1035 találat a(z) kft. cimkére
Szerződéses ügylet családi gazdaság és kft. között
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Adott egy magánszemély, aki családi gazdaság tagja és egy kft. egyik tulajdonosa is. A családi gazdaság és a kft. is növénytermesztéssel foglalkozik. Ez a magánszemély kombájnt vásárolna, melyet a családi gazdaságba vinne be, ott használnák és számolnák el az értékcsökkenését is a tevékenységhez. Felmerült a kérdés, hogy megteheti e , hogy bérbe adja mint magánszemély a kombájnt a kft. részére? A kft. tudná használni a cég munkájához és végezhetne vele bérmunkákat is, többek között a magánszemély családi gazdaságának is végezne bérmunkát. Megteheti ezt a magánszemély, hogy a családi gazdaság olyan számlát fogad be a kft.-től, amit az ő eszközével hajtottak végre? Vagy ez csak szerződés kérdése? A kapcsolt vállalkozási környezet engedi ezt? Tudomásunk szerint a családi gazdaság nem adhatja bérbe a gépet és nem is végezhet bérmunkát, de mint magánszemély külön adózó jövedelemként bérbe adhatja a gépet? Esetleg megoldás lehet az, hogy a gép értékcsökkenését nem a családi gazdaság számolja el, hanem a magánszemély érvényesíti a gép bérbeadással szemben tételes költségelszámolás alkalmazásával? És ha a magánszemély érvényesíti az értékcsökkenést, akkor ha a gépet lízingre vásárolják, a lízingdíjat a családi gazdaság fizetheti és elszámolhatja a kamatot költségként vagy teljesen el kell különíteni és a magánszemély külön adózó jövedelemként tételesen elszámolva kezelheti a gép bérbeadást? (A családi gazdaság tételes elszámolású.)
Egyéni vállalkozásból kft.
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy egyéni vállalkozás (bolt) szeretne kft.-vé átalakulni. Kérdésem, hogy a kft. bejegyzésének napja előtt kell-e záró szja-bevallást készíteni az egyéni vállalkozóra vonatkozóan. Illetve, ha van árukészlete, akkor az szja tekintetében növelő tényező-e, és áfa tekintetében értékesítésnek számít-e, és meg kell-e fizetni az áfát? Válaszukat előre is köszönöm.
Gyed
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft.-nél a jelenleg első gyerekével gyeden levő dolgozó ismét terhes. Azt szeretné, hogy a csed után nem az anya igényelné a gyedet, hanem az apa, mert az apának magasabb a jövedelme, viszont az anya se akar visszajönni dolgozni. Ilyenkor az anya fizetés nélküli szabadságon van, a munkáltatónál szünetel a biztosítása, ezt lejelentem a T1041-en, és a dolgozó maga után megfizeti az egészségügyi szolgáltatási járulékot? A munkáltató köteles ilyenkor fizetés nélküli szabadságra engedni a dolgozót? Ha később az anya vissza akar jönni dolgozni, akkor a munkáltató köteles visszavenni?
Egyéni vállalkozó kft.-vé alakulás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az egyéni vállalkozó kft. alapítás miatt szűnik meg. Követeléseit és kötelezettségeit a kft.-be beviszi. Az szja-törvény nem tartalmaz erre az esetre külön rendelkezést, azaz meglátásom szerint az egyéni vállalkozó a megszűnésekor a kft.-be bevitt követeléseit és kötelezettségeit nem veszi figyelembe bevételként és ráfordításként – megjegyzem, hogy ez szöges ellentétben állna az szja-rendszer pénzforgalmi szemléletével. A későbbiekben a kft.-hez folyik be a követelés bevételként, és a kft. fizeti ki a kötelezettséget. A kft. azonban már teljesítés szemléletben gondolkodik, így nála nem lesz bevétel a befolyt követelés, és nem lesz költség a megfizetett kötelezettség. Az nyilván lehetetlen, hogy a bevételt és a költséget sem a megszűnő egyéni vállalkozó sem a kft. nem veszi figyelembe. Mi lesz a megoldás erre a teljesen hétköznapi esetre? Köszönettel: Nagy Péter
Szétváló kft. illetékfizetési kötelezettsége
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft.-nek két – 50–50 százalék résszel rendelkező – tulajdonosa van. A kft. egy budapesti és két vidéki telephellyel rendelkezik. A tulajdonosok úgy döntöttek, hogy a budapesti telephelyet munkaerő-ellátási gondok miatt bezárják és eladják. Budapestről a termelést áthelyezik a vidéki telephelyekre a termelő berendezésekkel együtt. A döntés értelmében a céget szétválasztják úgy, hogy az eredeti cégből kiválik egy új cég. A szétválás után a tulajdonosok közül egyiké lesz 100 százalékban a régi (megmaradó cég), a másiké lesz 100 százalékban a kiválás után létrejövő új cég. A szétválás után nem kívánják átértékelni a vagyon eszközöket és ingatlanokat. A szétválási folyamatot ez év márciusában kívánjuk elkezdeni, ami várhatóan június végére fejeződne be. Kérdés: Kell-e a kiválással megalakuló cégnek a nála maradó ingatlan vagy egyéb vagyoni eszközök után illetéket fizetni? Ha igen akkor: • mi után (csak az ingatlan vagy egyéb vagyoneszközök után is), • mekkora az illeték mértéke, valamint • hogy állapítják meg az illeték alapjának nagyságát? Válaszát előre is köszönöm: Zatykó Sándor
Társas vállalkozó járulékfizetése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. ügyvezetője öregségi nyugdíjas és a társaságban 30 százalék tulajdoni résszel rendelkezik. A feladatait megbízási szerződéssel látja el. Megbízási díja havi 200 ezer forint. Milyen bejelentési és járulékfizetési kötelezettsége keletkezik? A társaság másik két tagja: egyikük 40 százalékban tulajdonos mellette 4 órás munkaviszonya van, másikuk 30 százalékban tulajdonos mellette főállású anya, társasági szerződés szerint a társaságban munkát nem végeznek. Velük kapcsolatban keletkezik-e járulékfizetési kötelezettség és bejelentési kötelezettség? Válaszát előre is köszönöm!
Vásárlás külföldi magánszemélytől
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kft. az interneten vásárolt, valószínűleg eu-s cégtől, de a letöltött bizonylaton nem volt eu-s adószám. Hogyan szerepeltessem ezt az áfabevallásban? Ha nem válaszolnak a kérésünkre, hogy küldjenek olyan számlát, amelyen fel van tüntetve a közösségi adószám, akkor hogyan lehet ezt kideríteni? Cégvezető egy szlovák magánszemélytől vásárolt alkatrészeket, és egy német magánszemélytől számítógépet. Hogyan kell ezt az áfabevallásban szerepeltetni? Az egyik magánszemély a másik olyan kisvállalkozó, aki alanyi mentes a saját országában és nincs eu-s adószáma. Ezeket az eseteket hogyan kell kezelni az áfabevallásban és az A60-as nyomtatványban?
Járulékfizetés, ha a kft. tag külföldön munkavállaló
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft.-ben az egyik tag nem fizet járulékot mert, máshol 36 órát meghaladó munkaviszonya van. A másik tag a garantált bérminimum alapján kap juttatást, és azután fizet járulékot mint társas vállalkozó. Ez a tag 2020. 01.13-ától Hollandiában dolgozik, ott van teljes körű biztosítása és munkaszerződése. A szükséges nyomtatvány le lett adva az Egészségpénztárhoz. A NAV-nál azt a felvilágosítást kaptam,hogy őt ki kell léptetnem, és idehaza ezentúl nem kell járulékot fizetnie. Kicsit bizonytalan vagyok, ez a kft. grafikai tervezéssel foglalkozik a munkát itthon tovább folytatná számlát bocsátana ki. A munkát az a tag végzi, aki külföldön munkát vállalt. Ilyenkor kell valamilyen juttatást adni, és járulékot fizetni neki, vagy elég ha év végén osztalékot fizetnek mind a két tagnak az eredményből? Köszönöm a segítséget!
Iparűzési adó
Kérdés
A következőben szeretném a segítségüket kérni: van egy kft.-t aki kiva szerint adózik. Van-e lehetőség arra, hogy az iparűzési adóban minden évben változtassa az adózási módszerét? Például 2018. évben az iparűzési adót kiva adóalanyként fizette meg és 2019. évben pedig a normál szabályok szerint vallja be és fizesse meg. Van-e erre valamilyen szabály mint például az áfánál, ha túllépi az alannyi adómentes határt akkor két évig nem jelentkezhet ki az áfa hatálya alól? Elég-e ha a bevalláson jelzi hogy ő abban az évben melyik adózási módszert választja? Köszönöm előre is a segítséget!
Kft.-ben lehetséges-e az, hogy az ügyvezetőnek kettő helyettese legyen?
Kérdés
Tisztelt Szakértők! Lehetséges-e az egy nonprofit kft.-ben, hogy az ügyvezetőnek legyen egy általános és egy szakmai helyettese, szervezeti ábra alapján? Hogy ne kelljen eseti meghatalmazásokat gyártani például szabadságolások esetén, vagy szakmai kérdések felmerülésekor. Ha lehetséges, szükséges-e a helyettes bejegyzése a cégbíróságon (társasági szerződést kell-e módosítani), vagy elég egy taggyűlési határozat a kinevezésről? Mennyire részletesen kell megnevezni azokat a területeket, ahol a helyettes eljárhat a cég érdekében? Ha két helyettes van, akkor mind a kettejük esetében külön-külön meg kell ezt tenni? Ezt nyomatékosítani kell a munkaszerződésben, vagy elég a munkáltató egyoldalú nyilatkozata erről, vagy egy szabályzat? Mit szükséges ehhez módosítani? Jól gondolom, hogy helyettes nem csak vezető állású munkavállaló lehet? De célszerű? Válaszát előre is köszönöm!
Kapcsolt vállalkozási viszony
Kérdés
Tisztel Adózóna! Kapcsolt vállalkozásnak számít-e az egyéni vállalkozó (férj) és az A kft.? Az A kft. szerkezete: 50-50 százalékban tulajdonos az egyéni vállalkozó felesége és a feleség édesanyja. Ügyvezető a feleség. Válaszukat előre is köszönöm! üdv. Bálint Eszter
Járulékfizetés
Kérdés
Tisztelt Adózóna! Katás egyéni vállalkozás és kft. (egyszemélyes,és többszemélyes kft. esetében, de a katás vállalkozó tulajdonos a kft.-ben) járuléka. 1.Járulékfizetés szempontjából melyik az úgynevezett "erősebb". Muszáj-e minden esetben megfizetni a kft.-ben legalább a minimálbér után a járulékot abban az esetben is, ha a katás egyéni vállalkozásban 75 ezer forint katát fizet. 2. Egyéni vállalkozó (75 ezer forint katafizetés mellett) többszemélyes kft.-nél, ahol ő is tulajdonos, a feladatát részmunkaidős munkaviszonyban elláthatja-e? Köszönöm válaszát!
Kft. társas vállalkozó tb-kötelezettsége
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egyszemélyes kft. esetében az ügyvezetést, és az adott munkavégzést is munkaviszonyban látja el a tulajdonos. Munkabér kerül elszámolásra részére. A NAV bejelentőn mint 1451 társas vállalkozó 4o órában szerepel, helyes-e ez igy , vagy a 1101 munkaviszony 4o órában – kóddal kell hogy bejelentve legyen? Egy másik kft-ben is ügyvezető, ott mint társas vállalkozó heti 36 órát meghaladó munkaviszonyban – ebben a kft.-ben járulékot már nem kell fizetnie. Jól gondolom?
Többes ügyvezető tb-je
Cikk
Három kft. tulajdonosa mindhárom kft.-ben ügyvezető is. Ebből egy kft. egyszemélyes. Az egyik kft.-ben 8 órás munkaviszonyban látja el az ügyvezetői feladatokat, a másik két kft.-ben társas vállalkozás tagjaként van bejelentve és nyilatkozik, hogy az egyik kft.-ben megfizeti a járulékot. Ebben a két kft.-ben nem vesz fel tagi jövedelmet. Most alapított egy bt.-t, amelyben beltag és főállású katásként biztosított lesz. Kérdésem: a katás bt.-nél fizeti az 50 ezer Ft/hó katát, csökkentheti-e a 8 órás munkaviszonyt, így a másik két kft.-ben továbbra sem kell fizetnie járulékot, ha nem vesz fel jövedelmet? Ha a társasági szerződés nem tartalmazza, hogy az ügyvezetők a feladataikat munkaviszony keretében végzik, csak a taggyűlési jegyzőkönyv (kétszemélyes kft.), akkor is lehet munkaviszonyt létesíteni? Olvasói kérdésre Széles Imre társadalombiztosítási szakértő válaszolt.
Üzletrész értékesítése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. egyik tulajdonosa értékesíti üzletrészét névértéken. 3 millió forintos törzstőkéből 40 százalékos tulajdonrészét 1,2 millió forinton értékesíti. A cég jegyzett tőkéje 3 millió, eredménytartalékban van 11,5 millió. Nincs más sajáttőke-elem. Ebben az esetben az eladó eladja az 5,8 millió forintos üzletrészét 1,2 millió forintért. A magánszemély vevő 4,6 millió forint vagyoni előnyhöz jut. A vevőnek a vétel időpontjában keletkezik adófizetési kötelezettsége, vagy csak akkor keletkezik, amikor ezt majd osztalékként kiveszi a cégből? Amennyiben a vétel napjával is keletkezik adófizetési kötelezettség, úgy pontosan mennyi az adó? A cégnél van-e ezzel kapcsolatban valami adófizetési kötelezettség?
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
