Az online kapcsolatra képes, adóügyi ellenőrzési egységgel rendelkező pénztárgéppel kapcsolatos NGM rendeletek módosításáról szóló 24/2014. (VII. 31.) NGM rendelet véghatáridőt határozott meg az online pénztárgépek bevezetésére – figyelmeztet közleményében a NAV.
A bt. eddig csak a székhelyén üzemeltetett pénztárat, bevételeiről minden esetben számlát állított ki. Most üzembe helyezett a telephelyén egy online pénztárgépet, így két pénztárat kell üzemeltetnie és könyvelnie?
Kereskedelmi üzleteinkben a készpénzes számlákat is beütjük a pénztár-gépekbe. A NAV 04. 09-én leírta, hogy „ugyanarról az ügyletről számla és nyugta egyidejű kibocsátása nem merül fel”, de nem kifogásolható a beütés. Egyik üzletünknek alig van lakossági vevője. Mivel bárki bemehet vásárolni, van pénztárgépe. Túrajáratokban is kiszállít, előre kiállított számlákkal együtt. A készpénzes számlák ellenértékét munkatársunk átveszi, a vevőnél maradó példányon igazolja a pénz átvételét. A túrából visszaérve elszámol a pénzzel és a készpénzes számlák értékét egyesével beütik a pénztárgépbe. A NAV 06. 05-ei állásfoglalása szerint nem kell készítenünk PTGSZLAA adatszolgáltatást, mivel nem nyugtaadás helyett adunk számlát (minden vevő adóalany). A „vagy számla, vagy nyugta” alapján a vevőnek elég a készpénzes számlát átadni és igazolni a pénz átvételét. Mivel nem kifogásolják az ellenérték pénztárgépes rögzítését, a pénztárgép-szalagról (és nem vevőnként) könyveljük a készpénzes bevételt. Az online pénztárgép azonban „láthatóvá teszi” a beütések egyenlőtlen eloszlását, ami valószínűsíti az ellenőrzést. A pénz átvételekor (a munkatárs telefonja alapján) megtörténhetne a beütés, de a pénz ekkor még nincs az üzletben. A fentiek alapján „védhető-e” a kialakított gyakorlatunk, vagy ha nem, akkor min kell változtatnunk?
Szeretnék segítséget kérni abban, hogy milyen bizonylatoknak kell lenni az üzletben az új pénztárgéphez. Ugyanis olvastam egy cikket, hogy a NAV ellenőrzéseket végzett, és szinte mindenkit megbírságolt valamilyen ürüggyel. Például, hogy nem volt a pénztárgépnapló naprakész, stb. Tehát szeretném tudni, mi az, amit követelhet a NAV, és minek kell lennie a pénztárgép mellett? Köszönöm a segítséget.
Az adóhatóság a dél-balatoni kereskedők ötödénél talált szabálytalanságokat a pénztárgépek működtetésénél.
Az idén már több mint 25 ezer célzott ellenőrzést végzett az online pénztárgépekre vonatkozóan a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), az esetek 12 százalékában (háromezernél) talált valamilyen hiányosságot és 260 millió forint bírságot szabott ki - közölte az MTI érdeklődésére az adóhatóság.
Munkaadójukat megkárosító pultosokat buktattak le a Nemzeti Adó- és Vámhivatal revizorai, akik a söröző online pénztárgépének adatai alapján leplezték le a csalókat. A vállalkozó megdöbbenve szembesült a ténnyel, hogy alkalmazottai saját zsebükre dolgoznak.
Július 1-jén hatályba lépett a számla és a nyugta adóigazgatási azonosításáról, valamint az elektronikus formában megőrzött számlák adóhatósági ellenőrzéséről szóló rendelet. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal közleményt adott ki a jogszabály értelmezéséről.
Téves összeget ütött be az eladó a pénztárgépbe, a vevő magával vitte a nyugtát, hogyan módosítható a pénztárgép napi bevételének összege? – kérdezte olvasónk. Sinka Júlia, adó- és számviteli tanácsadó szakértőnk válaszolt.
Tisztelt Adózóna! Online pénztárgépbe téves beütés történt, viszont a téves beütést igazoló nyugta elveszett (az eladó nem vette észre a téves beütés összegét, a vevő a nyugtát elvitte). Mivel online pénztárgépről van szó, kontrollszalag hiányában a pontos összeg sem kereshető vissza. (Talán pénztárgép-szervizben visszakereshetők a napi beütések, így a nagy összegű téves beütés összege megtalálható.) Kérdésem: módosítható-e ez alapján majd a pénztárgép napi bevételének összege?
Tisztelt Szakértő! Nagyon érdekes a következő helyzet. Egy vállalkozásnál 2013. évben a régi pénztárgép fekete dobozza betelt. Új pénztárgépet nem vásárolt, mert hogy majd az előírásnak megfelelő gépet fog beszerezni. Így elkezdte a számlákat meg a nyugtákat kiállítani értékesítéskor. A pénztárgépre az előlegbefizetés megtörtént 2013.11. hónapban. Sajnos ez a vállalkozás is beleesett abba a helyzetben, hogy nincs sem előleg, sem pénztárgép a mai napig. Igazából a pénztárgép nagyon kellene, de a vállalkozó azt a választ kapta, hogy nincs az a gép, amelyre az előleg be volt fizetve. Kérdésem az lenne, hogy így terheli-e adatszolgáltatás a vállalkozást? Ha kell, mikortól? Köszönöm a választ.
A körülbelül 2 hete üzembe helyezett online pénztárgépünk meghibásodott (nem nyomtat nyugtát). Mi ilyenkor a teendő a NAV felé, pénztárgépnapló..? Garanciális javításra visszaküldjük, addig kézi nyugta, ha nincs cseregép, de a mobiladat díját fizetni kell. Mire kellene még ügyelni?
Mit tehet az a kereskedő, aki a pénztárgép-forgalmazó hibájából nem tudta április 30-áig üzembe helyezni online pénztárgépét, s mi lesz az 50 ezer forintos állami támogatással? Az olvasónktól érkezett kérdésre itt a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) válasza.
Hat új pénztárgépre adott ki forgalmazási engedélyt a napokban a Magyar Kereskedelmi és Engedélyezési Hivatal (MKEH) – derül ki a hivatal honlapján közzétett hírekből.
Kedves Sinka Júlia! A korábban "online pénztárgép beszerzésének könyvelése" címen feltett kérdésemre adott válaszához kérném még kiegészítésként a következő segítséget: az Alt Cash-nek befizetett előleget az ügyfélkapun keresztül lehetett állami támogatásként igényelni azoknak, akik visszavont forgalmazási engedélyű pénztárgépet rendeltek. A befizetett előleget az adózó folyószámláján írták elő támogatásként, majd közvetlenül átutalták az ügyfélkapun rendelt új pénztárgép forgalmazójának. Kérem, hogy ezen támogatás könyvelését írja meg, mert véleményem szerint ezt a támogatás már nem kell halasztott bevételként könyvelni, hanem adott évi eredményt érint.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték