2021 februárjában az ipari termelés volumene 1,9 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit, közölte a KSH. Munkanaphatástól megtisztítva a termelés 3,9 százalékkal emelkedett. A szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok alapján az ipari kibocsátás az előző hónaphoz képest 4,8 százalékkal nőtt.
A bruttó hazai termék volumene Magyarországon 2020 IV. negyedévében 3,6 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához viszonyítva. A szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint a gazdaság teljesítménye az előző negyedévinél 1,4 százalékkal nagyobb, az előző év azonos negyedévinél 4,1 százalékkal kisebb lett. 2020-ban a GDP volumene 5,0 százalékkal elmaradt az előző évitől, olvasható a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) gyorstájékoztatójában.
Augusztus után szeptemberben is – hibahatáron belül –, de csökkent a GKI konjunktúraindexe. Ez a fogyasztói várakozások némi romlásának következménye, az üzletiek ugyanis stagnáltak. A hazai gazdasági szereplők kilátásainak áprilisi sokkszerű zuhanása után májusban és júniusban számottevő, júliusban szerényebb pozitív korrekció következett be, s ezzel a GKI konjunktúraindexe ledolgozta áprilisi esésének bő felét. A ledolgozás mértéke szeptemberre már csak szűk felére csökkent, olvasható a GKI Gazdaságkutató Zrt. honlapján.
A GKI konjunktúraindex dinamikus emelkedése az áprilisi mélypont után megtorpant augusztusban, a járvány okozta áprilisi zuhanásnak a felét dolgozták le a gazdasági szereplők az elmúlt négy hónapban. Augusztusban a fogyasztói várakozások kissé romlottak, az üzletiek alig változtak – közölte a GKI Gazdaságkutató az MTI-vel.
2018 decemberében az ipari termelői árak összességében 4,7 százalékkal haladták meg az előző év azonos időszakit – közölte a KSH. A belföldi értékesítési árak átlagosan 6,2 százalékkal nőttek, ezen belül a hattizednyi súlyt képviselő feldolgozóipar árai 4,3, a több mint egyharmadnyi súlyú energiaipar (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) árai 10 százalékkal emelkedtek az egy évvel korábbihoz mérten. Az ipar exportértékesítési árai 3,9 százalékkal nőttek az előző év decemberihez képest. Összességében 2018-ban az ipari termelői árak 5,5 százalékkal magasabbak voltak, mint 2017-ben. Az év folyamán az áremelkedés ütemét a munkabérek növekedése, a forint árfolyamváltozása és a kőolaj világpiaci árának alakulása befolyásolta.
Négy százalékkal nőtt tavaly novemberben az ipari termelés az egy évvel korábbihoz képest, a munkanaphatástól megtisztított adatok szerint 3,5 százalékos volt a növekedés – közölte ma a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
2018 júliusában az ipari termelői árak összességében 8,4%-kal haladták meg az előző év azonos időszakit. Az árváltozás hátterében alapvetően a bérek növekedése, az olajár-emelkedés és a forint gyengülése állt. A belföldi értékesítési árak átlagosan 8,5%-kal nőttek, ezen belül a hattizednyi súlyt képviselő feldolgozóipar árai 9,2, a több mint egyharmadnyi súlyú energiaipar (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) árai 7,8%-kal emelkedtek az egy évvel korábbihoz mérten. Az ipar exportértékesítési árai 8,4%-kal nőttek az előző év júliusihoz képest – közölte a KSH.
A magyar GDP 2014-ben, a beruházás és a fogyasztás 2017-ben haladta meg a pénzügyi világválság előtti szintet. Az ipar 2015-ben, a kiskereskedelem 2016-ban, az építőipar 2017-ben érte el ezt, a pénzügyi szektor azonban még most is nagyon messze van tőle – írja a 2018/1. részletes összefoglaló jelentésében a GKI Gazdaságkutató Zrt.
2017 decemberében az ipari termelői árak összességében 3,9 százalékkal haladták meg az előző év azonos időszakit. A belföldi értékesítési árak átlagosan 3,6 százalékkal nőttek, ezen belül a kétharmadnyi súlyt képviselő feldolgozóipar árai 5,2 százalékkal emelkedtek, a közel háromtizednyi súlyú energiaipar (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) árai viszont alig változtak (+0,1 százalék) az egy évvel korábbihoz mérten. Az ipar exportértékesítési árai 4,0 százalékkal nőttek az előző év decemberéhez képest. Összességében 2017-ben az ipari termelői árak 3,3 százalékkal magasabbak voltak, mint 2016-ban.
Új történelmi csúcsra került a GKI konjunktúraindexe decemberben, az üzleti várakozások még soha, a fogyasztóiak pedig csak 2002-ben, a Medgyessy-kormány 100 napos programjának néhány hónapjában voltak a mostaninál is kedvezőbbek – közölte a GKI Gazdaságkutató Zrt. az MTI-vel.
Második olvasatában 0,3 százalékponttal 3,9 százalékosra emelte a bruttó hazai termék (GDP) harmadik negyedévi növekedési adatát ma a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a november 14-én közölt első becsléshez képest, elsősorban a piaci szolgáltatások vártnál kedvezőbb teljesítményére hivatkozva.
A második negyedévben 3,2 százalékkal haladta meg a bruttó hazai termék (GDP) volumene az előző év azonos időszakáét. A szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint a gazdaság az előző év azonos negyedévéhez mérten 3,5, az előző negyedévhez viszonyítva 0,9 százalékkal gyarapodott – közölte második becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Az Egyesült Államok jelentős változtatásokat szorgalmazott az Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Egyezmény (NAFTA) szerdán megkezdett újratárgyalásán.
Három hónapja a legnagyobb ütemben emelkedett júniusban a kínai iparvállalatok nyeresége, jelezve, hogy a gazdaság az aggályok ellenére egyelőre lendületben van.
Az első negyedévben 4,1 százalékkal nőtt a bruttó hazai termék (GDP) az előző év hasonló időszakához viszonyítva – közölte első becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Naptárhatással kiigazítva 3,7 százalékos volt az éves összevetésű gazdasági növekedés, és ugyanannyi az egyéb rendkívüli hatásoktól is megszűrt szezonálisan és naptárhatással korrigált adat.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték