuvarozás, szállás, rendezvényeszközök bérleti díja stb.) hogyan számlázza tovább például a szállásköltséget, vagy bármi más költséget, ami 18 százalék áfás? Tehát nem ő szolgáltatja a szállást, ételt italt, vagy minden mást, hanem közvetített szolgáltatásként továbbszámlázza azokat. A számlázásnál minden költséget külön-külön fel kell tüntetni, vagy elég, ha azt írják a számlára hogy rendezvényszervezés? Válaszukat előre is köszönöm Asbóth Istvánné
Tisztelt Adózóna! Rendezvényszervezéssel foglalkozó áfaalany vállalkozás kérdése. Jellemzően két eset fordul elő: – ahol „fővállalkozóként” a rendezvény teljes szervezését végzi (a résztvevők a részvételi díjat is a vállalkozásnak fizetik), ennek keretében biztosítja a helyszínt a hozzá kapcsolódó szolgáltatásokkal (pl. hangosítás, előadók, reklámfelületek/molinók stb.), továbbá igény szerint ellátást/étkezést és szállást is biztosít (ezeket „alvállalkozók” – pl. szálloda, a szálloda étterme stb. – bevonásával); – ahol „alvállalkozóként” részfeladat(ok) megszervezésére és/vagy leszállítására szerződik (itt is további alvállalkozók szolgáltatásait igénybe véve). Az általuk nyújtott szolgáltatások a számlázás során minden esetben külön tételként, beazonosíthatóan kerülnek feltüntetésre (pl. természetbeni juttatásként történő felhasználás számszerűsítése végett), a közvetített szolgáltatásra utaló megjegyzés kíséretében. A kérdés most jellemzően az éttermi szolgáltatások áfakulcsának „osztódása” kapcsán került előtérbe (de a szállás biztosítása mint 18 százalékos kulcs alá sorolt szolgáltatás is ide tartozik): milyen áfakulccsal kell leszámláznia az egyes szolgáltatásokat, illetve van-e jelentősége annak, hogy egy adott rendezvénynek fővállalkozója vagy csak részfeladatokat nyújtó beszállítója? Köszönettel: Hatlaczki László
Tisztelt Szakértő! Alábbi kérdésben kérném állásfoglalását. Egy cég rendezvényeket szervez. A rendezvényen felszolgált ételek hány százalékos adókulcs alá esnek? Tisztelettel: T. Mária
Adott egy önkormányzat által alapított kft., amely az EU-tól kap pályázaton nyert támogatást arra, hogy munkavállalóknak ajánlja, XY munkahely miért jó, az adott település miért jó. Azonban a kérdés, hogy az ilyen rendezvények kölségeinek áfája levonható-e? Bevétele ebből nem származik a kft.-nek. Költségek között gondolok például eszközökre, szoftverekre, bútorokra, telefonokra, szkennerre, nyomtatóra, projektorra, irodabérleti, közüzemi díjra. TANULMÁNYOK – ezt különösen kiemelném, mert nem kis összegről lenne szó – bérköltség, szállás, repi, ezek természetesen áfalevonásra nem jogosító költségek. A hangsúly a fentebb felsorolt költségeken van. És a lényeg, hogy ebből a tevékenységből a kft.-nek bevétele nem származik. Segítségét előre is köszönöm.
Tisztelt Adózóna! Szíves tájékoztatásukat szeretném kérni az alább részletezett ügylet adókötelezettsége tekintetében. Konferencia, kereskedelmi bemutató és céges rendezvények szervezésével foglalkozó áfaalany gazdasági társaság (továbbiakban: vállalkozó) vállalkozási szerződés keretében lát el rendezvényszervezési feladatokat más gazdasági társaságoknak, civil szervezeteknek és egyéb intézményeknek (továbbiakban: megrendelő). A vállalkozási szerződés alapján a vállalkozó megszervezi a rendezvényeket a megrendelő igényei szerint. A megrendelői igények a rendezvényen részt vevők szállásának biztosításától, az élelmeztetésükön át (étel-ital biztosítása anyag és árubeszerzés útján, éttermi szolgáltatás alvállalkozó bevonásával), akár szabadidős programok szervezéséig is terjedhet (koncertek, előadások). A rendezvények minden esetben a megrendelők üzletpolitikai, gazdasági, társadalmi vagy egyéb céljait szolgálják. 1. Levonásba helyezheti-e a vállalkozó az áfatörvény 120. és 125. §-ai értelmében a beérkező számlák áfatartalmát az étel-italbeszerzések, a vendéglátó-ipari, valamint a szórakoztatási célú szolgáltatások tekintetében? 2. Ki minősül az étel-italfogyasztás, vendéglátási, szórakoztatási célú szolgáltatások után az egyes meghatározott juttatásnak minősülő adókötelezettségek kifizetőjének? A vállalkozó vagy a megrendelő? Kit terhel az egyes meghatározott juttatások után adó- és járulékfizetési kötelezettség? A vállalkozót vagy a megrendelőt? 3. Átháríthatja-e a megrendelő az egyes meghatározott juttatások utáni adó- és járulékkötelezettséget a vállalkozóra? 4. Miben és mennyiben befolyásolja a szerződési és számlázási gyakorlat az 1-3. pontokat a. amennyiben a vállalkozó a szolgáltatásról „rendezvényszervezés” megnevezéssel egy tételt számláz? b. amennyiben a vállalkozó a szolgáltatásról „rendezvényszervezés” megnevezéssel egy tételt számláz, azonban a számla részét képező melléklet tételesen tartalmazza a rendezvény során felmerült költségeket? c. amennyiben a vállalkozó külön tételként számlázza a szerződés szerinti „rendezvényszervezés” összegét és az egyéb tételeket, mint „étel-italfelhasználás”, „vendéglátás”? A 2. és 3. pontra vonatkozó kérdésünkre a számlázási gyakorlattól függetlenül, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal az alábbi, kötelező jogi erővel nem bíró, szakmai véleménynek minősülő tájékoztatást adta: „Az adókötelezettségek teljesítése a kötelezettől nem vállalható át, az Art. 35. § (1) bekezdésében foglalt általános szabály alapján az adót annak esedékességekor az köteles megfizetni, akit arra a jogszabály kötelez. Az Art. 36. §-a kizárólag arra ad lehetőséget, hogy az adózó adótartozását más átvállalja, illetve a Ptk. szerint kezességet lehet vállalni az adó megfizetéséért. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 70. § (2) bekezdése szerinti egyes meghatározott juttatásnak minősülő reprezentáció esetében az adókötelezettségek a kifizetőt terhelik. Az Art. értelmező rendelkezései alapján kifizetőnek az a belföldi illetőségű jogi személy minősül, amely adókötelezettség alá eső jövedelmet juttat, függetlenül attól, hogy a juttatást közvetlenül vagy megbízottja útján teljesíti. Tekintettel arra, hogy a reprezentáció keretében biztosított vendéglátás és egyéb szolgáltatások juttatására a megrendelő tevékenységével összefüggő rendezvényhez, eseményhez kapcsolódóan került sor, ezért a közterheket az Szja tv. 69. §-ában foglalt rendelkezések szerint a kifizetőnek minősülő megrendelőnek kell megállapítani, bevallani és megfizetni, függetlenül attól, hogy ezekben a szolgáltatásokban a rendezvényszervező vállalkozás útján részesülnek a magánszemélyek.” Ezen tájékoztatás fényében, tisztelettel kérem Önöket, hogy a feltett kérdéseinkre vonatkozó válaszukat a számlázási gyakorlat, (tételesen külön, vagy egy összegben), a kifizetői alanyiság (megrendelő vagy vállalkozó), valamint a költségek számviteli elszámolása tekintetében (anyag, áru, alvállalkozói teljesítés, közvetített szolgáltatás vagy személyi jellegű egyéb kifizetés) törvényi hivatkozással is lássák el. Köszönettel!
Tisztelt Cím! Érdeklődni szeretnék hogy ha egy kft. bővíteni szeretné a tevékenységi körét rendezvényszervezéssel (8230 teáor), ahhoz kell e szakképzettséget igazoló bizonyítvány? Köszönöm. Üdv Éva
Tisztelt Szakértő! Van egy közhasznú nonprofit kft., akinek a tevékenységi körei között a rendezvényszervezés közhasznúként van nyilvántartva. A társaság alapvetően áfakörös. Kérdésem: 1. ) Amennyiben rendezvényszervezésre állít ki számlát, abban az esetben be kell-e vallania ezen árbevétel áfatartalmát ? 2.) Közhasznú státusza miatt eltekinthető az áfa befizetésétől? 3.) Közérdekű jelleg mit takar a jogszabály által előírt előírások tekintetében?Várom megtisztelő válaszadását!
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől