Tisztelt Szakértő! Szeretnék érdeklődni, hogy mit lehet tudni a szeptember 30. utáni online pénztárgép-kötelezettekkel kapcsolatban, mint például parkoló és autómosó tevékenység? Előre is köszönöm válaszukat!
Tisztelt Szakértő! Cégünk egy webáruházat működtet, ahol a megrendelt árut kiszállítjuk, vagy pick-pack ponton vehető át a termék. Előfordul azonban, hogy a vásárlók társaságunk székhelyén veszik át a termékeket, ahol kifejezetten üzletet nem működtetünk, de személyesen adjuk át a rendelt árut. Felmerült, hogy emiatt online pénztárgépet kell üzembe helyezzünk. Helyesen gondoljuk? Köszönettel: Mátrai-Ignácz Éva
Tisztelt Szakértő! Kérem szíves válaszát az alábbiakról. Egyéni vállalkozó kisadózó alanyi mentes. Tevékenysége 452001 személygépkocsi általános karbantartás, -javítás. A tevékenységét, nem autószerelő-műhelyben, illetve szolgáltatóhelyen végzi. Helyszíni javítást, mentést végez. Tevékenységéről számlát ad, nem nyugtát. Ebben az esetben kötelezett-e online pénztárgép használatára? Köszönettel Kissné
Tisztelt Szakértő! Ügyfeleim között van egy olyan bt., melynek fő tevékenysége frissítő masszázs szolgáltatása. Nincs állandó helyisége, ahol ezt a tevékenységet végzi, mert a masszőrök házhoz járnak. A szolgáltatásukat igénybe vevők általában magánszemélyek, akiknek jelentős része más, távolabbi településeken lakik, mint ahol a társaság székhelye van. A szolgáltatás utáni fizetés készpénzben történik, melyről minden esetben számlát állít ki a masszőr. A bt. szeretné a szeptember 30-ától kötelező onlinepénztárgép-használatot kizárólag számla kiállítással kiváltani. Ezt a PTGSZLAB adatlapon jelentené be. Kérdésem az adatlap helyes kitöltésére vonatkozik. A fentiekben leírt sajátosságok ismeretében milyen címet kell beírni a pénzátvételi helyhez? Általánosan a székhelyet? Tisztelettel: B. Julianna
Tisztelt Szakértő! Társaságunk fő tevékenységként targoncák bérbeadásával foglalkozik. A bérbeadás folytán a bérbeadási szerződés keretében a normál üzemeltetés során keletkező meghibásodásokat megjavítjuk, természetesen biztosítjuk az alkatrészeket is hozzá. Azokban az esetekben, amikor a bérbevevő hibájából keletkezik meghibásodás a gépeinken, számlázzuk a javításhoz szükséges alkatrészeket. A társasági szerződésünkben fő tevékenységi körként a 3312 Ipari gép, berendezés javítása szerepel. Néhány esetben áfaalany partnerünk teherautóit, személyautóit is javítjuk, amiről számlát állítunk ki feléjük. Szükséges-e nekünk online pénztárgépet használnunk szeptember 30-ától? Megköszönve válaszát.
Tisztelt Szakértő! Most került hozzám könyvelésre egy zöldséges bolt, amely online kasszával rendelkezik. Reggelente nyitó összegnek csak a váltópénzt ütik be, napközben csak a bevételeket ütik be a pénztárgépbe, a kiadásokat nem. Este kiveszik a váltópénzen felüli pénzkészletet, és csak a váltópénzt hagyják bent. Nem bizonylatolnak semmit kiadási-bevételi pénztárbizonylaton. Egy festékbolt, amelyet évek óta könyvelek, a következőképpen jár el. Napközben vezeti rendesen a pénztárgépbe a bevételeket a kiadásokat. A záró pénzkészlete lesz a következő napi nyitója. Kiadási-bevételi pénztárbizonylatot használ minden pénztári mozgáshoz. Nincs olyan, hogy váltópénz, hiszen van elegendő pénzkészlet mindig a visszaadáshoz. Így látható a vállalkozás pénzkészlete folyamatában naponta is, ugyanúgy, mintha nem online kasszával dolgozna a cég. Naponta egyeztetik is a pénzkészletet. Viszont a gyakorlat például a zöldségeseknél, az első tipus az ügyfél elmondása alapján. Kérdésem , hogy helyes-e az első verziós pénztárgépkezelés? Ha igen, akkor például a váltópénz feletti bevétel este bekerül egy kvázi kettes pénztárba, és ott kell vezetni a készpénzes kiadásokat, illetve a banki befizetéseket és felvéteket? Mi lesz a bizonylata este az online kasszából kivett bevételnek. Esetleg egy sima kiadási pénztárbizonylat? Hogy áll így fenn a nyitó és a záró pénzkészlet egyezősége a pénztárgépből kijövő pénztárjelentéssel ? Jól gondolom, hogy helyetelen ez a gyakorlat? Köszönettel várom válaszukat.
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó az online pénztárgépek bevezetésekor szüneteltette a tevékenységét, amit 2014. májusban kezdett újra. Tevékenysége: tüzelőanyag-kiskereskedelem, tehát onlinepénztárgép-használatra kötelezett lenne, de nincs neki, és nem is akar pénztárgépet vásárolni. Bevételeiről mindig számlát állít ki. Eddig nem jelentgette havonta a számlákat. Most hogyan tehetné meg utólag a bejelentést? Be kell-e jelentkeznie PTGSZLAB nyomtatványon is, vagy csak beküldeni visszamenőleg a PTGSZLAH nyomtatványt minden hónapra?
Online pénztárgép használata ugye a továbbiakban is kiváltható a ptgszla adatszolgáltatással? Tehát az adózó a bevételeiről számlát állít ki, és azokról jelentést tesz minden hónapban ezen a bizonyos ptgszla nyomtatványon. Köszönettel: Mátrai-Ignácz Éva
Szeptember végétől bővül az online pénztárgép használatára kötelezett tevékenységek köre. A 2016. április 2-án életbe lépett módosításokkal több ponton változott, illetve új szabályokkal bővült a 48/2013. NGM-rendelet. Az értelmező rendelkezések új fogalmakkal egészültek ki, és több helyen is pontosítja a vonatkozó előírásokat a jogszabály.
Tisztelt Szakértő! Adott egy egyéni vállalkozó, aki fűszerpaprika darálásával és szárításával foglalkozik. Az egyéni vállalkozó szeretné tevékenységét az internetre "felvinni", egy webáruházat létrehozni és ott az őrölt fűszerpaprikán kívül egyéb fűszereket is szeretne értékesíteni! Ez milyen TEÁOR kód alatt lehetséges? Illetve mivel eddig nem volt köteles pénztárgép használatra, az lenne a kérdésem, hogy most mivel már kiskereskedelmi értékesítésről beszélünk, akkor is kell pénztárgépet vásárolni, ha csak az interneten keresztül értékesít? Elegendő, ha számlát állít ki? És ha igen, akkor a számlákról adatszolgáltatási kötelezettsége van? Kérném segítségüket az interneten keresztül történő értékesítés bizonylatolásával, tevékenységi köreivel, adatszolgáltatásával kapcsolatban! Munkáját köszönöm : Papp Mónika
Tisztelt Szakértő! A 2016.09.30-tól érvénybe lépő online pénztárgép kötelezettséggel kapcsolatban lenne egy olyan kérdésem, hogy ha egy személyzet nélküli szoláriumot üzemeltet valaki, vagyis önkiszolgáló, akkor milyen módon kell a pénztárgépet üzemeltetni? Mivel nincs senki, aki beütné mindig az összeget a pénztárgépbe, hogyan lehet eleget tenni mégis ennek a kötelezettségnek majd? Válaszát előre is köszönöm.
Két év alatt összesen több mint 420 milliárd forintot – egyebek mellett adóbevételekből, járulékokból, bírságokból származó bevételt – hozott a költségvetésnek az online pénztárgép és az elektronikus közúti áruforgalom-ellenőrző rendszer (ekáer) – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).
Tisztelt Szerkesztőség! Rendeletmódosítás kapcsán a 96.04 fizikai közérzetjavító szolgálatatás – szolárium – online pénztárgéphasználatra kötelezett. Egy kft. tevékenységei közt a fodrászat mellett a 96.04 alá tartozó szolgáltatást is végez. Kérdés, hogy az online pénztárgép használata csak a szolárium használatához kapcsolódik-e és a fodrászatról kézi nyugtaadásra kötelezett-e továbbra is? Várom szíves válaszukat. Tisztelettel Berghoffer Sándorné irodavezető
Mérlegeli a kormány, hogy nyújtson-e anyagi segítséget az érintetteknek a pénztárgépek megvásárlásához – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) az MTI megkeresésére.
Módosultak az online pénztárgép bevételi adatainak utólagos rögzítésével, az egyedi mentesítéssel, a kódigényléssel és számos más, üzemeltetéssel kapcsolatos szabályok. A NAV tájékoztatót közölt a tudnivalókról.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték