Több mint kétmillió számla érkezett az online számla tesztfelületére június 22-éig; a július 1-jén induló rendszer tehermentesíti a vállalkozásokat és növeli az államkassza bevételét is, a számlázóprogramok adóhivatalhoz történő bekötésével ugyanis évi 50 ezer milliárd forint összegű számlaforgalom válik láthatóvá és követhetővé az adóhatóság számára – hívta fel a figyelmet a Pénzügyminisztérium (PM) vasárnap.
Tisztelt szakértő! Kérdésemet a 07.01-től kötelező online adatbejelentéssel kapcsolatban tenném fel. Amennyiben ügyfelem kézzel kiállított számlát használ, abban az esetben is be kell jelentkeznie a NAV-hoz, illetve milyen formában kell bejelenteni, ha a számla összege meghaladja a 100 ezer forint áfatartalmat? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! A 2018. július 1-jétől bevezetésre kerülő, bizonyos számlákról a NAV felé történő adatszolgáltatáshoz kapcsolódó kérdést szeretnék feltenni. Ha egy vállalkozás például a METRÓ-ban vásárol mondjuk 400 000 Ft nettó értékben, erről kér és kap is egy számlát. Ezen a számlán szerepel irodaszer (másolópapír, irattartó papucsok, mappák stb.) mondjuk 18 500 Ft értékben, a többi, a számlán szereplő tétel a család szükségletét elégíti ki, így egy fűnyíró, egy kerti napozóágy és napernyő. A számlakibocsájtó erről a számláról küld adatot a NAV felé július 1-jét követően. A kérdésem az, hogy a vállalkozás az ezen a számlán szereplő, a vállalkozási tevékenységhez szükséges irodaszereket elszámolhatja-e költségként, mint egy részösszeget és a számla többi tételeit pedig nem számolja el költségként? Ezt megteheti-e így a leírt formában? Másik eset, hogy a vásárlás során az ügyvezető kér számlát egy bizonyos szolgáltatásról, áruról, melynek az áfatartalma a 100 000 Ft-ot meghaladja. Erről is megy adatszolgáltatás a NAV felé, de a könyvelő nem számolja el a vállalkozás költségei között, mert egyeztetve az ügyvezetővel ez nem a vállalkozás tevékenysége érdekében felmerült költség. Ezt így megteheti-e a vállalkozás ügyvezetője vagy sem? Köszönöm válaszát!
Tisztelt Adózóna! Ellentmondó információkat találunk az evás adóalanyok felé kiállított számlák adatszolgáltatásáról. Szeretném megkérdezni, az említett számlákat kell-e szerepeltetni az adatszolgáltatásban? Hasonló kérdésem van az áfa-összesítő esetében. Amennyiben egy számla részletes adatok mellett áfakulcsonkénti összesítőt is tartalmaz, a számla ezen részét fel kell-e vinni külön a számla xml-ébe? Köszönöm a válaszokat! Tisztelettel: Bálint Katalin
Tisztel Szakértő! Hogy tesz eleget kötelezettségeinek az online számlázással kapcsolatban 2018. 07. 01-jétől azon adózó, aki helyett a vevő számláz, tehát a vevő úgynevezett önszámlát bocsát ki, ami számítógépes programmal készült. A vevő közölte a számlázóprogram adatait, amit az adózó be is jelentett az adóhatóság felé. Köszönöm szíves válaszukat! Tisztelettel!
A papíralapú bevallás benyújtását követően még heteken keresztül lehetőség volt az online felület módosítására is, ezért úgy tűnik, hogy az információk csak lassan futottak össze a NAV rendszerében. Az online bevallástervezet módosítása összességében meglehetősen nehézkes volt – hívta fel a figyelmet a nemzetközi adótanácsadó és könyvvizsgáló Crowe FST.
Az idei év legjelentősebb változása, hogy 2018. július elsejétől a 100 ezer forint áfatartalmat elérő (vagy ilyen számlákat módosító) számlákról online adatot kell szolgáltatni az adóhatóság részére. Cikksorozatunk befejező részében a technikai problémák esetén előírt eljárásokat foglaljuk össze.
Tisztelt Szakértő! 2018. 07.01-jétől bevezetésre kerülő online adatszolgáltatással kapcsolatosan az alábbi kérdéseimre várom szíves válaszukat: 1. Az előzetes regisztrációt milyen felületen és meddig szükséges megtenni? 2. A regisztrációt annak a vállalkozásnak is szükséges elvégezni, aki kézi számlatömböt használ? A kézi számlákról milyen felületen kell majd adatot szolgáltatni? 3. Ha egy vállalkozás számlázóprogramot használ, de a számlák áfatartalma nem haladja meg a 100 ezer forintot, akkor is szükséges a regisztráció? Várom szíves válaszukat! Köszönettel
Az idei év egyik legjelentősebb változása az, hogy 2018. július elsejétől a 100 ezer forint áfatartalmat elérő (vagy ilyen számlákat módosító) számlákról online adatot kell szolgáltatni az adóhatóság részére. Cikksorozatunk negyedik részében az adatszolgáltatás folyamatát ismertetjük.
Cikksorozatunk második részében azokat az ügyleteket vizsgáljuk meg, amelyekről 100 ezer forintot elérő áfatartalmuk miatt július 1-jétől adatot kell szolgáltatni a NAV részére.
Tisztelt Szakértő! A 2018.07.01-én induló NAV felé történő online adatszolgáltatásnak (számlázás), ha még 3-6 hónapig nem tud megfelelni egy cég, akkor milyen mértékű büntetéssel sújthatja a NAV a céget? Ez alatt az időszak alatt ismételt ellenőrzés esetén újabb büntetést is kiróhat-e a NAV, ha igen, akkor hogyan változik a büntetés mértéke? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Elektronikus beszámoló beküldésekor, űrlapkitöltéssel kapcsolatban kérem szíves segítségét! Az online beszámoló űrlap kitöltésekor a fedőlap "benyújtóval kapcsolatos adatok" blokk 35. pontja taglalja a beadványt megküldőre vonatkozó adatokat. A konkrét kérdésem az lenne, ha a beszámolót egy könyvelő kft. (ugyebár ő a beadványt megküldő szervezet) alkalmazottja ügyfélkapus kódjával küldjük meg, ebben az esetben a 35. pont utolsó soránál: "képviselet minősége" ön szerint melyik alternatívát kell választani? 1:"Munkaviszonyban álló, képviseleti jogosultsággal rendelkező tag vagy alkalmazott", illetőleg 2: "Egyéb az Art. 7. § (2) bekezdése alapján képviseletre jogosult "-at? A NAV-hoz beküldött EGYKE Adatlap képviselet jogcíménél az 5. pontban a 15-ös "számviteli, könyvviteli szolgáltatásra jogosult gazdasági társaság vagy egyéb szervezet törvényes foglalkoztatottja-tagja" került kiválasztásra. Szíves válaszát előre is megköszönve tisztelettel maradok!
Péntektől az eddigi 76 vonat mellett további 72, csúcsidőn kívül közlekedő járatra lesz érvényes az online megváltott menetjegyek 20 százalékos kedvezménye.
Az Európai Unió területén mindenütt azonos feltételek mellett válnak hozzáférhetővé az otthon előfizetett online digitális tartalmak április elsejétől – közölte az Európai Bizottság.
Idén január 1-jétől a Nemzeti Adó- és Vámhivatal előtt intézhető ügyek (ideértve az adóval, illetékkel, jövedékkel és vámmal kapcsolatos ügyeket) valamennyi adózó, illetve ügyfél számára teljes egészében, a teljes eljárási folyamatban elektronikus úton intézhetővé váltak. Ez azonban nemcsak könnyebbséget jelent az adózók számára, hanem kellemetlen meglepetéseket is tartogat – olvasható az ügyfélkapus, illetve a cégkapus kapcsolattartásról közölt cikkünkben. Szerzőnk figyelmeztet azokra a kockázatokra, amelyek kellő körültekintés hiányában fenyegethetik az adózókat.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték