Tisztelt Szakértő! A könyvvizsgáló cég a könyvvizsgálat időtartama alatt felmerült költségeket (utazás, szállás) átszámlázza részünkre. A számlán csak átterhelt költség címszó szerepel, nem derül ki belőle a költség pontos tartalma. Kérdésünk, hogy ezt hova kell könyvelnünk, illetve kell-e utána fizetnünk kifizetőt terhelő adókat? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! A kft. 2017.09.21-én alakult, 2017. évben 12 643 eFt, 2018. évben 706 690 eFt volt az árbevétel. A létszám 2017. évben 1 fő, 2018. évben 20 fő. Könyvvizsgálatra kötelezett-e a kft. a 2019. évben? Köszönöm szépen.
75%-os tulajdoni részesedéssel rendelkező társaság (kapcsolt vállalkozás) nem éri el a könyvvizsgálati értékhatárokat. Ez esetben az anyavállalatnak éves beszámolót kell készítenie, és közzétennie, vagy készíthet egyszerűsített éves beszámolót? Ha éves beszámolót kell készíteni a 75%-ban tulajdonos cégnek, akkor a leányvállalatának is éves beszámolót kell készítenie? Amennyiben az előbbi feltétellel (75% tulajdoni hányad) rendelkező társaság könyvvizsgálatra kötelezett, akkor éves beszámolót kell a kapcsolt vállalkozásoknak készítenie, vagy egyszerűsített éves beszámolót nyújthat be? Anyavállalat 100%-ban tulajdonos könyvvizsgálatra kötelezett, anya- és leányvállalat készíthet-e egyszerűsített éves beszámolót, vagy csak éves beszámolót? Köszönettel: Négyökrűné
Mikor kell könyvvizsgálót választani, megbízni, cégbíróságon bejegyeztetni? – kérdezte az Adózóna olvasója. Pölöskei Pálné adószakértő válaszolt.
Evás bt. egyszerűsített végelszámolása során a végelszámolás mely szakaszában van szükség könyvvizsgálóra?
Tisztelt Szakértő! Egy kft. árbevételének átlaga a 2017-2018. évben meghaladja a 300 millió forintot, 20 főt foglalkoztat. Kérdésem, hogy a 2018. év könyvvizsgálatra kötelezett lesz? Köszönöm!
A könyvvizsgáló céggel kötött megállapodásunk értelmében kötelesek vagyunk a könyvvizsgálati díjon felül megfizetni a kapcsolódó járulékos költségeket is – szállás, utazás, étkezés. A számlán ezeket "Járulékos költségek" megnevezéssel, a főtevékenység áfakulcsával számlázza felénk a könyvvizsgáló. Adóvizsgálat során az ellenőrök bekérették ezen költségek részletezését – korábban ezt a könyvvizsgáló nem mellékelte a számlához, mi sem kértük, neki egy excel táblázatban vannak gyűjtve –, és az étkezésre jutó részt természetbeni juttatásnak minősítve adóhiányt szándékoznak megállapítani. Véleményünk szerint jelen esetben az étkezés elvesztette önálló tevékenység jellegét; mi nem étkezést rendeltünk meg és biztosítottunk a magánszemélyek felé. A szerződés tartalma a könyvvizsgálatról szólt, a járulékos költségeket is könyvvizsgálati díjként kezeltük és könyveltük. Cégünk sem munkáltatóként, sem kifizetőként nem áll kapcsolatban az étkezési szolgáltatást igénybe vevő magánszemélyekkel. Az Art. szerint ugyan kifizető az is, aki nem közvetlenül, hanem megbízottja útján nyújtja az adóköteles szolgáltatást, de ott megbízottként a postát és hitelintézetet nevesíti a törvény. Mi étkezési szolgáltatást nem rendeltünk meg és nem "bíztunk meg" ennek megrendelésével a könyvvizsgálót sem. Szakmai véleményüket szeretnénk kérni a fenti ügyben: adóköteles természetbeni juttatást fizettünk, vagy könyvvizsgálati díjat?
Tisztelt Szakértő! Amennyiben a kata hatálya alá tartozó bt. vissza kíván kerülni a tao alá, kell-e könyvvizsgálatot készíttetnie?
Tisztelt Szakértő! Ha egy bt. szeretne kft.-vé alakulni, akkor milyen teendők vannak? Mikor, hová, hogyan kell bejelenteni, kell-e hozzá könyvvizsgálat? Bevallásokkal kapcsolatban mikor, mit kell jelölni? Az ügyvéddel mikor kell felvenni a kapcsolatot? Mit lehet elektronikusan (ügyfélkapun keresztül) intézni? A jegyzett tőkét hogyan lehet rendezni? A bt. eredménytartalékát fel lehet-e használni? Mi legyen a tárgyi eszközökkel? Kérném, hogy részletesen legyen kedves a folyamatot ismertetni, hogy végig lehessen követni lépésről-lépésre. Köszönöm a segítségét! Maradok tisztelettel.
Tisztelt Szakértő, Kérdésünk, hogy azon magyar kft. esetén, amely 50 százalékot meghaladó tulajdoni részesedéssel és szavazati joggal rendelkezik egy külföldi (uniós ország) gazdasági társaságban, alkalmazandók e a számviteli törvény alábbi előírásai: A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 9. § (3) bekezdésének előírása szerint az egyszerűsített éves beszámolóhoz kapcsolódó nagyságrendi értékhatárokat a számviteli törvény 3. § 1. pontja szerinti anyavállalat nem alkalmazhatja. Így az anyavállalatnak a számviteli törvény 9. § (1) bekezdésének előírásából következően éves beszámolót kell készítenie. Az anyavállalat minden esetben könyvvizsgálatra kötelezett, függetlenül attól, hogy egyébként összevont beszámolót készít-e vagy sem. A magyar kft. a nagyságrendi értékhatárokat nem éri el, és nincs magyar leányvállalata. Válaszukat előre is köszönjük.
Milyen teendői vannak a kisadózó bt.-nek, ha végelszámolás miatt megszűnik? Ismertetjük.
Tisztelt Szakértő! Társaságunk a 2016. évben a bevételi értékhatár átlépése miatt könyvvizsgálatra lett volna kötelezett. Ez sajnos elmaradt. Hogyan kell most eljárnunk, hogy ezt a kötelezettséget pótoljuk? Utólagosan megbízhatunk egy könyvvizsgálót, aki ezt elvégzi? A már közzétett beszámolóhoz a most elkészült könyvvizsgálati jelentés még pótolható valahogy? Válaszát köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Egy 100 százalékos önkormányzati tulajdonú kft. és a könyvvizsgáló között – a képviselő testület jóváhagyása mellett – 2012. október 30-2015 október 30. közötti időre jött létre megbízási szerződés a könyvvizsgálati feladatokra. A könyvvizsgáló az ügyvezetővel történt megbeszélés alapján azonban a teljes IV. negyedévre vonatkozó számlát kiállította, amit a kft. részére átutalt. Az újabb szerződés megkötésére nem került sor, mivel a tulajdonos önkormányzat 2015. dec. 29-én a kft. végelszámolását határozta el 2016. április 1-gyel kezdődően. Az önkormányzat jegyzője megkereste a könyvvizsgálót, hogy vállalja-el a kft. 2015. évi beszámolójának auditálását és az önkormányzat által megbízott végelszámoló az auditálás elvégzésére eseti szerződést kötött a könyvvizsgálóval, aminek alapján az auditálás megtörtént. Az auditálás után a végelszámoló írásban megkereste a könyvvizsgálót és kérte a 2015. évi IV. negyedévi számla módosítását és a november-december hónapra eső könyvvizsgálói díj visszatérítést arra való hivatkozással, hogy a könyvvizsgálóval kötött megbízási szerződés 2015. október 31-gyel lejárt és így a könyvvizsgáló jogosulatlanul számlázott. A könyvvizsgáló nem vitatta a szerződés lejártát, de mivel november és december hónapokban tényleges könyvvizsgálati tevékenységet végzett, így nem tekintette jogtalannak az általa leszámlázott díj megtartását. Kérdés: Ebben az esetben jogosan követelhető-e vissza a két hónapi könyvvizsgálói díj? Válaszát köszönöm:Könyvelő
Tisztelt Szakértő! A hozzáértő véleményét szeretném kérni. Egyik ügyfelem 2017. július 1-jétől belépett a kisvállalati adó hatálya alá. 2016. évi árbevétele meghaladta a 300 millió forintot, átlagos statisztikai létszáma 10 fő. 2017. 1. félévi árbevétele 160 millió forint, amelyről a beszámolót a napokban közzéteszem. Az idei év 2. félévére az árbevétel várhatóan meghaladja a 150 millió forintot. Szeretném kérdezni, hogy az idei év 2. félévére vonatkozó beszámolót már könyvvizsgáltatnom szükséges? Köszönöm szépen. Üdvözlettel, Bakonyi Eszter
Tisztelt Szolnoki Béla! A végelszámolással kapcsolatos válaszát nagyon szépen köszönöm. Elfelejtettem azonban megkérdezni, hogy kell-e könyvvizsgálat akkor, ha egy evás vagy katás cég normál adózásra tér vissza? Üdvözlettel várom szíves válaszát .
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték