A veszélyhelyzet idején sok munkavállaló próbál élni a módosított 105/2020. kormányrendelet biztosította bértámogatás lehetőségével. A számolás azonban nem mindig egyértelmű. Olvasónk is elbizonytalanodott és szakértőnkhöz fordult. Horváthné Szabó Beáta adószakértő segített a számpéldán keresztül feltett kérdés megoldásában, megválaszolásában.
Tisztelt Adózóna Csapata! Az állam által átvállalt bértámogatás kiszámításában kérném a segítségüket. Én így számolnék. Például bruttó 330 000 forint/hó munkaidő: 8 óra/nap esetén bruttó bér: 330 000 forint/hó nettó bér: 219 450 forint/hó (330 000 × 66,5%) 4 óra/nap munkaidővel: bruttó bér: 165 000 forint/hó nettó bér: 109 725 forint/hó (165 000 × 66,5%) Nettó bér különbözete: 219 450 - 109 725 = 109 725 forint állam átvállal: 75 000 forint munkáltató: 34 725 forint Összesen: 109 725 forint munkáltató fizet nettóban: 109 725 + 34 725 = 144 450 bruttóban: 144 450 / 66.5% = 217 218 forint Ez után a munkáltatónak és a munkavállalónak meg kell fizetni a járulékokat és a munkavállalónak a személyi jövedelemadót. Munkavállaló amit nettóban kap. Munkáltatótól: 144 450 forint Államtól: 75 000 forint Összesen: 219 450 forint Véleményüket kérném, hogy jól értelmezem a bértámogatás mértékét? Előre is megköszönöm segítségüket! Tisztelettel: K. Margit
Tisztelt Adózóna Csapata! Az állam által átvállalt bértámogatás kiszámításában kérném a segítségüket. Én így számolnék. Például bruttó 330 000 forint/hó munkaidő: 8 óra/nap esetén bruttó bér: 330 000 forint/hó, nettó bér: 219 450 forint/hó (330 000 × 66,5%). 4 óra/nap munkaidővel: bruttó bér: 165 000 forint/hó, nettó bér: 109 725 forint/hó (165 000 × 66,5%), nettó bér különbözete: 219 450 - 109 725 = 109 725 forint, állam átvállal: 75 000 forint, munkáltató: 34 725 forint, Összesen: 109 725 forint, munkáltató fizet nettóban: 109 725 + 34 725 = 144 450, bruttóban: 144 450 / 66.5% = 217 218 forint . Ez után a munkáltatónak és a munkavállalónak meg kell fizetni a járulékokat és a munkavállalónak a személyi jövedelemadót. Munkavállaló amit nettóban kap: munkáltatótól: 144 450 forint államtól: 75 000 forint összesen: 219 450 forint Véleményüket kérném, hogy jól értelmezem a bértámogatás mértékét? Előre is megköszönöm segítségüket! Tisztelettel: K. Margit
Az utóbbi időben számos kérdés utalt arra, hogy a veszélyhelyzetben kihirdetett kormányrendeletekben foglalt rendelkezések miként érintik a munkavállalók és a munkáltatók terheit.
Átlagosan 12,9 százalékkal nőttek 2017-ben a bruttó és a nettó átlagkeresetek is az előző évhez viszonyítva – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A bruttó átlagbér 297 ezer, a nettó pedig 197 500 forint volt tavaly.
2017. októberben a bruttó átlagkereset 295 800 forint volt, 12,8 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. 2017. január–októberben a bruttó átlagkereset 291 400 forint volt. Az év első tíz hónapjában a bruttó és a nettó keresetek azonos mértékben, 12,8 százalékkal nőttek az előző év azonos időszakához viszonyítva, közölte a KSH.
A magyarországi vállalatok még mindig hátrányos helyzetben vannak a foglalkoztatásra rakodó adó- és járulékterhek terén a visegrádi országokkal összehasonlítva, további csökkentésre lenne szükség – hangsúlyozza az RSM tanácsadó cég.
Tisztelt Szakértő! Szeretnék segítséget kérni, hogy a Mt. 153. § (5) bekezdése alapján 2017-ben mekkora béremelést kellene végrehajtani. A munkavállalók minimum 20 ezer forinttal több alapbérrel rendelkeznek a minimálbérnél. Társaságunk pályázni szeretne, amelyben kitétel, hogy a vállalkozás a 2011. évi XCIX. törvény 6. §-a alapján a munkavállalók bére nettó értékének megőrzéséhez szükséges mértékű béremelési kötelezettségének eleget tegyen. Amennyiben nem elegendő az év elején végrehajtott béremelés, utólag lehet-e emelni munkabért, hogy a pályázattól ne essünk el? Várom szíves tájékoztatását!
Idén januárban a bruttó átlagkereset 274 ezer forint volt, 10 százalékkal több, mint egy évvel azelőtt, a nettó keresetek ugyanúgy 10 százalékkal 182 ezer forintra emelkedtek – jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Tavaly a bruttó átlagkeresetek 6,1 százalékkal nőttek, míg a nettó bérek – a személyijövedelemadó-szabályok miatt 7,8 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért 0,4 százalékos növekedése mellett a reálkereset 7,4 százalékkal emelkedett.
A bérnövekedés üteme kissé lassult júliusban az előző hónapokhoz képest, de a bérdinamika ősztől újra gyorsulhat a közszférában a tervezett emelések, illetve a versenyszférában a munkaerő iránti kereslet folyamatos bővülése miatt – mondták az MTI-nek nyilatkozó elemzők a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) ma közzétett adataira reagálva.
Tisztelt Szakértő! Egyszemélyes kft. tulajdonosa főállásban látja el az ügyvezetés feladatait, és a kft.-ben személyesen közreműködik. Járulékfizetés szempontjából egyértelmű a társas vállalkozóra vonatkozó kötelező járulékfizetés. Kérdésem: a társaságnak kötelező-e a költségei között elszámolni "bérköltség" címén a társas vállalkozó járulékalapját, illetve a társas vállalkozónak kötelező-e az előbbiek szerinti "nettó bért" felvennie a kft.-től ? Válaszát köszönettel várom: Rozika könyvelő
Megközelítőleg egy százalékponttal emelkedett az átlagbér adóterhe a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagállamaiban 2010 és 2014 között, noha az országok többségében nem növelték a személyi jövedelmek adóját – derült ki az OECD kedden nyilvánosságra hozott jelentéséből.
Szokatlan kutatást végzett a TÁRKI: azt vizsgálta, hogy a születési hónap alapján miként alakulnak a nettó jövedelmek.
A kalkulátor meghatározza a fizetendő eva összegét, kiszámítva az evás vállalkozó helyi iparűzési adóját, valamint meghatározza a különböző biztosítási jogviszonyok után fizetendő járulékokat. Az evakalkulátor külön nem említ speciális adóalap korrekciós tényezőket, amelyeket az adott élethelyzetekben figyelembe kell venni.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték