43 találat a(z) különbözet cimkére

Pótbefizetés devizában Kérdés

Devizás előleg Kérdés

Szerbiába apportált tárgyi eszköz Kérdés

Átalánydíj továbbszámlázása Kérdés

Ingatlanátadás üzletrészért Kérdés

Használt autó értékesítése Kérdés

Adománygyűjtés Kérdés

Utólag adott engedmény Kérdés

Függő vételár bekerülési érték Kérdés

Járulékkülönbözet Kérdés

Bértámogatás csökkentett munkaidőre, számítási példa Kérdés

Előleg áfája Kérdés

Tisztelt Szakértő! Előlegszámlát kellett kiállítanom márciusban. A normál számlákat a partnerünk önszámlázás keretében végzi. A számlákat áprilisban állította ki, márciusi teljesítéssel. A különbözet kifizetése áprilisban történt. Az általa önszámlázás keretében kiállított számlákból nem tudja levonni az előleg összegét, nekem kell helyesbítő vagy sztornó (?) számlát kiállítanom az előleg visszavételéről. Mivel ez egy jóváíró számla, ezt már csak áprilisban vonhatom le? Itt is érvényes, hogy akkor vonhatom le, ha a vevő megkapja a számlát, vagy márciusban beállíthatom levonásba? Köszönöm!

Ingatlancsere számlázása pénzszolgáltatással Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az alábbi ügyben kérném véleményét. Adott „A” belföldi adóalany, melynek tulajdonát képezi egy bruttó 97 millió forint szokásos piaci árú egyéb ingatlan (fordított adózás). „B” belföldi adóalany tulajdonát képezi egy bruttó 67,4 millió forint szokásos piaci árú, az áfatörvény 259. § 7. a) pontja szerinti építési telek (egyenes adózás). A felek az ingatlanok cseréjében állapodnak meg akként, hogy „B” adóalany a saját tulajdonát képező ingatlanán kívül még (az ingatlanok nettó értékének különbözetét) 23,3 millió forintot fizet meg „A” adóalany részére. Mindkét adóalany megfelel az áfatörvény 142. § (3) bekezdésében foglaltaknak. Az ingatlanok cseréje során mekkora adóalap és áfa összeget tüntet fel „A” és „B” adóalany az általa kiállított számlán? Mi lesz az ingatlancsere során a „B” adóalany által „A” adóalanynak juttatott 23,3 millió forint pénzszolgáltatás jogcíme és a bizonylata?

Járulékkülönbözet Kérdés

Munkáltató tévesen 4 éven át nyugdíjasként számfejti a nem nyugdíjas dolgozót. A hiba a számfejtésen történik. A megállapított járulékkülönbözet nagy összegű. Ki felelős anyagilag a hibáért? Kinek kell megfizetnie a különbözetet, behajtható-e az a dolgozón, illetve ha igen, milyen mértékben?

Biztosító kártérítése Kérdés

Tisztelt Szakértő! Számviteli és adózás szempontjából szeretném az alábbiakban a segítségüket kérni. Autószerelő-műhely karambolos gépkocsik javítását is elvállalja, melynek költségét valamely biztosító társaság fizet ki. A biztosítónak benyújtott számla alapján kellene a teljes összeget kifizetnie, de mindig lehúz bizonyos tételeket, illetve avulást számol az alkatrészekre. Így csak részösszeget utal a gépkocsijavító társaság részére. Ezeket a tételeket a gépkocsi-tulajdonos sem hajlandó kifizetni, mert a karambol miatt kellett az alkatrészeket kicserélni és mivel biztosítása mindent fedez, nem fizeti ki a különbözetet. Így mindig fennmarad néhány tízezer forintos követelés, amit biztos, hogy nem fog kifizetni senki sem, és ezt már a kárrendezéskor lehet tudni. Mi a teendő ezzel az összeggel? Ráfordításként el kell számolni és adóalapot kell növelni, így az alkatrész árát sem kapta meg az autószerelő-műhely és még adóalap-növelő tétel is lesz? Segítségüket előre is köszönöm. Üdvözlettel.