Mezőgazdasági őstermelő saját alapanyagaiból szeretne sört előállítani, és azt piacon értékesíteni. Kérdés, hogy ezt megteheti-e, és ha igen, milyen feltételek mellett? Olvasói kérdésre Laczi Ferenc igazságügyi jövedéki szakértő válaszolt.
Az elmúlt években fokozatosan erősödött az internetes kereskedelem – ma már rengetegen vásárolnak elektronikus úton. Egy webshopban megrendelik az árut, amit vagy átvevőpontra vagy megadott címre kiszállítva vesznek át. Ez a vásárlási mód gyakorlatilag bármilyen terméket érinthet, és gyakorlatilag bárhonnan, a világ bármely pontjáról lehet árut rendelni. És itt a baj, mert senki nem veszi figyelembe, hogy ez a korlátlanság nem feltétlenül igaz: több termékkör elektronikus úton való beszerzése, többek között a jövedéki termékek külföldről történő beszerzése szigorú előírásokhoz kötött.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) közétette a 79. számú „Jövedéki nyilvántartásba vétel”, a 89. számú „Jövedéki tevékenységhez kapcsolódó bejelentések” és a 90. számú „Ellenőrzések és jogkövetkezmények a jövedéki szabályozásban” elnevezésű információs füzeteit.
A jövedéki tevékenységek során alkalmazott eljárások, technológiák változása, továbbá a vonatkozó szabályozási környezetben bekövetkezett változások indokolttá tették a jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 45/2016. NGM rendelet (a továbbiakban vhr.) néhány gyakorlati előírásának módosítását. Ezen szabályváltozásokat a 20/2025. NGM rendelettel hirdették ki.
Az évközi adómódosítások érintették a jövedéki szabályozást is. A 2025. május 13-án a Parlamenthez benyújtott T/11920 törvényjavaslat jövedékiadó-törvényt érintő módosításai a 2025. évi LIV. törvény részeként, a Magyar Közlöny 2025. évi 73. számában jelentek meg, és beépültek a jövedékiadó-törvénybe.
Ha az adótörvények módosítására kerül sor, annak szinte mindig fontos eleme a jövedékiadó-törvényt érintő rész. A 2025. május 13-án az Országgyűléshez benyújtott T/11920. számú törvényjavaslat közvetett adókat érintő része most is tartalmaz jövedéki adózást érintő változásokat.
Több rendszert is karbantartanak 2025. március 12-én, 15-én, 16-án és 17-én. A munkálatok miatt üzemszünet, illetve szolgáltatáskiesés várható – írja honlapján a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).
Újabb információs füzetet tett közzé honlapján a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) január 28-án.
Az év végi jogszabály-módosítások következében több, az úgynevezett „zöld adókat” érintő változás lépett életbe 2025 elején. A legjelentősebbek ezek közül, hogy a műanyag hordtasak kivételével valóban megszűnik a kiterjesztett gyártói felelősségi (EPR) és a termékdíj (KVTD) jelentette kettős kötelezettség, valamint megjelentek az EPR bevezetése óta várt, az EPR-re vonatkozó bírságtételek. Ezzel egyidejűleg sok részlet változik az EPR-szabályokban is, melyek bár strukturálisan nem változtatják meg a rendszert, mégis érdemes mindenkinek megvizsgálni, hogy kell-e valamit másképp csinálnia idén.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) közzétette honlapján a 2025. január 1-jétől érvényes jövedéki termék fajtakódokat.
2024. július 1-jétől csak a DRS-rendelet (a visszaváltási díj megállapításának és alkalmazásának, valamint a visszaváltási díjas termék forgalmazásának részletes szabályairól szóló 450/2023. kormányrendelet) szerint hozhatók forgalomba a kötelezően visszaváltható termékek – írja honlapján a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).
A jövedéki törvény szerint [a jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény 29. § (4) bekezdés] a jövedéki engedélyes kereskedő a beszerzéseiről, készletcsökkenéssel járó eseményekről, valamint a napi zárókészletéről – telephelyenként – folyamatosan elektronikus nyilvántartást vezet. Az e nyilvántartással szemben támasztott elvárások, valamint a folyamatos vezetés fogalma a következőképp értelmezendők a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) ellenőrzési gyakorlatában – írja honlapján a NAV.
Továbbra is hatalmas üzlet a dohányipar Magyarországon. A forgalom bőven meghaladja az ezer milliárd forintot, a hagyományos termékek stabil kereslete mellett egyre jönnek fel az alternatív dohánytermékek is. A nagy cégek jövedelmezősége ugyanakkor kis mértékben romlott. Az állam továbbra is jelentős jövedékiadó- illetve áfabevételt realizál – írja a portfolio.hu.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) nyomozói négymilliárd forint értékben foglaltak le ukrán gyártmányú cigarettát. Az MTI-hez szerdán eljuttatott közleményük szerint az elmúlt évek legnagyobb illegális cigarettadepóját fedezték fel.
2024. január 1-je jelentős dátum a jövedékiadó-mértékek emelkedésében, ugyanis több mint 10 éve változatlan adómértékek növekedtek, nem is kicsit.
Dócziné Szabó Nikoletta
munkajogi és bérszámfejtési szakértő
NEXON
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték