Megbízható forrás, szakértő munkatárs

Előfizetés
    Előfizetés

    296 találat a(z) nyílt végű pénzügyi lízing cimkére

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egy társaság személygépkocsit lízingel nyílt végű konstrukcióban. A futamidőből kb. 1,5 év van hátra. Mivel a cég egy nagyobb bevételhez jutott, az ügyvezetőnél felmerült, hogy a hátralévő részleteket egy összegben kifizetné. A kérdésem az lenne, hogy ebben az esetben a hátralévő díjak egy összegben való kiszámlázása is bérleti díjnak minősül-e az áfatörvény szempontjából, és levonható-e az áfa abban az arányban, amilyen arányban a gépjárművet a cég érdekében használták, vagy ez már termékértékesítésnek minősül, és nem vonható le az áfa? Mi a helyzet akkor, ha a számla úgy lenne kiállítva, hogy külön tételként szerepelne a hátralévő részletek összege, illetve külön tételként a maradványérték összege? Válaszát előre is köszönöm. Tisztelettel: Bodnár Ildikó

    Kérdés

    Egy kft. nyílt végű pénzügyi lízing keretében "bérel" 36 hónapra egy személygépjárművet. Az első nagy összegű törlesztésnél, illetve az első havi lízingbefizetés hónapjában sem merült fel magánhasználat, így a törlesztésben szereplő áfa 100 százalékban levonásba helyezhető? Az elkövetkező elszámolásnál már előfordulhat, hogy lesz magánhasználat, így már nem lesz teljes az áfalevonás. A meghatározott magánhasználati "hányadot" már az összes fennmaradó hónapra alkalmazni szükséges? Az áfát kell helyesbíteni hozzá? Kérdésem lenne, hogy a meghatározott magánhasználatot hogyan lehet megtéríteni, esetlegesen, ha azt a kft. továbbszámlázza áfásan, az megfelelő? Mit lát(na) ön helyes eljárásnak? Még egy kérdés: a maradványérték áfája ugye nem vonható le, mert az már termékértékesítés lesz, az az áfarész az értéknövelő beruházás vagy "simán" ráfordításként kell elszámolni? Köszönöm válaszukat!

    Kérdés

    Tisztelt Antretter Erzsébet Szakértő Asszony! A következő kérdéssel fordulok Önhöz: ügyfelemnek végéhez ért a nyílt végű lízingje, és egy harmadik személy veszi meg az autót, akivel 4 millió forintban állapodott meg. A lízingcég a harmadik félnek számlázza ki a maradványértéket (800 ezer forintot), a fennmaradó 3,2 milliót az eddigi lízingbevevő számlázza "tulajdonjog szerzésének átengedése" címén. Egyik kérdésem, hogy ezt a 3,2 milliót nettó árbevételként vagy egyéb bevételként kell könyvelni? (Helyi iparűzési adó miatt nem mindegy.) Érzésem szerint 961 követel, de igazából nem a tulajdonában lévő tárgyi eszköz eladásából származó bevételről van szó. A másik kérdésem az lenne, hogy a fennmaradó lízingtartozást (ami a harmadik félnek kiszámlázott lízinges maradványértéknek felel meg összegében) milyen bizonylattal, és milyen könyvelési tétellel tudom kivezetni? T44? Válaszát előre is köszönöm!

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Milyen számviteli teendői vannak annak a cégnek (lízingbevevő), amely a nyílt végű pénzügyi lízing lezárásakor harmadik felet jelöl ki vevőnek (tulajdonszerző)? Hogyan történik a lízingtárgy (ingatlan) könyvekből történő kivezetése? A lízingbeadó cég, a lízingbevevő és a tulajdonszerző között háromoldalú megállapodás született, melyben rögzítik, hogy a megállapodás aláírásáig milyen összegű teljesítés történt a futamidő alatt a lízingbeadó részére, valamint, hogy a tulajdonszerzőnek milyen összeget kell megfizetni a lízingbeadó részére (előtörlesztés). A megállapodásban rögzítik az ingatlan forgalmi értékét is. Helyesbítő számla kiállítására nem került sor a lízingbeadó részéről. A vételárat a lizingbeadó számlázta ki a tulajdonszerzőnek (előtörlesztés összege), a különbözetet pedig a lízingbevevő cég számlázta ki (27 százalékos áfakulccsal). Hogyan változik az eset, amennyiben a lízingtárgy tulajdonszerző által fizetendő vételi ára alacsonyabb, mint a lízingbevevő tartozása a lízingbeadó felé, de ennek ellenére a három fél megegyezik?

    Kérdés

    Kft. egy Mercedes Vito személyautót vásárolt nyílt végű lízing keretében. A kft. ügyvezetője szerint ezt az autót csak vállalkozási, bevételszerző célra fogja használni a cég, nem lesz magánhasználat. Útnyilvántartás kötelező, de az áfalevonás milyen mértékben vehető figyelembe ilyen esetben? Egyáltalán elfogadott-e a gyakorlatban, hogy nincs magánhasználat? Ha mégis lesz magánhasználat, azt már az első – nagyobb összegű – lízingdíj összegénél figyelembe kell venni, és a megállapított arányt a törlesztések alkalmával is figyelni kell az áfalevonásnál? Köszönettel.

    Kérdés

    Tisztelt Tanácsadó! Kérem segítségét számviteli kérdésben és áfa-visszaigénylés tekintetében az alábbi gazdasági események tekintetében. Egy kft. nyílt végű pénzügyi lízing finanszírozással személygépkocsit lízingel, amelynek keretében az eszközt a saját könyveiben mutatja ki és amortizációt számol el. A lízing futamideje 3 év, kezdeteben nagyobb összeg lízingdíjat, majd havonta számláznak tóke és kamat formátumban oly módon, hogy a tőke rész után számítják fel minden esetben az áfát. A társaság az áfát a személygépkocsi céges és magánhasználata arányában visszakéri, mert bérbeadásnak minősíti az ügyletet, ugyanis a futamidő végén nem veszi meg a személygépkocsit, hanem él a vevőkijelölési jogával, azaz egy másik kft. veszi meg a járművet a piaci árnál alacsonyabb "maradványértéken". Erről a maradványértékről a lízingbe adó cég sztornó számlát állít ki a futamidő végén az eredeti lízingelő cég felé. Kérem, hogy részletesen írják meg a pontos könyvelési tételeket a lízingelés alatt, a futamidő végén hogyan kell kivezetni a könyvekből ezt a személygépkocsit? Hogyan kell kezelni az számviteli és adótörvény szerinti értékcsökkenés és a kivezetéskori eltérő nettó értéket? (Számvitelileg maradványérték után 333 százalék az értékcsökkenés, az adótörvény szerint 20 százalék!) Helyesen jár-e el a társaság az áfa arányos levonásával? Mi a teendő áfa szempontjából a futamidő végén, amikor a kft. visszaadja a személygépkocsit a lízingbeadó cégnek, amelynek szinte a teljes összegét kifizette a 3 év alatt, de jelentős piaci értéke van még 3 év után is?

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő, érdekelne véleményük a nyílt végű pénzügyi lízing lezárása körüli adózási problémákkal kapcsolatban. A konkrét esetben, a lízingbe vevő a futamidő során jóval több bérleti díjat fizetett, tehát a futamidő végén a maradványérték cca. 2 millió forinttal a piaci érték alatt van. Az autót visszaadja a lízingcégnek. Az autót aztán egy harmadik magánszemély a maradványértéken(!!!) vásárolja meg. Nekem ez egyszerűen sántít. A piaci érték és a maradványérték közötti különbözet után valakinek azért nem kellene adót fizetnie? Akár ajándékozási illetéket, vagy szja+ehót? Megítélésem szerint a cég fizette ki az autó piaci értéke és a maradványértéke közötti összeget ahelyett a magánszemély helyett, aki maradványértéken megszerezte...van esetleg tapasztalatuk az ilyen ügyletekről, akár NAV revizori gyakorlat, esetleg állásfoglalás? Köszönöm válaszuk.

    Kérdés

    Hunyadné Szűts Veronika! Köszönöm válaszát! Még annyit szeretnék kérdezni, hogy a válaszában leírtak az szja törvény hatálya alá tartozó egyéni vállalkozókra is vonatkozik, úgy mint a számviteli törvény alá tartozókra (mert kérdésem egyéni vállalkozóval kapcsolatban merült fel)? Köszönöm!

    Kérdés

    Tisztelt Adózóna! Alábbi kérdéseinkre kérjük szíves válaszukat. Egyéni vállalkozó nyílt végű pénzügyi lízing konstrukcióban személygépkocsit vásárol. A gépkocsit kizárólag a vállalkozás érdekében használja, tételes útnyilvántartást vezet a megtett utakról. A cégautóadót megfizeti. A könyveiben a lízingbe adótól kapott „Számviteli bizonylat” alapján a gépjárművet aktiválja. A tőketörlesztő-részletekről áfával növelt számlát kap a lízingbeadótól. A számlán a fizetendő kamat is szerepel. A gépkocsi mükődéséhez a benzinszámlák áfáját nem igényli vissza. Kérdéseink? 1./ A számlák alapján az áfa összege visszaigényelhető-e a fent leírt esetben a tőkerész után? 2./ A „számviteli bizonylat” alapján a nettó vételár szerint aktivált személygépkocsi után számolhat el amortizációt? 3./ Amennyiben nem amortizáció számolható el, akkor a számlán feltüntetett tőkerész bérleti díjként/lízingdíjként/ elszámolható? Milyen mértékben? 4./ A felmerült karbantartási költség elszámolható? Az áfa visszaigényelhető? Szíves válaszukat köszönöm.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Nyílt végű pénzügyi lízing keretein belül vásárolt cégünk személyautót. Kérdésem lenne, hogy a tőkerész áfatartalmát 100 százalékban vagy 70 százalékban lehet-e visszaigényelni? Köszönöm.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egy kft. három éve nyílt végű pénzügyi lízingszerződést kötött egy személygépkocsira. Ez a szerződés 2016. 06. hóban lejárt. A gépjármű tulajdonjogát egy magánszemély szerezte meg. A gépjárműre évente 20 százalékos értékcsökkenést számoltak el. A szerzéskori érték 4,2 millió forint plusz áfa volt. Az első lízingdíj áfájának a 90 százalékát igényelték vissza, a futamidő alatt 90-95 százalék közötti volt végig a céges használat aránya. Ilyenkor szükséges korrigálni? A magánszemély 1 millió forintért szerezte meg a tulajdonjogot. Abban kérném a segítségét, hogy ebben az esetben hogyan történik a számviteli elszámolás? Ki kell vezetnem az autót, de milyen értéken? Az értékcsökkenést tudom még korrigálni, mivel 3 év telt el, és csak 20 százalékot számoltak el rá 2014-ben és 2015-ben? Egy adásvételi szerződést kaptam mindösszesen az ügyletről, ez elegendő? Áfaszempontból van teendőm a 6. hónapra vonatkozóan? Előre is köszönöm a válaszát.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! A következőben szeretném a segítségét kérni: A társaság nyílt végű pénzügyi lízinggel vásárolt személygépkocsit, 90 %-ban a vállalkozás érdekében, 10 %-ban magáncélra használja, így ennek arányában vonom le az áfát. A kérdésem az lenne, hogy a 10 %-ot milyen főkönyvi számlaszámra könyveljem? Segítségét előre is köszönöm.

    Kérdés

    Kft. nyílt végű pénzügyi lizing keretében személygépkocsit vásárolt, amit a vállalkozás érdekében használ menetlevél vezetése mellett. Kérdésem, hogy kell-e cégautóadót fizetni? Tisztelettel.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő, kérem segítsenek a személygépkocsi cégautóadójával kapcsolatos bizonytalanságom megszüntetésében. Konkrét kérdéseim, kérem cáfoljanak meg, vagy erősítsenek meg a megjegyzéseimben: 1. A cégautóadó nem a magánhasználatot adóztatja, hisz az szja törvény szerint az adómentes, a cégautóadó fizetési kötelezettség pedig az elszámolt költségekhez köti a fizetést. Tehát téves az a kialakult hozzáállás, hogy a magánhasználat miatt fizetjük. Jól gondolom? 2. Ha az 1. pontot jól gondolom, akkor hiába számlázzuk ki a magánhasználatot, akkor is meg kell fizetni a cégautóadót, a személygépkocsi után? Jól gondolom ezt is? Korábban volt ilyen megközelítés, ha nincs magánhasználat, akkor nem kell fizetni, de lsd. 1. pont ez már nem áll, így azzal sincs összefüggésben, hogy ki van-e számlázva, avagy nincs. 3. A nyílt végű pénzügyi lízing keretében birtokolt személygépkocsival összefüggésben, semmilyen költséget nem számolunk el, csak a lízing díjat, akkor miért kell cégautóadót fizetni, amikor aktiválva van az eszköz és a lízingdíj lényegében egyfajta hitelfinanszírozás, tehát csak cash flow kérdés, nem költség... 4. Jól gondolom, hogy a személygépkocsi nyílt végű lízing keretében történő beszerzés esetén a fejlesztési tartalékot felhasználhatjuk? Ha jól értem, a Tao törvény az elszámolt écs-hez köti a fejlesztési tartalékot és nem a tulajdonszerzéshez. Jól gondolom?

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egy nyílt végű pénzügyi lízing esetén a szerződés első lízingdíja 900 ezer forint+áfa. Ezt követően havonta 40 ezer forint tőke+20 ezer forint kamatot kell fizetni. Kérem, hogy kontírozza a gazdasági eseményeket. Köszönöm.

    {{ item.ArticleTitle }}

    {{ item.ArticleLead }}

    8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20

    További hasznos adózási információk

    NE HAGYJA KI!
    Ezért érdemes előfizetni!

    LEGFRISSEBB

    További friss cikkeink »

    2026-OS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »

    2025-ÖS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »
    PODCAST

    Adózóna - Brand Content

    További cikkek a rovatban »
    Kalkulátorok
    Bér Bér Nyugdíj Nyugdíj Osztalék Osztalék Ingatlan illeték Ingatlan illeték További kalkulátorok »

    Kérdések és válaszok

    Nyílt végű lízing, maradványérték, áfa

    Nagy Norbert

    adószakértő

    2529 es tánya bevallás 2529-NY-02 es lap 57 es sora

    Nagy Norbert

    adószakértő

    Többes társas jogviszony járulékkötelezettsége, ha a heti 40 órás jogviszonyban gyesen van

    dr. Radics Zsuzsanna

    tb-szakértő, jogász

    Szakértőink

    Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

    2026 március
    H K Sze Cs P Sz V
    23 24 25 26 27 28 1
    2 3 4 5 6 7 8
    9 10 11 12 13 14 15
    16 17 18 19 20 21 22
    23 24 25 26 27 28 29
    30 31 1 2 3 4 5
    Naptár nézet Lista nézet
    hirdetÉs

    Együttműködő partnereink

    1. MOORE Hungary

    2. ORAC Kiadó

    3. System Media