A rendezvényszervezés keretében teljesített ügyletre általában jellemző, hogy bár többféle szolgáltatást is magába foglal, a megrendelő felé mégis egységes szolgáltatásként, egyfajta csomagban jelenik meg. Háromrészes sorozatunk első cikkében áttekintjük, hogy mire érdemes figyelni az általánosforgalmiadó-kötelezettség és -számlázás kapcsán.
Egyesület rendezvényeket szervez. Vannak rendezvények, melyekre van belépő, és vannak, amelyek mindenki által térítésmentesen megtekinthetők. A rendezvényeken szereplők nem minden esetben kérnek díjat a közreműködésükért. Gondolhatunk ez esetben zenészre, szervezésben segítőkre stb. Milyen keretek között lehet ezen embereket juttatás nélkül "foglalkoztatni", hogy senkinek ne legyen törvénybe ütköző?
Tisztelt Szakértő! Egy cég rendezvényszervezéssel foglalkozik, és az adott alkalmi rendezvényekkel kapcsolatban külön számlázza a rendezvényterem bérleti díját. Kérdésem, hogy ebben az esetben alkalmazható-e az ingatlanbérbeadásra vonatkozó áfamentesség?
Kereskedő cég a vásárlói, üzleti partnerei részére kétnapos rendezvényt szervez, amelyen a kereskedő cég beszállítói tartanak szakmai előadásokat. A rendezvényen jelenléti ív van a résztvevők számára, a létszám több mint száz fő. A két nap szállás, étel-ital és terembérlet költségét a kereskedő cég fizeti a szálloda számlája alapján. Az előadók (beszállítók) részére rendezvényszervezésről állít ki számlát, mivel lehetőséget ad a termékek bemutatására, megismertetésére. Kérdésünk: milyen adózási vonzata van a kereskedő cégnél alábbi tevékenységével kapcsolatban, áfalevonás és különadók tekintetében egyaránt? A rendezvény teljes mértékben szakmai jellegű.
Tisztelt Szakértő! Van egy kft., amely egy másik kft.-t megbíz rendezvényszervezési feladatokkal. A továbbiakban 1 Kft., és a megbízott 2 Kft. 2 Kft.-nél a rendezvényszervezéshez reprezentációs költség is társul. A számlát 2 Kft. nevére állítják ki, amely befizeti a bruttó (áfát nem számol el) számla utáni adókat. (Nem vendéglátó stb. cég.) (A fő tevékenysége nem rendezvényszervezés, csak benne van a tevékenységi körében.) Így továbbszámlázza az 1 Kft. részére a felmerülő költségeket. Bérleti díj stb. alá külön sorban pedig a reprezentációs költség bruttó plusz adók és erre számolja rá az áfát. A számlán megjegyzi, hogy "a reprezentációs adókat a ….2 Kft. a NAV részére teljesítette". Kérdésem, hogy így helyes-e? (Mindkét cég áfakörös.) Tudomásom szerint annak kell befizetni az adókat, aki a repiszámlákat befogadja (illetve, akinek a nevére szólnak a számlák). Ebben az esetben nem az 1 Kft.-t terhelik a repiadók. Továbbszámlázás esetén sem lehet az áfát levonni. Én így tudom, de vita van az áfalevonás és a továbbszámlázás körül. Tisztelettel várom válaszát!
Tisztelt Szakértő! Belföldi rendezvényszervező cég megbízást kap egy uniós cégtől rendezvény szervezésére Magyarországon. A rendezvényszervező cég teljeskörűen végzi a rendezvény lebonyolítását. Jól gondoljuk, hogy a belépőjegyek értékesítése 27% áfával történik, viszont a rendezvény szervezéséről a számla az Uniós partnernek közösségi szolgáltatásnyújtásra tekintettel nettóban kerül kiszámlázásra? Amennyiben a rendezvény során minden résztvevőnek felszolgálásra kerül étel-ital, akkor ez része a rendezvényszervezésnek és nem készül róla külön számla? Beépül a főszolgáltatás értékébe? Vagy ezt mindenképpen külön kell leszámlázni a megrendelőnek áfásan? Abban az esetben, ha a résztvevő dönt arról, hogy kér-e ételt-italt a rendezvényen, úgy már külön kell/lehet számlázni a rendezvényszervezéstől? Ebben az esetben továbbhárítani a megrendelő felé áfásan kell az étel/italfogyasztás számláját?
Tisztelt Szakértő! Luxemburgban, ottani adóalany részére rendezvényt szervezünk, bonyolítunk le (magyar társaság). A munkához magyar székhelyű társaságokat veszünk igénybe alvállalkozóként, akik szintén kint végzik e tevékenységet. Kérdésem: az alvállalkozó milyen áfával fog társaságunknak számlázni? Segítségét előre megköszönve
Tisztelt Szakértő! Egy önkormányzati tulajdonú kft. rendezvényszervezéssel foglalkozik. A rendezvényszervezésnek vannak költségei, és természetesen abból származó bevétel is. Az önkormányzat mint költségvetési szerv (ez esetben nem mint tag) az éves költségvetésben meghatározottak alapján működési és beruházási támogatást is nyújt a kft.-nek, amivel a társaságnak minden év végén el kell számolnia. Ennek ellenére úgy gondolom, hogy ha például az önkormányzat felkéri egy rendezvény megszervezésére a kft.-t, akkor azt – mivel a rendezvényszervezés a profitorientált tevékenységébe tartozik – nem fedezheti ebből a költségvetési támogatásból, hanem mint bármelyik más vevőjének, áfás számlát kell kiállítania a rendezvényszervezésről, mint tevékenységi árbevételéről. Jól gondolom? Sajnos nagyon sok félreértésünk adódik ebből a helyzetből, mi áfás, mi nem, mert az "államháztartási számviteli gondolkodás" nem egyezik a vállalkozásival. Köszönettel!
Tisztelt Szakértő! Rendezvényszervező cég szakmai rendezvényt szervezett a cégünknek. A kiállított számla rendezvényszervezésről szól. A teljesítésigazolásban szerepel a tényleges tartalom: szállás, vendéglátás, oktatási és szervezési költségek, valamint megfizetett adók. Azaz az étkezési és a szállásköltség után a rendezvényszervező cég megfizette helyettünk az szja-t és az ehót. Az előbb felsorolt tételekből áll össze a számla nettó értéke. Kérdésem, hogy a leírt eljárás helyes-e? Illetve a megrendelő cégnek kell-e még a rendezvényszervező számlájából bármilyen költség után közterheket fizetni?
Milyen áfatartalommal számlázható tovább a rendezvényi étkezés? – kérdezte az Adózóna olvasója. Dr. Kelemen László adószakértő, jogász válaszolt.
Tisztelt Szakértők! Egyéni vállalkozó gyermekrendezvényt szervez, a gyerekzsúrok alkalmával a gyerekeket uszodába viszi, ahol béreltei díjat és belépőjegyeket vesz a gyerekeknek, ezek a költségek igénybe vett szolgáltatásnak minősülnek? A rendezvény során felmerülő egyéb költségek között van olyan tétel, mint például édesség, csokoládé. Ezek a költségek is a bevételszerző tevékenységhez kapcsolódnak, azonban még mindig anyagköltségről beszélünk? Az egyéni vállalkozó a rendezvényért mint szolgáltatáscsomagért számlát állít ki a megrendelő szőlők felé. Köszönöm szíves válaszukat. Üdvözlettel: Szabó László
Tisztelt Szakértő! Cégünk 50 éves jubileumi rendezvényt szerveztetett rendezvényszervező céggel. A számla ételt-italt nem tartalmaz, kizárólag a fellépők és a szervezés díját. A kérdésem az lenne, hogy a számla áfatartalma visszaigényelhető-e, illetve ha nem, akkor járulékköteles-e a számla? (A számla összege 4 076 000 Ft+áfa.) Válaszát köszönjük!
Tisztelt Szakértő! Cégünk rendezvényszervezéssel foglalkozik. Szolgáltatást nyújt EU-s adóalanyoknak. A szolgáltatás helye Magyarországon van. Belépő díjat nem szedünk. Az egész rendezvény szervezését mi bonyolítjuk, a szállást is beleértve, ami benne van a rendezvény összes költségeiben, amit egyben számlázunk ki rendezvényszervezés címszó alatt. Érdeklődnék, hogy ez a tevékenységünk mentes vagy áfás? A könyvelő mentest mond, a könyvvizsgáló áfást, a NAV szintén mentest. Szóval teljes a kavarodás! Köszönöm szíves válaszát!
Tisztelt Szakértő! Egy cég rendezvényeket szervez az ügyfelei megbízásából és azok számára. Ennek teljesítéséhez különböző külső szolgáltatásokat is igénybe vesz. Saját teljesítménye a rendezvény költség- és szolgáltatástervének elkészítése, valamint a rendezvény lebonyolítása. Kérdésem arra irányul, hogy az alábbi igénybe vett külső szolgáltatások számviteli szempontból, illetve a helyi adókról szóló törvény szerint igénybe vett anyagjellegű szolgáltatásnak, avagy iparűzésiadó-csökkentő tételként elszámolható szolgáltatásoknak (alvállalkozói teljesítések vagy közvetített szolgáltatások) minősülnek, ha a) a számlában elkülönülten kerül kiszámlázásra a saját teljesítések, illetve tételesen felsorolva a továbbszámlázott külső szolgáltatások értéke, b) egy összegben kerül feltüntetésre a számlán az ügyfél számára a teljes összeg. Igénybe vett külső szolgáltatások: - reklám és marketing, - catering, vendéglátás, - helyszínfoglalás költségei, - produkciók, fellépők költségei, - rendezvény eszközeinek, bérleti díj költségei, - rendezvények igénybe vett szolgáltatások költségei, - fotózás, filmkészítés, - szórólapok, nyomdai szolgáltatások költségei, - hostess, személyzet költségei, - technikai szolgáltatások költségei, - őrzés-védés költségei, - artisjus díjak költségei, - szállítási, raktározási, tárolási költségek, - rendezvényen felhasznált kellékek költségei. Válaszát előre is köszönöm. Tisztelettel: Szekeres Zsolt
Tisztelt Szakértő! Rendezvényszervező cég éttermi szolgáltatásra megállapodást kötött még 2017-ben egy bizonyos étteremmel. A rendezvényt 2018 januárjában bonyolítják le. Az árat a 2017. évben állapították meg X összeg plusz áfa alapon. 2018-ban jött is a számla, ami a 2017-ben megállapított bruttó árat tartalmazza az akkor érvényes, 18% áfával növelten, csak éppen visszaszámolták benne az áfatartalmat 5 százalékra. Kérdésem erre vonatkozna, hiszen az áfacsökkentésnek pont az lenne a lényege, hogy csökkenjen az ár. Jogos ez egyáltalán? Megcsinálhatják ezt a cégek büntetlenül, vagy meg lehet reklamálni? Válaszukat előre is nagyon köszönöm: Asbóth Istvánné
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték