Tisztelt Szakértő! Egy cég tűzálló biztonsági ajtó kísérletezésébe kezdett. Kérném a segítségét ennek számviteli és adózási kezelésében. Miként kezeljem a könyvekben az ezzel kapcsolatos költségeket, mit kell tennem, ha a mérlegkészítés fordulónapján még folyamatban van a kutatás-fejlesztés, illetve milyen speciális adózási feladatok lehetnek? Előre is köszönöm a segítségét!
Magyarországnak erősítenie kell az együttműködést Kínával az egészségügy területén, a távol-keleti országot a kormány ezen a téren is kiemelt partnernek tekinti - mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter Budapesten, az Egészség kapuja című egészséggazdasági kiállítás konferenciáján.
Hamarosan elindul – első körben 50 milliárd forinttal – a Kutatás-fejlesztési és Innovációs Állami Tőkealap-kezelő Társaság a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. (MFB) és a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) együttműködésében – közölte az MFB.
A 2016. június 16-ától hatályos módosítások szerint a társaságiadó-alapban érvényesíthető jogdíjkedvezmények mértéke függ a kedvezményt érvényesíteni szándékozó adózó által végzett kutatás-fejlesztési (K+F) tevékenységtől, illetve annak mértékétől.
Az államilag támogatott tevékenységek, célok kapcsán a magyar társasági adórendszer már korábban is lehetővé tette bizonyos költségek többszörös figyelembe vételét. A cégek az ilyen költségeket egyszer leírhatják számvitelileg, majd az adóalapból még egyszer (vagy akár többször is) levonhatják kedvezményként – olvasható a LeitnerLeitner blogjában.
Újabb támogatói döntések születtek a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) keretében, több mint 68 milliárd forint európai uniós fejlesztési forrást nyert el 247 projekt – olvasható a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) honlapján.
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésekre kérem szépen a válaszukat: 1. Egy gazdasági társaság saját tevékenységi körében végzett kutatási-fejlesztési tevékenységének közvetlen költségével, illetve a költségvetési gazdálkodási rendszerben működő szervezetektől megrendelt kutatási-fejlesztési tevékenység költségével mérsékelheti-e a fizetendő innovációs járulék mértékét? 2. Továbbá a költségek háromszorosa – tekintve, hogy költségvetési szervtől került megrendelésre a szolgáltatás – levonható-e az társasági adóalapból? 3. Illetve az alkalmazott K+F személyzet bérének mértékével, illetve részmunkaidőben K+F tevékenységet ellátók, a K+F tevékenységhez kapcsolódó bérének mértékével közvetlenül csökkenthető-e a társasági adó mértéke? 4. Továbbá a helyi iparűzési adóra igaz-e ugyanez? A kutatási-fejlesztési tevékenység egyaránt irányul új ismeret megszerzésére, gyakorlati célú új ismeret megszerzésére, illetve meglévő gyakorlatból új termék vagy rendszer kidolgozására. A gazdasági társaság rendelkezik a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által kiadott jogerős határozattal, amely kutatás-fejlesztési tevékenységnek minősíti a projektet. Köszönettel: Szolnoki Márta
Súlyos milliárdokra is rúghat az az összeg, amit a magyar vállalkozások az államnál hagynak, mert nem veszik igénybe a kutatás-fejlesztési (k+f) tevékenységük után járó adókedvezményeket.
Egy magyarországi társaság saját tevékenységi körében végez k+f tevékenységet. A társaság a k+f költségeit az immateriális javak között aktiválja. A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 39. paragrafus (1) bekezdése értelmében az adóalap-csökkentő tételként tudja elszámolni többek között az anyagköltséget, illetve az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költséget. A helyi adóról szóló törvény fogalmi meghatározásánál az 52. § 37. pontja a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 78. § (2) bekezdésére utal, ami alapján az üzleti évben felhasznált vásárolt anyagok bekerülési értékével lehet az iparűzési adó alapján csökkenteni. Az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés közvetlen költségének fogalmát a helyi adóról szóló törvény 52. § 25) pontja a Tao. törvény 4. § 32. pontjára hivatkozva határozza meg, mely közvetlen költségbe az anyagköltség is beletartozik. Kérdés: A fentiek alapján a k+f-hez felhasznált anyagköltség kétszer csökkenti a helyi iparűzési adó alapját, egyszer, mint anyagköltség, másodszor, mint a k+f közvetlen költségének a része?
A társasági adóalapot csökkenthetem-e a belföldi adózótól igénybe vett kutatási és kísérleti-fejlesztési szolgáltatás ellenértékével, ha a másik adózó nyilatkozik, hogy e tevékenységet saját maga végezte?
Ismét hozzájutott egy brüsszeli levélhez a 444.hu, amiben újabb kifizetések elakadásáról tájékoztatja a magyar kormányt az Európai Bizottság. Walter Deffaa főigazgató-helyettes (regionális támogatások főigazgatósága) április 18-ai levelében arról ír, hogy a bizottság egyelőre nem egyenlíti a ki decemberben leadott, kutatás-fejlesztési pályázatokra beadott számlákat. A levél szerint jelentős problémákat találtak a pályázatok menedzselésében és az ellenőrzési rendszerben.
Harmadik alkalommal készítette el a Deloitte közép- és nagyvállalatok körében végzett regionális felmérésen alapuló Vállalati K+F jelentését. A felmérésből kiderül, hogy a szabályozói környezet kiszámíthatósága még mindig jelentősen befolyásolja a hazai cégek K+F kiadásainak alakulását, de a korábbi évekkel ellentétben már nem a legfontosabb befolyásoló tényező. A K+F-et érintő változások csökkentésével és a pályázatok folyamatos és rendszeres kiírásával jelentős eredményt lehetne elérni a vállalati K+F ráfordítások növelésében a jelentés szerint. A versenytársak K+F tevékenysége egyre ösztönzőbb hatású a vállalatok számára, és az elmúlt évekhez képest ezen tényező jelentősége növekedett a legdinamikusabban.
Módosult a kötelezettek köre az innovációs járuléknál és több ponton is változott a K+F minősítési eljárás. Ezenfelül szigorodtak a határidők pályázat benyújtásánál, illetve külföldi cégek magyarországi fióktelepeire is új szabály vonatkozik. A Deloitte hírlevele összeszedte a legfontosabb változásokat.
A kutatás-fejlesztésre és innovációra igénybe vehető adókedvezmények radikális átalakítására készül a kormány; a nyár végére várható a döntés, de a lehetséges módosításokról már megkezdődött a konzultáció - nyilatkozta a Világgazdaság csütörtöki számában a kormányszóvivő.
A kutatással és fejlesztés - az OECD ajánlás szerint - háromféle tevékenységet ölel fel: az alapkutatást, az alkalmazott kutatást és a kísérleti fejlesztést. Az adózás előtti eredmény és az adóalap is csökkenthető, de hogyan?
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték