A Gránit és K&H Bank már közölte, hogy ősztől bevezeti a kormány által augusztustól felemelt pénzügyi tranzakciós illetéket – értesült a BiztosDöntés.hu. A változás azonban most még csak a vállalkozásokat érinti.
Mindenki a lakáshitelek kamatcsökkenéséről beszél, közben szépen lassan, de a személyi kölcsönök is egyre olcsóbbá váltak. Július 23-tól a legolcsóbb személyi hitel kamata újra 11% alá csökkent, közel 1,5 éve nem lehet ilyen kedvező kondíciók mellett fedezetlen hitelt felvenni – derül ki a Bankmonitor sajtóközleményéből.
Az új illetékintézkedésekkel a devizaügyletek mind nagyobb részét külföldi szolgáltatóhoz vihetik a privátbanki és affluens ügyfelek, ráadásul erre a nemzetgazdaságilag fontos ügyfélszegmensre a határon átnyúló vagyonkezelési szolgáltatók is kivethetik a hálójukat – hívja fel a figyelmet Karagich István, a Blochamps Capital ügyvezetője.
Csak idő kérdése volt, hogy mikor jelenti be a kormány a kiigazító csomagját, ugyanis a jövő évi és az idei költségvetésen is lyuk tátong. A megoldás egy részét az egyik legkíméletlenebb adózási csodafegyver hozta, amely mindig óramű pontosággal hozza az elvárásokat: alaposan megemelték a tranzakciós illetéket. Az idén közel 100, jövőre majdnem 250 milliárd forinttal megemelt adót a bankok szedik be, ám nem mindegy, hogy ebből kire és mennyit hárítanak tovább – írja a portfolio.hu.
Két évvel ezelőtt, amikor a háború kitört, az infláció meglódult és már a járvány miatt bevezetett moratóriumok nagy része is véget ért, arra számított a magyar bankszakma, hogy hét év után először újra egy jelentős bedőlési hullám veszi kezdetét a lakossági hiteleknél, és 2024-ben fogjuk elérni az új, az előzőnél persze alacsonyabb nemteljesítési csúcsot. Ma 2024-et írunk, de a várt portfólióromlásnak nyoma sincs, ami persze nem jelenti azt, hogy ne lennének figyelmeztető jelek, mutatjuk a számokat – írja a portfolio.hu.
A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) a NAIH-4727-9/2023. számú döntésében 10 millió forint adatvédelmi bírsággal sújtott egy pénzügyi intézetet, mivel az az érintett hozzáférési jogát nem teljesítette. Tekintettel arra, hogy a NAIH ebben az évben a hozzáférési joggal kapcsolatos jogsértéseket különös figyelemmel kezeli, érdemes a tanulságokat külön is szemügyre venni.
A kormány azokon a területeken várja el a hitelezés kamatsapkákkal történő beindítását, ahol ennek jelei nem látszanak. A személyi hitelek és kiváltképp az áruhitelek esetében erre nincs szükség – hívja fel a figyelmet Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.
Sokan gondolják azt, hogy a kamatmentes babaváró hitelnél, vagy éppen a fix 3 százalékos kamatozású csok-hitelnél nem számít, melyik bankot választják, hiszen a kondíciók mindenhol azonosak. Ez azonban óriási tévedés, a Bankmonitor szakértői szerint a pénzintézet kiválasztásán akár az igénylés sikere is múlhat.
Legalább tízmilliárd euróval zuhantak az olasz bankok milánói tőzsdén jegyzett részvényei a kedd reggeli nyitáskor, miután a római kormány bejelentette, hogy negyven százalékos rendkívüli adót vet ki a pénzintézetek extraprofitjára.
Adózási határidők a NAV tájékoztatása szerint.
Senkinek sem kellenek a lakáshitelek – utoljára 10 éve volt olyan alacsony a szerződések száma, mint idén februárban – havonta egy bankfiókban átlagosan kevesebb, mint 3 hitelszerződést kötnek az ügyfelekkel – hívja fel a figyelmet sajtóközleményében a BiztosDöntés.hu.
Az infláció mértékével megemelhetik bankszámláik díjait az egyes pénzintézetek, ami két év alatt akár 33 százalékos drágulást is eredményezhet. Minden bank él ezzel a lehetőséggel, valóban ilyen mértékben drágulnak a számlacsomagok? A helyzet nem ilyen egyszerű, egyelőre csak négy pénzintézet jelentett be 2023-ra költségmódosítást: az Erste, a K&H, az OTP és a MagNet. Példákon mutatjuk, mire számíthatnak az ügyfelek – írja a portfolio.hu.
A Gránit Bank saját tőkéje 10 milliárd forinttal 52 milliárd forintra nő a Tiberis Digital 2 milliárdos tőkeemelése és a bank első kilenc havi, 8 milliárd forintos adózás utáni eredményének eredménytartalékba helyezése miatt – tájékoztatta a pénzintézet csütörtökön az MTI-t.
Vádat emeltek egy hitelkihelyezésre épülő bűnszervezet tagjai ellen, a vádlottak több milliárd forintos vagyoni hátrányt okoztak – közölte a Fővárosi Főügyészség pénteken az MTI-vel.
Szeptember 15-én, a 2022. évi 150. számú Magyar Közlönyben megjelent a kötelező tartalékráta mértékéről szóló 35/2022. MNB rendelet, valamint a kötelező jegybanki tartalék kiszámításáról, illetve képzésének és elhelyezésének módjáról szóló 10/2005. MNB rendelet módosításáról szóló 36/2022. MNB rendelet.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték