59 találat a(z) nettó cimkére
Letiltás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban kérném szíves válaszát: Egyik munkavállalónknak letiltása érkezett. Munkavállaló bruttó bére (példaként) 134 400 forint. A nettó bére 89 376 forint. A letiltás a bér 33 százaléka. Ha vesszük a nettó bért, akkor annak a 33 százaléka 29 494 forint. Az lenne a kérdésem, hogy a letiltás összege 29 494 forint, vagy a nettó bérből levesszük a mentes részt – 28 500 forintot, és az után vesszük a 33 százalékot? Tehát a példa szerint a nettó bér 89 376 forint, levonva a 28 500 forintot és ennek a 33 százaléka pedig 20 130 forint. A kérdésem az lenne, hogy a két levonás alapján melyik felel meg a törvényi előírásoknak, ugyanis többféle megoldást is mondtak már. Szíves válaszukat várva, köszönettel.
10 százalék fölött nőttek a keresetek
Cikk
2018. májusban a bruttó átlagkereset 327 500 forint volt, 10,9%-kal magasabb, mint egy évvel korábban. 2018. január–májusban a bruttó átlagkereset 323 400 forint, a nettó átlagkereset 215 000 forint volt, mindkettő egyaránt 12,1%-kal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva, közölte a KSH.
Minimálbér – nettóban ezt az összeget javasolják a szakszervezetek
Cikk
A minimálbér nettó értékének a következő években el kell érnie, illetve meg kell haladnia a 117 ezer forintot – mondta Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke csütörtökön Budapesten sajtótájékoztatón.
10 százalék fölötti keresetnövekedés – ez van mögötte
Cikk
2018. márciusban a bruttó átlagkereset 331 500 forint volt, 11,3 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. 2018. január–márciusban a bruttó átlagkereset 316 300 forint, a nettó átlagkereset 210 300 forint volt, mindkettő egyaránt 12,4 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva, közölte a KSH.
Vadászati haszonbérbeadás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Zrt. vadászterületet bérel a földtulajdonosi közösségtől, és ezért a haszonbérleti jogért a vadászati törvény 12. §-a alapján számla ellenében díjat fizet. A haszonbérleti szerződésben került megállapításra a hektárra vetített éves díj. A szerződés azonban nem tartalmazza, hogy nettó vagy bruttó összegű-e a megállapított összeg, a szerződésben csak az szerepel, hogy évente például 1000 forintot kell hektáronként fizetni. A Közösség szabályzatában az szerepel, hogy a Közösséget illeti meg a vadgazdálkodótól beszedett díj 10 százaléka. A fennmaradó 90 százalékot pedig földtulajdonosi képviselő kifizeti a földtulajdonosoknak. Van olyan Közösség, amely az áfatörvény alapján az ingatlan haszonbérbe adására nem választotta az áfát, így adómentes számlát nyújtott be a zrt. fele, méghozzá nem az 1000 Ft/ha/év, hanem annak a nettó összegéről, azaz 787 Ft/ha/év összegről, tehát ők a szerződésben szereplő összeget bruttónak tekintették. A Közösség működési szabályzata alapján viszont 900 Ft/ha/év díjat kellene kifizetni a magánszemély tagoknak, amelyet így a kiszámlázott összeg nem fedez. Van olyan Közösség, amely az áfatörvény 88. § (1) bekezdése alapján a bérbeadásra az áfaalanyiságot választotta, viszont az szerződésben megállapított összeget nettó összegnek tekintette, a felénk benyújtott számla végösszege 1 270 Ft/ha/év díjról szól. A kérdésem az lenne, hogy melyik Közösség járt el helyesen az adott esetben, azaz a szerződésben szereplő ár tekinthető-e nettó értéknek, áfát lehet-e rá felszámolni?
Ennyi volt az átlagkereset januárban
Cikk
Januárban a bruttó és a nettó átlagkereset egyaránt 13,8 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban, ami hathavi csúcsnak számít. A növekedésre a minimálbér és a garantált bérminimum 8, illetve 12 százalékos emelése, a költségvetési szféra egyes területeit, továbbá bizonyos állami közszolgáltató cégek dolgozóit érintő keresetrendezések voltak hatással – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Áfamentesség választása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kérdésem az lenne, hogy ha valaki áfás volt évek óta, de 2018-ra szeretne alanyi mentességet választani, akkor egyrészt a 8 millió forintot kell-e figyelnie a 2016-os és 2017-es adóévére vonatkozóan, másrészt ia bruttó vagy a nettó értékesítésének kell-e az összeghatár alatt maradnia? Válaszát köszönöm!
Kiegészítő sportfejlesztési támogatás szponzori szerződés keretében
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A társasági adóról szóló törvény 22/C § (3a) bekezdése szerint az adózó a támogatási igazolásban meghatározott összeg 19. § szerinti adókulccsal számított értéke legalább 75 százalékát köteles szponzori vagy támogatási szerződés keretében, kizárólag a szerződésben meghatározott sporttevékenység támogatása érdekében a jogosult részére a támogatás adóévében megfizetni. Kérdésünk, hogy abban az esetben, ha a törvény szerint fizetendő kiegészítő sportfejlesztési támogatásról a felek szponzori szerződést kötnek, és ez alapján a támogatott szervezet az ellenérték fejében, olyan, az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény hatálya alá tartozó – gazdasági tevékenységnek minősülő – szolgáltatásnyújtást teljesít, amelyet az adott tevékenységre vonatkozó áfamérték terhel, a szponzori szerződés szerinti összeget (azaz a kiegészítő támogatás összegét) úgy kell-e tekinteni, mint amely már az áfa összegét is tartalmazza (bruttó), vagy a szponzori díjat (kiegészítő támogatás összegét) nettó összegként kell értelmezni? Megjegyezzük, hogy eltérő álláspont jelent meg az Önadózó 2017/11 számában és a Számviteli Tanácsadó 2016/11 számában megjelent cikkében (elsőben bruttó módon, másodikban pedig nettó módon értelmezik a kiegészítő támogatás összegét). Segítségüket előre is nagyon szépen köszönöm.
Katás egyéni vállalkozó bérhízlalása
Kérdés
Tisztelt szakértő! Katás egyéni vállalkozó esetében, hogyan kell a bevételek között számításba venni a bérhizlalást? Az ügyfél felé megtörténik a napos állatok kihelyezése számla nélkül, majd szintén számla nélkül megkapja a hizlaláshoz szükséges takarmányféleségeket. Amikor az állatok elérik a vágási súlyt, akkor leadják az állatokat, majd kapnak egy elszámolást a megrendelőtől. Ebben az elszámolásban minden egyes tételről (takarmányféleségek és a napos állatok) külön bizonylatszámonkénti kimutatás készül, majd az értékesítésről is a leadott állatok súly szerinti besorolásáról és ezek eladásáról részletes, bizonylatonkénti kimutatás készül, de egyik számlát sem kapja meg az egyéni vállalkozó. A költségek és a bevételek alapján, ezek különbözeteként kimutatható egy nettó bérnevelési díj és csak erről állít ki a katás egyéni vállalkozó egy számlát és számszerűen is ez az érték kerül számára kifizetésre, ugyanúgy, mint az őstermelőnek. A kérdésem az, hogy a katát választó egyéni vállalkozó milyen bevétellel számol bérhízlalásnál katás bevételként? Az egy kiállított számla értéke lesz bevétele, vagy a ki nem állított teljes összegű bevételt kell számolni? Hogy alkalmazza, illetve vonatkozik-e rá az szja törvényben (3. § 18. pont) meghatározott bérhízlalás bruttó módon történő elszámolása, mely a fogalmak véleményem szerint az őstermelőre vonatkoznak? Köszönöm válaszát!
Ön is tapasztalta? Jócskán nőttek a keresetek
Cikk
2017. augusztusban a bruttó átlagkereset 292 400 forint volt, 13,2 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. 2017. január–augusztusban a bruttó átlagkereset 290 600 forint volt, jelentette a KSH.
Megugrottak a keresetek
Cikk
2017. júniusban a bruttó átlagkereset 297 300 forint volt, 14,4 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. 2017. január–júniusban a bruttó átlagkereset 290 300 forint volt – jelentette a KSH:
Közös költség továbbszámlázása
Kérdés
Az alábbi linken található válasszal kapcsolatban szeretnék egy kérdést feltenni: http://adozona.hu/kerdesek/2014_4_24_Kozos_koltseg_kiszamlazasa_xto A közös költség továbbszámlázása esetén a közös költség összege lesz a bruttó összeg, vagy az lesz a nettó összeg, és arra számolódik rá a 27 százalék áfa? Köszönettel: Schnierer Ildikó
Tíz százalék fölött nőttek a keresetek
Cikk
2017. áprilisban a bruttó átlagkereset 303 000 forint volt, 14,6 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban – jelentette a KSH.
Tíz százalék fölött nőtt az átlagkereset
Cikk
2017. márciusban a bruttó átlagkereset 298 300 forint volt, 12,8 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. 2017. január–márciusban a bruttó átlagkereset 281 900 forint volt – jelentette a KSH.
10 százalék fölött nőttek a keresetek
Cikk
2017. februárban a bruttó átlagkereset 274 800 forint volt, 10,7 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. 2017. január–februárban a bruttó átlagkereset 274 300 forint volt, 10,3 százalékkal több az előző év azonos időszakához viszonyítva – jelentette a KSH. A növekedésre elsődlegesen a minimálbér és a garantált bérminimum 15, illetve 25 százalékos emelése, továbbá a költségvetési szféra újabb területeit – többek között az egészségügyi és a kulturális munkakörökben dolgozókat – érintő keresetrendezés volt hatással. A nettó keresetek emelkedése a bruttó bér átlagával megegyező mértékű volt.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
