munkavégzés külföldön - 4. oldal

2015.06.09.

Külföldi munkavégzés Kérdés

Tisztelt Szakértő! Magyar állampolgár külföldön dolgozik 2011. óta. A NAV-tól kapott 2015. 05. hónapban egy levelet, mellékelve nyilatkozatokkal, hogy tisztázza a biztosítási jogviszonyát, mivel sem az OEP, sem a NAV nyilvántartása szerint nem rendelkezik biztosítási jogviszonnyal vagy egészségügyi szolgáltatásra való jogosultsággal. Itt derült ki, hogy az OEP felé nem jelentették be, hogy külföldön biztosított. Az OEP-től azt a tájékoztatást kaptam, hogy a megfelelő igénylőlapok beküldésével ők elindítják a biztosítási időszakok megkérését a külföldi biztosítóktól (finn, svéd, olasz, svájci). A külföldi biztosító adatait és a külföldi biztosítás számát csak a mostani munkahelye (Svájc) esetében tudtuk, de azt mondták, hogy nem olyan nagy baj, írjuk rá, hogy fő biztosító. Az igénylőlapok egy másik ügyintézőhöz kerültek, aki elutasította a kérelmeket. A NAV-nak visszaküldtük a kért nyilatkozatokat, a válaszuk az volt, hogy az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságot hitelt érdemlően nem tudtuk igazolni, illetve hivatalukkal ennek érdekében a kapcsolatot nem vettük fel, így hoztak egy határozatot, amelyben 2011. 11. hó – 2015. 12. hó közötti időszakra előírták az egészségügyi szolgáltatási járulékot 331 000 forintot. 15 napunk van a fellebbezésre, ebben szeretném a segítségüket kérni. 1.) Mivel tudjuk bizonyítani, hogy külföldön biztosított volt? 2.) Ha nem tudjuk bizonyítani ilyen rövid idő alatt, és előírják a kötelezettséget, akkor azt már később nem módosítják? Köszönettel: Filip Emese

2015.03.25.

Külföldi munka Kérdés

Tisztelt Szakértő! 15 éves lány Japánban munkát végez. Fotómodell. 60 napot tartózkodik kint, a munkájáért fizetséget kap, adót is vonnak tőle. Kérdés, hogy itthon be kell-e vallani, és keletkezik-e adókötelezettség, ha igen, mi a számitás menete? Köszönettel.

2015.03.10.

Külföldről kapott munkabér Kérdés

Kérdésem magyar belföldi illetőségű magánszemély külföldről kapott munkabérének magyarországi bevallásával és adózásával kapcsolatos. Magyar kft. Magyarországon lakó ügyvezetője a kft. román és szlovák leányvállalatában is ügyvezető, munkaszerződés alapján Romániában és Szlovákiában is munkabérben részesül. A biztosítási kötelezettség igazolásához a magyar ügyvezető rendelkezik A1-es igazolással, mely szerint a magyar tb-szabályok vonatkoznak rá, így Szlovákiában és Romániában nem vonnak az ügyvezető béréből járulékot, illetve a leányvállalatok sem fizetnek az ügyvezető bére után járulékot. A kettős adóztatás elkerülésére vonatkozó egyezmény a bér-, illetve a bérjellegű jövedelem utáni adófizetési kötelezettség 15. cikke alapján a magyar ügyvezető esetében a főszabály érvényesül, így a szlovák és román munkabérből Szlovákiában és Romániában a munkáltató levonja az szja-t. Kérdésem: jól értem, hogy a Szlovákiában és Romániában szerzett munkabér esetében Magyarország a nemzetközi egyezmények alapján a mentesítés módszerét alkalmazza, azaz Magyarországon ezen jövedelmek mentesek az adó alól? Ha Magyarországon mentesített jövedelemnek minősülnek, akkor a 1453-as szja-bevallás 50. sora szerint a kettős adóztatást kizáró egyezmény szerint belföldön az adó alól mentesített jövedelem sorban kell feltüntetni, tájékoztató adatként, és a szlovák és román munkabért a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni és Magyarországon adó nem terheli?