Tisztelt Adózóna! Cégünknél van dolgozó, akire igénybe vesszük a kutatási-fejlesztési tevékenység után járó szocho-kedvezményt. Ez a kedvezmény 2019.01.01. megszűnik. Abban kérném a segítségüket, hogy meddig lehet érvényesíteni, mert erre vonatkozóan nem találtam törvényi hivatkozást. Üdvözlettel:
Új internetbiztonsági megoldásokat, méreganyagok közömbösítését, földrengésbiztos épülettervezési módszereket célzó, valamint a mesterséges intelligenciát, a fehérjetudományt és a lézertechnológiát érintő kutatások indulnak 10 új projekttel, amelyek a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) pályázatán összesen 5 milliárd forint támogatást nyertek – közölte a hivatal az MTI-vel.
A kutatás-fejlesztés (k+f) közvetlen költsége adóalap-csökkentő tétel a társasági adóban (a társasági és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 7. § (1) t) pontja alapján). A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) adóellenőrzéseinek megállapításai szerint jellemzően nem a helytelen költségelszámolásból, inkább a tevékenységek téves k+f minősítése miatt adódnak problémák a vizsgált vállalkozásoknál.
Március 16-áig kell a kutatás-fejlesztési és innovációs (k+f+i) ráfordításokról nyilatkozniuk az intézményeknek és vállalkozásoknak, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) és a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) elnöke közös levélben ösztönzi a szakszerű és hiteles adatszolgáltatásra a k+f+i projekteket megvalósító szervezeteket.
Mától mikrovállalkozások is igényelhetik a kutatási, fejlesztési és innovációs tevékenység ösztönzését szolgáló nulla százalékos kamatozású beruházási hitelt – közölte a Magyar Fejlesztési Bank (MFB).
Tisztelt Szakértő! Egy cég tűzálló biztonsági ajtó kísérletezésébe kezdett. Kérném a segítségét ennek számviteli és adózási kezelésében. Miként kezeljem a könyvekben az ezzel kapcsolatos költségeket, mit kell tennem, ha a mérlegkészítés fordulónapján még folyamatban van a kutatás-fejlesztés, illetve milyen speciális adózási feladatok lehetnek? Előre is köszönöm a segítségét!
Magyarországnak erősítenie kell az együttműködést Kínával az egészségügy területén, a távol-keleti országot a kormány ezen a téren is kiemelt partnernek tekinti - mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter Budapesten, az Egészség kapuja című egészséggazdasági kiállítás konferenciáján.
Hamarosan elindul – első körben 50 milliárd forinttal – a Kutatás-fejlesztési és Innovációs Állami Tőkealap-kezelő Társaság a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. (MFB) és a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) együttműködésében – közölte az MFB.
A 2016. június 16-ától hatályos módosítások szerint a társaságiadó-alapban érvényesíthető jogdíjkedvezmények mértéke függ a kedvezményt érvényesíteni szándékozó adózó által végzett kutatás-fejlesztési (K+F) tevékenységtől, illetve annak mértékétől.
Az államilag támogatott tevékenységek, célok kapcsán a magyar társasági adórendszer már korábban is lehetővé tette bizonyos költségek többszörös figyelembe vételét. A cégek az ilyen költségeket egyszer leírhatják számvitelileg, majd az adóalapból még egyszer (vagy akár többször is) levonhatják kedvezményként – olvasható a LeitnerLeitner blogjában.
Újabb támogatói döntések születtek a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) keretében, több mint 68 milliárd forint európai uniós fejlesztési forrást nyert el 247 projekt – olvasható a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) honlapján.
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésekre kérem szépen a válaszukat: 1. Egy gazdasági társaság saját tevékenységi körében végzett kutatási-fejlesztési tevékenységének közvetlen költségével, illetve a költségvetési gazdálkodási rendszerben működő szervezetektől megrendelt kutatási-fejlesztési tevékenység költségével mérsékelheti-e a fizetendő innovációs járulék mértékét? 2. Továbbá a költségek háromszorosa – tekintve, hogy költségvetési szervtől került megrendelésre a szolgáltatás – levonható-e az társasági adóalapból? 3. Illetve az alkalmazott K+F személyzet bérének mértékével, illetve részmunkaidőben K+F tevékenységet ellátók, a K+F tevékenységhez kapcsolódó bérének mértékével közvetlenül csökkenthető-e a társasági adó mértéke? 4. Továbbá a helyi iparűzési adóra igaz-e ugyanez? A kutatási-fejlesztési tevékenység egyaránt irányul új ismeret megszerzésére, gyakorlati célú új ismeret megszerzésére, illetve meglévő gyakorlatból új termék vagy rendszer kidolgozására. A gazdasági társaság rendelkezik a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által kiadott jogerős határozattal, amely kutatás-fejlesztési tevékenységnek minősíti a projektet. Köszönettel: Szolnoki Márta
Súlyos milliárdokra is rúghat az az összeg, amit a magyar vállalkozások az államnál hagynak, mert nem veszik igénybe a kutatás-fejlesztési (k+f) tevékenységük után járó adókedvezményeket.
Egy magyarországi társaság saját tevékenységi körében végez k+f tevékenységet. A társaság a k+f költségeit az immateriális javak között aktiválja. A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 39. paragrafus (1) bekezdése értelmében az adóalap-csökkentő tételként tudja elszámolni többek között az anyagköltséget, illetve az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költséget. A helyi adóról szóló törvény fogalmi meghatározásánál az 52. § 37. pontja a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 78. § (2) bekezdésére utal, ami alapján az üzleti évben felhasznált vásárolt anyagok bekerülési értékével lehet az iparűzési adó alapján csökkenteni. Az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés közvetlen költségének fogalmát a helyi adóról szóló törvény 52. § 25) pontja a Tao. törvény 4. § 32. pontjára hivatkozva határozza meg, mely közvetlen költségbe az anyagköltség is beletartozik. Kérdés: A fentiek alapján a k+f-hez felhasznált anyagköltség kétszer csökkenti a helyi iparűzési adó alapját, egyszer, mint anyagköltség, másodszor, mint a k+f közvetlen költségének a része?
A társasági adóalapot csökkenthetem-e a belföldi adózótól igénybe vett kutatási és kísérleti-fejlesztési szolgáltatás ellenértékével, ha a másik adózó nyilatkozik, hogy e tevékenységet saját maga végezte?
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték