8908 találat a(z) kormány cimkére

182/2024. (VII. 8.) Korm. rendelet Jogszabályok és jogi tartalmak

A Kormány az Alaptörvény 53. cikk (1) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, figyelemmel a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló 2021. évi XCIII. törvény 80. és 81. §-ára, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
Az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra, illetve humanitárius katasztrófára tekintettel, valamint ezek magyarországi következményeinek az elhárítása és kezelése ér...

1204/2024. (VII. 8.) Korm. határozat Jogszabályok és jogi tartalmak

187/2024. (VII. 8.) Korm. rendelet Jogszabályok és jogi tartalmak

A Kormány az Alaptörvény 53. cikk (1) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, figyelemmel a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló 2021. évi XCIII. törvény 80. és 81. §-ára, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
Az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra, illetve humanitárius katasztrófára tekintettel, valamint ezek magyarországi következményeinek az elhárítása és kezelése ér...

130/2024. (VI. 20.) Korm. rendelet Jogszabályok és jogi tartalmak

223/2024. (VII. 31.) Korm. rendelet Jogszabályok és jogi tartalmak

A Kormány az Alaptörvény 53. cikk (1) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, figyelemmel a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló 2021. évi XCIII. törvény 80. és 81. §-ára, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
Az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra, illetve humanitárius katasztrófára tekintettel, valamint ezek magyarországi következményeinek az elhárítása és kezelése ér...

214/2024. (VII. 29.) Korm. rendelet Jogszabályok és jogi tartalmak

136/2024. (VI. 28.) Korm. rendelet Jogszabályok és jogi tartalmak

A Kormány
az Alaptörvény 45. cikk (6) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében,
az 1. alcím és a 21. § tekintetében az Alaptörvény 45. cikk (6) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, valamint a honvédelmi adatkezelésekről szóló 2022. évi XXI. törvény 111. § e) és f) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 3. és 4. alcím tekintetében a honvédelmi adatkezelésekről szóló 2022. évi XXI. törvény 111. § e) és f) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a ...

A családbarát kormány a kicsi gyereket nevelő MÁV-dolgozóknak is betiltotta a home office-t, és ez jogilag sem biztos, hogy rendben van Cikk

Nem felel meg a munka törvénykönyve előírásainak az, amilyen indoklással a MÁV a 8 éven aluli gyereket nevelő munkavállalóinak is megtiltja a távmunkát – állítja a Vasutasok Szakszervezete, amely a héten egy sor ponton kérte az Építési és Közlekedési Minisztériumot (ÉKM), hogy fontolják meg a távmunkatiltás fellazítását, írja a telex.hu.

Megvan az első két bank, amelyik már biztosan áthárítja a tranzakciósilleték-emelést Cikk

A Gránit és K&H Bank már közölte, hogy ősztől bevezeti a kormány által augusztustól felemelt pénzügyi tranzakciós illetéket – értesült a BiztosDöntés.hu. A változás azonban most még csak a vállalkozásokat érinti.

Komoly bérváltozás jön az osztrákoknál: rengeteg magyart érint, sok pénzről van szó Cikk

Az osztrák adórendszer 2024-ről 2025-re 4 százalékos emelést hajt végre a béradó sávokban, ami növeli a munkavállalók nettó fizetését. Az osztrák béradó sávokat átszámítva magyar forintba és viszonylatba, az éves bérek legalsó értéke is meghaladja a kb. 3 millió forint éves nettó bért, azaz havi 250 ezer forintot. Az osztrákoknál végrehajtott 4 százalékos emelés bérsávonként itthoni viszonylatban annyit jelent, mintha éves szinten legalább 116 ezer forintnyi, de akár 900 ezer forintnyi növekedést hajtana végre a kormány a nettó bérek terén. Természetesen a kint állandó jelleggel, vagy akár csak szezonálisan kint dolgozó magyarok 2025-ös bérét is érintik a változások – írja a penzcentrum.hu.

Mutatjuk, mi történt a szegénységi kockázatnak kitett magyarokkal, miközben a kormány az infláció letörésén dolgozott Cikk

Európai összehasonlításban is látványosan romlott a szegénységi kockázatnak kitett magyarok helyzete. Sokan nem jutnak rendszeresen hús- vagy halfélékhez Magyarországon – írja a Forbes.hu.

165/2024. (VI. 28.) Korm. rendelet Jogszabályok és jogi tartalmak

A fővárosi fejlesztések pénzeinek 99,93 százalékát zárolta a kormány Cikk

Majdnem 370 milliárd forint sorsáról döntöttek a héten abból a 675 milliárdból, amennyi megszorítást (saját szóhasználatukkal: beruházások elhalasztását) még a tavasszal hirdette meg a kormány. Az ígéret szerint ezeket később ki fogják fizetni; addig is, a főváros mellett a debreceni oltóanyaggyár vagy épp a vasútfejlesztés is a vesztesek között van – írja a hvg.hu

A kormány a legtöbb probléma forrása a magyar gazdaságban Cikk

A Kopint-Tárki legfrissebb elemzése szerint a magyar gazdaság teljesítménye gyenge-közepes lesz 2024-ben. A fő kockázati forrás a költségvetés, amelynek óriási hiánya egyre nyomasztóbban telepedik rá a gazdaságra. Az infláció az év végére emelkedni fog, az euró árfolyama pedig átlépi a 400 forintos szintet – írja az azenpenzem.hu.

Elsütötte különleges adófegyverét a kormány, ki fizeti a súlyos árat valójában? Cikk

Csak idő kérdése volt, hogy mikor jelenti be a kormány a kiigazító csomagját, ugyanis a jövő évi és az idei költségvetésen is lyuk tátong. A megoldás egy részét az egyik legkíméletlenebb adózási csodafegyver hozta, amely mindig óramű pontosággal hozza az elvárásokat: alaposan megemelték a tranzakciós illetéket. Az idén közel 100, jövőre majdnem 250 milliárd forinttal megemelt adót a bankok szedik be, ám nem mindegy, hogy ebből kire és mennyit hárítanak tovább – írja a portfolio.hu.