Megbízható forrás, szakértő munkatárs

Előfizetés
    Előfizetés

    149 találat a(z) levonás cimkére

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egy kft. Csehországból vásárolt személygépkocsit. Ilyen esetben az áfát közösségi termékbeszerzésként a vásárló kft. fizetendőként szerepelteti az áfabevallásában? És mivel az autót saját célra vásárolta, nem eladásra vagy bérbeadásra, így nem vonható le az áfa? Ha tartósan bérel a kft. személygépkocsikat szintén EU tagországból, akkor az áfa tekintetében hogyan kell eljárni a bérlettel kapcsolatban? Nem lízingről van szó, hanem tényleges bérlet, a futamidő végén visszaadják az autókat. Szerepeltetni kell a bevallásban az áfát? Levonhatóságnak milyen feltételei vannak? Előre is köszönöm a segítséget!

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő Úr! Társaságunk nyíltvégű lízing keretében személygépkocsit vásárol. Az első lízingdíj áfa levonásáról egymásnak ellentmondó információk, állásfoglalások találhatók. Véleményem szerint, mivel az első lízingdíj megfizetéséig a gépkocsit nem adják át (általában ez az egyik feltétele a lízingnek) így használatba sem lehet venni, ebből következően sem céges, sem magánhasználat nem történhet, ezért ennek a lízingdíjnak az áfatartalma nem vonható le, mert nincs semmilyen arányosítási lehetőség. Ugyanakkor sok helyen – elsősorban az autó kereskedésekben – állítják, hogy már az első lízingdíj (lízingrészlet) áfája is levonható egy előre rögzített, és a későbbiekben is alkalmazott céges és magánhasználati arány alapján. Álláspontom szerint ez az álláspont az előbbiek miatt nem helytálló, és a jövőbeni használat arányai sem rögzíthetők előre. Összefoglalva: álláspontom szerint személygépkocsi esetén az első lízingdíj (lízingrészlet) áfája nem vonható le, mivel sem céges, sem magánhasználat nem történt ennek megfizetéséig. Kérem szíves válaszát, illetve véleményét arról, hogy álláspontom helytálló vagy nem.

    Kérdés

    Kft.-tag, aki ügyvezető, de személyesen nem vesz részt a kft. tevékenységében, katás egyéni vállalkozóként fizetheti-e az 50 000 forintot, a kft.-ben pedig semmilyen járulékot? Ha katás egyéni vállalkozó áfakörbe bejelentkezik, tényleg levonásba helyezheti a beszerzési (szállító) számlájának áfatartalmát? Ha igen, az áfatörvény melyik paragrafusa vonatkozik rá? Katás egyéni vállalkozó, ha magánszemélyként önálló tevékenységként vallja be az ingatlan bérbeadást (ezt annak idején bejelentette a NAV-nak ) 2017-ben is katás vállalkozó maradhat?

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Nagyon sokszor elhangzott, hogy a katás vállalkozó nyugdíjalapja 81 300 forint. Az a kérdés, hogy ebből az összegből hány százalék kerül levonásra, amikor a nyugdíj összegét meghatározzák? Arra gondolok, hogy például munkaviszony esetén a minimálbér 2016-ban 111 000 forint, de amikor a nyugdíj összegét meghatározzák, akkor ebből levonásra kerülnek az egyéni járulékok és az szja és a nettósított összegből határozzák meg a nyugdíj összegét a szolgálati éveknek megfelelően. A katás vállalkozásnál is van ilyen levonási hányad a nyugdíj összegének meghatározásánál?

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! A következőkben kérem tanácsát: A munkavállaló hozzájárulhat-e a béréből történő levonáshoz előre is, és ha igen, milyen módon? Vagy a munkáltatótól jogszerű-e, ha ilyeneket köt ki, akár szerződésben, akár ha ilyet tüntet fel átvételi elismervényen, vagy hasonlón (lásd lejjebb)? Elsősorban konkrét esetre gondolok, például: - tanulmányi szerződésben kikötik, hogy szerződésszegés esetén munkavállaló hozzájárul a munkabérből történő levonáshoz, vagy - átvesz számítógépet, telefont, munkaruhát a munkáltatótól, és mikor ennek tényét aláírja, a papíron szerepel az, hogy hozzájárul ahhoz, hogy ha az eszköz tönkremegy vagy eltűnik, akkor a megállapított összeget levonja a munkáltató a munkabérből. Vagy szerződésben szerepel ugyanez. A munkáltató és a munkavállaló szemszögeiből: jogszerű-e ilyen kikötés, és a munkavállaló hivatkozhat-e a kikötés semmisségére, ha egyszer aláírt ilyet és a munkáltató érvényt szerezne a papíron írtaknak? Segítségét köszönöm. Tisztelettel.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Futárszolgálat alvállalkozója az elvégzett munka díjazásaként kilométerelszámolás alapján állítja ki a számláját minden hónap elején a fővállalkozó felé. Az alvállalkozó a mindennapi utánvétösszegekkel másnap számol el a fővállalkozó felé, banki befizetéssel. Előfordul, hogy az elszámolás hiányt mutat. Az lenne a kérdésem, hogy a vállalkozó számlájából (kvázi munkadíj) jogosan levonható-e az utánvéthiány összege olyan formában, hogy a fővállalkozó kevesebbet utal el az alvállalkozó által kiállított számla végösszegéből minden előzetes értesítés nélkül? Köszönöm!

    Kérdés

    http://adozona.hu/altalanos/Mennyit_tilthatnak_le_fizetesunkbol_Mutatju_4G18MR#utm_source=adozona.hu&utm_medium=email&utm_campaign=ado_weekly Az előbbi témához kapcsolódva. Ha több levonás van, tehát 50 százalék levonás érvényesíthető, akkor az 50 százalékot az első levonásból kell teljesíteni, vagy megosztva 33 százalék és 17 százalék. Ha közben jön egy NAV levonás annak elsőbbsége van-e, és 50 százalék vagy 17 százalék? Másik eset, ha a dolgozónak levonása van és felmond, akkor a végrehajtót tájékoztatom, hogy nem tudom tovább érvényesíteni a végrehajtást. Egy pár hónap múlva ugyanezt a dolgozót egyszerűsített munkavállalóként foglalkoztatom. Kell-e azzal foglalkoznom, hogy régebben volt letiltása?

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Nagyon kérem szíveskedjen harmadszorra is elolvasni a kérdésemet, amit egyszer valóban feltettem pontatlanul, majd - mivel nem jól értette - vélhetőleg világosan megfogalmaztam a következő kérdésemben melyre most Ön válaszolt, és melybe már szintén behivatkoztam az előző levelezésünket: http://adozona.hu/kerdesek/2016_6_21_Koveteles_berleti_dijbol_eor Kérem vegye figyelembe, hogy NEM A BÉRLŐ NEM FIZETÉSE OKÁN történik a letiltás, hanem a BÉRBEADÓ TARTOZIK!!! Ezt Önnek nem kell "vélhetőleg" megállapítani, hiszen a válasz pontosítására éppen emiatt volt szükség. Igen régóta várok a válaszra, legyen kedves újból áttanulmányozni a kérdést! Tehát a tényállás újból: a bérlő fizet a bérbeadónak. A bérlő NEM tartozik a bérbeadónak!!! A bérbeadó tartozik akárkinek, amit úgy próbál a végrehajtó az akárki megbízásából beszedni, hogy a bérlőt illető bérleti díjat oly módon tiltja le, hogy a bérlő (AKI RENDESEN FIZET!!) ezentúl ne a bérbeadó kezeihez fizesse a bérleti díjat, hanem egyenest a végrehajtónak. Ilyenformán ez nem is letiltás, hanem követelésfoglalás. Kell-e szja-t vonni a bérleti díjból, vagy az egész bérleti díj megy a végrehajtónak? A bérlő (mivel kifizető) köteles levonni a szja-t a bérleti díjból vagy nem jól vélem? Azt gondolnám mindegy kinek fizeti ki a díjat, a szja törvény ezt mondja ki... Vagy joga van a végrehajtónak kérni szja levonás nélkül teljes díjat? Köszönöm.

    Cikk

    Jó tudni, mikor köteles a munkáltató levonni a munkabérből, mik az egyéb kötelezettségei, mi a kielégítési sorrend, mit jelent a 33%-os, illetve 50%-os plafon, mikor kell a munkavállaló hozzájárulása és mikor nem. Alapszabály: munkabérből csupán jogszabály vagy végrehajtható határozat alapján lehet levonni.

    Cikk

    A munkavállaló munkabéréből levonni kizárólag a törvényben meghatározott esetekben van lehetőség még akkor is, ha a munkáltatónak egyéb jogcímen követelése áll fenn a munkavállalóval szemben. A levonásmentes munkabérrész célja a munkavállaló megélhetésének biztosítása, ezért ez a munkabérhányad még a munkavállaló hozzájárulása esetén sem érinthető.

    Kérdés

    Amennyiben egy dolgozó rugalmas munkaidő beosztás (fix havibéres)mellett havi szinten nem töltötte ki a munkaidejét, azaz 160 óra helyett pl.154-et dolgozott. Levonható a munkabéréből az időarányos munkabér? Ha igen, milyen jogcímen? Van erre törvényes lehetőség?

    Cikk

    Az áfatörvény igen sok vállalkozásnak jelent problémát. Azoknak is, akik kiállítják a számlát, azoknak is, akik a számlában foglalt áfát le szeretnék vonni. A kettős könyvvitelt vezető vállalkozásoknál a kibocsátott illetve befogadott számlák könyvelése többletmunkát igényel. A legnagyobb kérdés, hogy az áfa- vagy a számviteli törvény szerinti teljesítés-e a helyes.

    {{ item.ArticleTitle }}

    {{ item.ArticleLead }}

    1 2 3 4 5 6 7 8 9 10

    További hasznos adózási információk

    NE HAGYJA KI!
    Ezért érdemes előfizetni!

    LEGFRISSEBB

    További friss cikkeink »

    2026-OS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »

    2025-ÖS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »
    PODCAST

    Adózóna - Brand Content

    További cikkek a rovatban »
    Kalkulátorok
    Bér Bér Nyugdíj Nyugdíj Osztalék Osztalék Ingatlan illeték Ingatlan illeték További kalkulátorok »

    Kérdések és válaszok

    Kft. ügyvezető jogállása

    dr. Radics Zsuzsanna

    tb-szakértő, jogász

    Minimális járulékalap

    dr. Radics Zsuzsanna

    tb-szakértő, jogász

    Táppénz, csed és gyed bérszámfejtése jövedelmet fel nem vevő társas vállalkozó esetén

    Dócziné Szabó Nikoletta

    munkajogi és bérszámfejtési szakértő

    NEXON

    Szakértőink

    Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

    2026 június
    H K Sze Cs P Sz V
    1 2 3 4 5 6 7
    8 9 10 11 12 13 14
    15 16 17 18 19 20 21
    22 23 24 25 26 27 28
    29 30 1 2 3 4 5
    Naptár nézet Lista nézet
    hirdetÉs

    Együttműködő partnereink

    1. MOORE Hungary

    2. ORAC Kiadó

    3. System Media