39 találat a(z) munkavégzés külföldön cimkére
Csoportos napidíj-elszámolás
Kérdés
A munkáltató feladatok átvételéhez kapcsolódóan hosszabb időszakokra küld ki munkavállalókat külföldre. A dolgozók napidíjat kapnak, amelynek adóköteles és adómentes része is van. A munkavállalók nem feltétlenül töltenek külföldön ugyanannyi napot; eltérő lehet az indulás és hazaérkezés időpontja. Kérdésem, hogy milyen bizonylat alapján lehet elszámolni a dolgozók napidíját: 1. dolgozónként kell-e a kiküldetési rendelvényeket kitölteni, vagy 2. esetleg van olyan lehetőség, hogy egy excel táblázatban összegyűjteni valamennyi szükséges adatot, és az lesz az elszámolás bizonylata. Amennyiben lehetséges ez utóbbi megoldás is, – alá kell-e a dolgozóknak írni azt; – kell-e belőle példányt kapniuk.; – költségelszámolás lehetséges ezen excel táblázaton belül? Kérem, amennyiben a csoportos elszámolás nem lehetséges, írják meg, hogy mely jogszabályhely nem teszi ezt lehetővé.
Egyéni vállalkozás szüneltetése, megszüntetése
Kérdés
Egy egyéni vállalkozó szünetelteti a vállalkozását egy éve, most menne ki külföldre dolgozni. Volt a NAV-nál, hogy mi a teendője, ott azt mondták, hogy a szüneteltetés nem jó, szüntesse meg a vállalkozását... Nem értem, hogy a szüneteltetés miért nem megfelelő ebben az esetben?
Rokkantsági ellátás, külföldi munkavégzés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Abban szeretnék segítséget kérni, hogy, ha egy 100 százalékban (mozgásszervi betegség miatt) rokkant nyugdíjas Belgiumban vállal munkát (magánemberként, programozóként), Magyarországon elveszíti-e a rokkantsági ellátását?
Biztosítási jogviszony
Kérdés
Magyar állampolgár, romániai gazdasági társaságban 100 százalékos tulajdonnal rendelkezik. Jogviszonya ügyvezető. Magyarországon csak az egészségügyi hozzájárulást fizette maga után. Magyaroszágon jovedelme nem volt. Jogviszonya biztosítási jogviszonyt keletkeztet-e Romániában?
Külföldön biztosított kft.-tag
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kft.-t alapított három fő. Az egyik (A) Németországban, részmunkaidőben dolgozik, ott biztosított, a másik (B) szintén Németországban dolgozik főállásban, ott biztosított, a harmadik (C) egyéni vállalkozó, a járulékokat az egyéni vállalkozásában fizeti, és tagja egy másik egyszemélyes kft.-nek is, ahol ügyvezető, de díjazásban nem részesül, ott nem fizet járulékot. A kérdésem az lenne, hogy ebben az esetben az alapított kft.-ben a három tulajdonosnak milyen járulékfizetési kötelezettségei vannak? "B" és "C" tulajdonosok a kft. ügyvezetői.
Egyéni vállalkozó EGT-tagállamban létesített munkaviszony mellett
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Megkeresett egy ügyfél, aki Ausztriában rendelkezik munkaviszonnyal, ezt 2014. 11. 20-án bejelentette az OEP-nek, emiatt azóta érvénytelen a taj-kártyája. 2015. 03. hónapban egyéni vállalkozást létesített Magyarországon, a NAV-jogcímkódja: egyéni vállalkozó EGT-tagállamban lévő munkaviszony mellett. Emiatt 58-as járulékbevallást nem is kell neki leadnom, csak a ,08-as bevallást a vállalkozásában dolgozó alkalmazottak után. Beküldtem neki a 15T1041 jogviszony-bejelentőt, melyen csak olyan jogviszonyt találtam, hogy egyéni vállakozó munkaviszony mellett. Azonban ezt nem dolgozták fel, a taj-kártyája azóta is érvénytelen. Rosszul gondolom, hogy ezzel a vállalkozással ő jogviszonyt létesített Magyarországon? Miért nem érvényes újra a taj-kártyája? Vagy ezzel nem lehet érvényes? Mi a teendője, hogy az legyen, ha mégis? Másik egyéni vállalkozóm létesített 3 évvel ezelőtt egy egyéni vállalkozást munkaviszony mellett, akkor még Magyarországon dolgozott. Azonban tavaly kiment Németországba dolgozni, bement az OEP-hez, hogy bejelentse, érvénytelen a taj-kártyája emiatt, de közölték vele, hogy nem, mivel van egy másodállásos egyéni vállalkozói jogviszonya itthon. Ezért neki még mindig érvényes a taj-kártyája, pedig már másfél éve külföldön dolgozik. Közben idén a NAV jogcímét átmódosítottam egyéni vállakozó munkaviszony mellettiről egyéni vállalkozó EGT-tagállamban létesített munkaviszony mellettire, de a 15T1041 nyomtatványon nem tudom ezt módosítani. Melyik a helyes? Köszönöm
Külföldi munkavégzés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Magyar állampolgár külföldön dolgozik 2011. óta. A NAV-tól kapott 2015. 05. hónapban egy levelet, mellékelve nyilatkozatokkal, hogy tisztázza a biztosítási jogviszonyát, mivel sem az OEP, sem a NAV nyilvántartása szerint nem rendelkezik biztosítási jogviszonnyal vagy egészségügyi szolgáltatásra való jogosultsággal. Itt derült ki, hogy az OEP felé nem jelentették be, hogy külföldön biztosított. Az OEP-től azt a tájékoztatást kaptam, hogy a megfelelő igénylőlapok beküldésével ők elindítják a biztosítási időszakok megkérését a külföldi biztosítóktól (finn, svéd, olasz, svájci). A külföldi biztosító adatait és a külföldi biztosítás számát csak a mostani munkahelye (Svájc) esetében tudtuk, de azt mondták, hogy nem olyan nagy baj, írjuk rá, hogy fő biztosító. Az igénylőlapok egy másik ügyintézőhöz kerültek, aki elutasította a kérelmeket. A NAV-nak visszaküldtük a kért nyilatkozatokat, a válaszuk az volt, hogy az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságot hitelt érdemlően nem tudtuk igazolni, illetve hivatalukkal ennek érdekében a kapcsolatot nem vettük fel, így hoztak egy határozatot, amelyben 2011. 11. hó – 2015. 12. hó közötti időszakra előírták az egészségügyi szolgáltatási járulékot 331 000 forintot. 15 napunk van a fellebbezésre, ebben szeretném a segítségüket kérni. 1.) Mivel tudjuk bizonyítani, hogy külföldön biztosított volt? 2.) Ha nem tudjuk bizonyítani ilyen rövid idő alatt, és előírják a kötelezettséget, akkor azt már később nem módosítják? Köszönettel: Filip Emese
Külföldi munka
Kérdés
Tisztelt Szakértő! 15 éves lány Japánban munkát végez. Fotómodell. 60 napot tartózkodik kint, a munkájáért fizetséget kap, adót is vonnak tőle. Kérdés, hogy itthon be kell-e vallani, és keletkezik-e adókötelezettség, ha igen, mi a számitás menete? Köszönettel.
Külföldről kapott munkabér
Kérdés
Kérdésem magyar belföldi illetőségű magánszemély külföldről kapott munkabérének magyarországi bevallásával és adózásával kapcsolatos. Magyar kft. Magyarországon lakó ügyvezetője a kft. román és szlovák leányvállalatában is ügyvezető, munkaszerződés alapján Romániában és Szlovákiában is munkabérben részesül. A biztosítási kötelezettség igazolásához a magyar ügyvezető rendelkezik A1-es igazolással, mely szerint a magyar tb-szabályok vonatkoznak rá, így Szlovákiában és Romániában nem vonnak az ügyvezető béréből járulékot, illetve a leányvállalatok sem fizetnek az ügyvezető bére után járulékot. A kettős adóztatás elkerülésére vonatkozó egyezmény a bér-, illetve a bérjellegű jövedelem utáni adófizetési kötelezettség 15. cikke alapján a magyar ügyvezető esetében a főszabály érvényesül, így a szlovák és román munkabérből Szlovákiában és Romániában a munkáltató levonja az szja-t. Kérdésem: jól értem, hogy a Szlovákiában és Romániában szerzett munkabér esetében Magyarország a nemzetközi egyezmények alapján a mentesítés módszerét alkalmazza, azaz Magyarországon ezen jövedelmek mentesek az adó alól? Ha Magyarországon mentesített jövedelemnek minősülnek, akkor a 1453-as szja-bevallás 50. sora szerint a kettős adóztatást kizáró egyezmény szerint belföldön az adó alól mentesített jövedelem sorban kell feltüntetni, tájékoztató adatként, és a szlovák és román munkabért a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni és Magyarországon adó nem terheli?
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
Ez engem is érdekel
