Sokan az egykulcsos adó bevezetését teszik felelőssé azért, hogy csökkent a fizetésük, holott a magyarázat ennél jóval összetettebb. Az adójóváírás- és a jogosultsági határ csökkenése miatt legrosszabbul a gyermektelen, bérből élők járnak. Számukra is van azonban megoldás.
Akinek jövőre csökken a bére a közszférában, az extra fizetésemelést kap – mondta a FigyelőNetnek adott interjújában Matolcsy György. A nemzetgazdasági miniszter a csütörtökön közölt interjúban elmondta, mivel ez csak a közszférára, 690 ezer emberre vonatkozik, elegendő rá 25-30 milliárd forint.
Az adójóváírás kivezetésének bejelentése megmozgatta az érdekképviseletek és a szakértők fantáziáját is. Kiket és hogyan kell kompenzálni a kieső nettó bér miatt?
A gazdasági válság a vállalatok jövő évi üzleti tervében is nyomott hagyott: béremeléssel, bérbefagyasztással és több cégnél bércsökkentéssel is számolniuk kell a munkavállalóknak. Míg korábban az egyéni teljesítményre, a kompetenciák és készségek teljes körű kihasználására épített elsősorban egy vállalatvezető, amikor a bérek felől döntött, ma sokaknál már csak a gazdasági bizonytalanságot szem előtt tartva mérlegelnek. A DGS Global Research által készített „Bértervezés 2010” című felmérés ebben a helyzetben kívánt segíteni.
Az Országgyűlés által korábban elfogadott adótörvény-módosítások értelmében, 2010-től bevezetik a személyi jövedelemadózásban a szuperbruttósítás, amelynek lényege, hogy január 1-jétől az adóalap részévé válik a munkáltató által fizetett, foglalkoztatót terhelő járulék, illetve biztosítás hiányában az egészségügyi hozzájárulás összege is. Ez a sok vitát kiváltó, az elmúlt hónapokban több szakmai szervezet által is támadott új technika a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy 100 ezer forintos havi munkabérrel rendelkező dolgozónak, 127 ezer forint után kell személyi jövedelemadót fizetnie.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték