44 találat a(z) különbözet cimkére
Munkába járás költségtérítése
Kérdés
Pótbefizetés devizában
Kérdés
Devizás előleg
Kérdés
Szerbiába apportált tárgyi eszköz
Kérdés
Átalánydíj továbbszámlázása
Kérdés
Ingatlanátadás üzletrészért
Kérdés
Használt autó értékesítése
Kérdés
Adománygyűjtés
Kérdés
Utólag adott engedmény
Kérdés
Függő vételár bekerülési érték
Kérdés
Járulékkülönbözet
Kérdés
Bértámogatás csökkentett munkaidőre, számítási példa
Kérdés
Előleg áfája
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Előlegszámlát kellett kiállítanom márciusban. A normál számlákat a partnerünk önszámlázás keretében végzi. A számlákat áprilisban állította ki, márciusi teljesítéssel. A különbözet kifizetése áprilisban történt. Az általa önszámlázás keretében kiállított számlákból nem tudja levonni az előleg összegét, nekem kell helyesbítő vagy sztornó (?) számlát kiállítanom az előleg visszavételéről. Mivel ez egy jóváíró számla, ezt már csak áprilisban vonhatom le? Itt is érvényes, hogy akkor vonhatom le, ha a vevő megkapja a számlát, vagy márciusban beállíthatom levonásba? Köszönöm!
Ingatlancsere számlázása pénzszolgáltatással
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi ügyben kérném véleményét. Adott „A” belföldi adóalany, melynek tulajdonát képezi egy bruttó 97 millió forint szokásos piaci árú egyéb ingatlan (fordított adózás). „B” belföldi adóalany tulajdonát képezi egy bruttó 67,4 millió forint szokásos piaci árú, az áfatörvény 259. § 7. a) pontja szerinti építési telek (egyenes adózás). A felek az ingatlanok cseréjében állapodnak meg akként, hogy „B” adóalany a saját tulajdonát képező ingatlanán kívül még (az ingatlanok nettó értékének különbözetét) 23,3 millió forintot fizet meg „A” adóalany részére. Mindkét adóalany megfelel az áfatörvény 142. § (3) bekezdésében foglaltaknak. Az ingatlanok cseréje során mekkora adóalap és áfa összeget tüntet fel „A” és „B” adóalany az általa kiállított számlán? Mi lesz az ingatlancsere során a „B” adóalany által „A” adóalanynak juttatott 23,3 millió forint pénzszolgáltatás jogcíme és a bizonylata?
Járulékkülönbözet
Kérdés
Munkáltató tévesen 4 éven át nyugdíjasként számfejti a nem nyugdíjas dolgozót. A hiba a számfejtésen történik. A megállapított járulékkülönbözet nagy összegű. Ki felelős anyagilag a hibáért? Kinek kell megfizetnie a különbözetet, behajtható-e az a dolgozón, illetve ha igen, milyen mértékben?