A társaság nyílt végű lízinggel fog bérelni egy személyautót, melyre a lízingcég előleget kért, valamint hamarosan beérkezik az első részlet számlája. Ekkor nem tudom még megosztani az áfa-visszaigénylést, mivel még nem használta senki az autót. Ilyenkor mi a helyzet? Vissza lehet igényelni az áfát? Hiszen nem történt magánhasználat.
Tisztelt Szakértő! Kérdésem egy előzőleg Ön által megválaszolt kérdéshez kapcsolódik. http://adozona.hu/kerdesek/2016_10_25_Nyilt_vegu_penzugyi_lizing_fba Cégünk nyílt végű lízinggel vásárol személygépkocsit, amelyet azonnal bérbe is ad. A nyílt végű lízing esetében, ha az első részlet a vételár 40 százaléka, az a NAV szempontjából magasnak tekintendő? Ha átminősítik zárt végű lízinggé, de a cég – kizárólag áfásan – bérbeadásra hasznosítja a gépkocsit, akkor ebben az esetben is teljes egészében levonható az áfa? A bérleti díj meghaladja a havi lízingdíj (kb. 1%) összegét. Megtehetjük-e azt, hogy az első lízingdíj (40%) az első bérleti díjjal egyező összegű? Jobb vagy rosszabb a NAV megítélése ebben az esetben? Válaszát köszönöm.
Tisztelt Tanácsadó! Kérem segítségét számviteli kérdésben és áfa-visszaigénylés tekintetében az alábbi gazdasági események tekintetében. Egy kft. nyílt végű pénzügyi lízing finanszírozással személygépkocsit lízingel, amelynek keretében az eszközt a saját könyveiben mutatja ki és amortizációt számol el. A lízing futamideje 3 év, kezdeteben nagyobb összeg lízingdíjat, majd havonta számláznak tóke és kamat formátumban oly módon, hogy a tőke rész után számítják fel minden esetben az áfát. A társaság az áfát a személygépkocsi céges és magánhasználata arányában visszakéri, mert bérbeadásnak minősíti az ügyletet, ugyanis a futamidő végén nem veszi meg a személygépkocsit, hanem él a vevőkijelölési jogával, azaz egy másik kft. veszi meg a járművet a piaci árnál alacsonyabb "maradványértéken". Erről a maradványértékről a lízingbe adó cég sztornó számlát állít ki a futamidő végén az eredeti lízingelő cég felé. Kérem, hogy részletesen írják meg a pontos könyvelési tételeket a lízingelés alatt, a futamidő végén hogyan kell kivezetni a könyvekből ezt a személygépkocsit? Hogyan kell kezelni az számviteli és adótörvény szerinti értékcsökkenés és a kivezetéskori eltérő nettó értéket? (Számvitelileg maradványérték után 333 százalék az értékcsökkenés, az adótörvény szerint 20 százalék!) Helyesen jár-e el a társaság az áfa arányos levonásával? Mi a teendő áfa szempontjából a futamidő végén, amikor a kft. visszaadja a személygépkocsit a lízingbeadó cégnek, amelynek szinte a teljes összegét kifizette a 3 év alatt, de jelentős piaci értéke van még 3 év után is?
Tisztelt Szakértő! Áfaalany egyéni vállalkozó személygépkocsit vásárolna nyíltvégű pénzügyi lízing konstrukcióban. Az egyéni vállalkozó nem taxis, autóoktató, nem bérbeadás céljából vásárolná, hanem saját tevékenysége folytatásához, mert sokat kell utaznia. Kérdésem a következő: a havi lízingdíj áfája levonható-e a hivatali célú használat arányában útnyilvántartás és cégautóadó megfizetése mellett? Ha igen, akkor az arányt havonta kell kiszámolni? Különösen érdekes ez az első lízingdíjnál, mivel az az összes lízingdíj 30-40 százaléka is lehet. Másik kérdés, hogy az szja-törvény szerint hogyan számolok el költséget (lízingdíj kamat stb.)? Köszönöm válaszát.
Tisztelt Szakértő! Egy kft. 2015 decemberében pénzügyi lízing keretében személygépkocsit rendel meg és fizet 40% lízingdíj részletet, majd 2016. januárjában veszi át az autót és azóta használja. A társaság 2015. 4. negyedéves Áfa bevallásában a lízingdíj részletre felszámított Áfa-t levonásba helyezte, melyet az adóhivatal jogtalan visszaigénylésnak minősített, mivel a gépkocsit adólevonásra jogosító tevékenység érdekében nem használta. Jogos-e a megállapítás? Véleményünk szerint nem állapítható meg a gazdasági és magáncélú használat aránya, hiszen még nem vette át a gépkocsit a társaság. 0/0=0? Ez még matematikailag sem értelmezhető! Az arányszámot a használatbavételtől dokumentált útnyilvántartás alapján van lehetőség megállapítani, és alkalmazni az áfatörvény 120. § a) pontját. Mi az Ön véleménye?
Tisztelt Szakértő! Egy nyílt végű pénzügyi lízing esetén a szerződés első lízingdíja 900 ezer forint+áfa. Ezt követően havonta 40 ezer forint tőke+20 ezer forint kamatot kell fizetni. Kérem, hogy kontírozza a gazdasági eseményeket. Köszönöm.
Tevékenységét szüneteltető egyéni vállalkozó lízingelt tehergépkocsiját nullára írta, de a fizetendő lízingdíjból még 2 év van hátra. Bevétel hiányában már nem tudja fizetni a lízingdíjat. Amennyiben sikerül eladnia, vagy visszaadni a lízingbe adó cégnek a gépkocsit, akkor milyen fizetési kötelezettségei lesznek (szja, eho...)?
A mai fantasztikusan jó cikket (Tárgyi eszközök áfakorrekciója: mikor kötelező? Példákkal) továbbgondolva merült fel a következő kérdés: Ha a gépkocsit nyílt végű pénzügyi lízing konstrukcióban szerzi be a cég, s az első nagyobb részlet esetén a várható használatot úgy méri fel, hogy 80 százalékban vállalkozási célú teljesítményt fog elszámolni, ez alapján levonásba helyezi az első részlet áfatartalmának a 80 százalékát, majd a gyakorlat azt bizonyítja, hogy a használat ennél jóval kisebb -50 százalék, s fél év múlva már csak 20 százalék, mikor és hogyan kell az első részlet, illetve a havi lízingdíjak áfatartalmát utólagosan módosítani? (Persze feltételezzük, hogy csak áfaköteles tevékenységet végez a cég, illetve a valós magáncél és hivatalos cél közötti arányokat hitelt érdemlő útnyilvántartással dokumentálják.) Nagyon szépen köszönöm előre is a választ!
Tisztelt Szakértő! Kft. három éve személygépkocsit vásárolt nyílt végű pénzügyi lízing konstrukcióban. Az értékcsökkenési leírást 5 évben határozta meg (évi 20 százalékban). A lízing három éves volt, most lejárt, és egy harmadik fél vásárolta meg a személygépkocsit. Ebben az esetben az el nem számolt értékcsökkenést hogyan kell elszámolni? Mivel a személygépkocsi kikerül a cég könyveiből, illetve már nem a kft. használja, keletkezik-e áfa-visszafizetési kötelezettsége a kft.-nek? (A lízingdíjakból – a magáncélú használatot figyelembe véve – levonásra került az áfa. Hogyan kell számvitelileg helyesen eljárni? Társasági adóban hogyan mutatkozik meg az ügylet? Egy kolléga tájékoztatása szerint, mivel az eszközt kivonom a vállalkozásból, ezért áfa-visszafizetési kötelezettségem keletkezik. A még el nem számolt értékcsökkenést és a maradványértéket, ha kivezetem, azzal valóban meg kell növelnem a társasági adóalapot? Köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Egy kft. 2015 áprilisában kötött egy bankkal nyílt végű pénzügyi lízingszerződést egy személygépkocsi vonatkozásában. Az autókereskedés leszámlázta a gépkocsit a banknak bruttó 9 200 000 forintért, a bank kiadott egy számlát ennek a feléről a kft.-nek (ennyi volt az első lízingdíj), a kft. ezt kifizette a banknak. A kft. havonta számla ellenében fizeti a lízingdíjat. Ennek a könyveléstechnikájában szeretnék segítséget kérni. Ebben az esetben a kezdő lízingdíj beruházásnak minősül-e, a fennálló lízingdíjak teljes összegét elő kell-e írni annak ellenére, hogy csak a kezdő lízingdíjról van számlánk? Illetve a havi lízingdíjak (költség) minek minősülnek? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Szeretném megkérdezni, hogy a bank által küldött értesítő alapján hogyan könyveljük a lízingdíjat? A havi törlesztésről szóló értesítésben szerepel a tőke, a kamat, illetve ezekre kiszámolt árfolyamkülönbözet (általában veszteség). Nem tudom, hogy a tőke árfolyamkülönbözete az alaptartozást csökkenti (4-es számlaosztály), vagy árfolyamveszteségként (87-es számlaosztály) könyvelendő? Ugyanígy a kamat esetében is, bár itt a kamat és az esetleges árfolyamveszteség is a 87-es főkönyvi számon szerepel majd, de nem mindegy, hogy a kamat része-e, mert egy beruházási hitel kamatánál a társaságiadó-kedvezménynél a kamatra fizetett összeget vesszük figyelembe. Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! A következőben szeretném a segítségét kérni: 1. Korábban az átvett könyvelés szerint a személygépjármű-lízing havi díját nem rendezték, így a gépjárművet a lízingbeadó lefoglalta. A könyvekből a személygépjármű (tárgyi eszközként) kivezetésre került. A kötelezettség egyéb bevételként könyvelésre került. 2. Most, három évvel később megegyezés történt a bankkal 800 ezer forint értékben, ami kifizetésre került. Hogyan kell lekönyvelni ezt a 800 ezer forintot? Hogyan érinti a társaságiadó-alapot? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Szíveskedjen a következő problémámra válaszolni: Ügyfelem tárgyi eszközt szerzett be 2012. évben; a finanszírozásra lízingbe adó céggel kötött szerződést, 189,64 Ft/CHF árfolyamon. 2014. 01. 30-án a még fennálló tőketartozás 1 201 023 CHF, azaz 227 762 002 Ft kötelezettség. 2014. január 31. nappal módosult a szerződés devizaneme EUR-ra, a következők szerint: 1 201 023 CHF x 255,80Ft/CHF= 307 221 683 Ft; és 307 221 683 Ft/308,38 Ft/EUR = 996 244 EUR. A módosítás eredményeként a kötelezettség 79 459 681 forinttal emelkedett. Ennek könyvelését szeretném megtudni. A szerződés az új árfolyammal számított értéket tekinti a lízingdíj tőkeösszegének. Helyesen járok-e el, ha így könyvelem: T87- K 44,45 számlák, azaz 2014. évben árfolyamveszteség az egész 79 459 681 Ft. Lehetséges-e, hogy halasztott ráfordításként, majd az év végén elszámolandó árfolyamveszteséggel együtt a még hátralévő futamidőre elszámoljam. Van-e mód egy olyan megoldásra, hogy nem halasztott ráfordításként, hanem időbeli elhatárolásként könyvelném le a futamidő hátralévő részére felosztva? (Az új futamidő 2017. 10. hó, míg a módosítás előtti 2016. 04. hó volt.) Segítségét köszönöm! Szilasné
Tisztelt Szakértő! Egy betéti társaság személygépkocsit vásárol pénzügyi lízing keretében. Mivel a nyílt végű pénzügyi lízing bérbeadásnak minősül, az áfája visszaigényelhető. A személygépkocsi nem kerül a társaság tulajdonába, csak a lízingdíj teljes kifizetése után. Kérdésem: hogyan kell az eszközt nyilvántartásba venni, a forgalombahelyezés költségeit hogyan kell elszámolni (illeték, regisztrációs adó stb.)? A bank szerződéskötéskor lízingdíjat számlázott áfásan, első esedékességként pedig tőkerészt és kamatrészt szintén áfásan. Ez akkor is megfelel-e lízingtörlesztésnek?
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték