2. § Az Áfa tv. 57. §-a a következő új (2) bekezdéssel..." />

Egyes adótörvények módosításáról szóló T/5125. számú törvényjavaslat indokolása

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

1. § Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 10. §-ának d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/10. § Termék értékesítésének minősül továbbá:/
"d) az építési-szerelési munkával létrehozott, az ingatlan-nyilvántartásban bejegyzendő ingatlan átadása a jogosultnak, még abban az esetben is, ha a teljesítéshez szükséges anyagokat és egyéb termékeket a jogosult bocsátotta rendelkezésre."
2. § Az Áfa tv. 57. §-a a következő új (2) bekezdéssel...

Egyes adótörvények módosításáról szóló T/5125. számú törvényjavaslat indokolása
2008. évi … törvény egyes adótörvények módosításáról
I. Fejezet
Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény módosítása
1. § Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 10. §-ának d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/10. § Termék értékesítésének minősül továbbá:/
"d) az építési-szerelési munkával létrehozott, az ingatlan-nyilvántartásban bejegyzendő ingatlan átadása a jogosultnak, még abban az esetben is, ha a teljesítéshez szükséges anyagokat és egyéb termékeket a jogosult bocsátotta rendelkezésre."
2. § Az Áfa tv. 57. §-a a következő új (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi szöveg jelölése (1) bekezdésre változik:
"(2) Bírósági vagy más hatósági eljárás keretében bíróságnak vagy más hatóságnak nyújtott szolgáltatás esetében, ha az ennek fejében járó ellenértéket a bíróság vagy más hatóság határozattal (végzéssel) állapítja meg, teljesítés az ellenértéket megállapító jogerős határozatnak (végzésnek) a szolgáltatás nyújtójával történő közlése."
3. § (1) Az Áfa tv. 88. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) Az (1) bekezdésben említett választási jog külön-külön vagy együttesen gyakorolható oly módon, hogy az adókötelessé tétel - a (4) bekezdésben meghatározott eltéréssel - az (1) bekezdés a), illetőleg b) pontja alá tartozó valamennyi termékértékesítésre, szolgáltatásnyújtásra kiterjed."
(2) Az Áfa tv. 88. §-a a következő új (4) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (4) bekezdés jelölése (5) bekezdésre változik:
"(4) A belföldön nyilvántartásba vett adóalany az (1) bekezdés b) pontja tekintetében választási jogát úgy is gyakorolhatja, hogy az adókötelessé tétel nem terjed ki a lakóingatlan bérbeadására."
4. § (1) Az Áfa tv. 95. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
"95. § (1) Mentes az adó alól a termék importja a következő feltételek együttes teljesülése esetében:
a) az importáló a terméket a 89. § szerint adómentesen értékesíti;
b) az a) pont szerint értékesített termék küldeménykénti feladása belföldön vagy elfuvarozása belföldről legkésőbb a vámjogi szabad forgalomba bocsátásáról szóló határozat közlésétől számított, a (3) bekezdésben meghatározott határidőig megtörténik;
c) az importáló - a (4) bekezdésben meghatározott eltéréssel - a termékre a Vám tv. rendelkezéseinek megfelelően adóbiztosítékot nyújt;
d) a terméket belföldön rendeltetésszerűen nem használják, egyéb módon nem hasznosítják;
e) a terméket a vámhatóság felhívására bemutatják.
(2) A termék vámjogi szabad forgalomba bocsátására irányuló árunyilatkozat megtétele során megfelelő okirat (így különösen: szerződés, egyéb kereskedelmi okmány) bemutatásával valószínűsíteni kell az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feltétel teljesülését úgy, hogy abból kitűnjön a Közösség valamely más tagállamában adófizetésre kötelezettként nyilvántartásba vett beszerző neve, címe és az az adószáma, amely alatt e beszerzése után adót kell fizetnie e tagállam joga szerint.
(3) Az (1) bekezdés b) pontjában említett határidő 30 nap, amelyet az importáló indokolt kérelmére a vámhatóság legfeljebb egyszer, további 30 nappal meghosszabbíthat.
(4) Abban az esetben, ha az importáló képviseletére pénzügyi képviselőt bíz meg, az importáló helyett a termékre a pénzügyi képviselő is nyújthatja saját nevében - a Vám tv. rendelkezéseinek megfelelően - az adóbiztosítékot.
(5) Az (1) bekezdésben meghatározott adómentesség érvényesítése során a vámhatóság a termék vámjogi szabad forgalomba bocsátására irányuló eljárásban megállapítja az adót, egyúttal azonban az adó megfizetésének felfüggesztéséről rendelkezik.
(6) Az (5) bekezdéstől eltérően az adómentesség nem érvényesül, és a vámhatóság a megállapított adó megfizetéséről is rendelkezik, ha az (1) bekezdés c)-e) pontjaiban, valamint a (2) bekezdésben meghatározott feltételek bármelyike már a termék vámjogi szabad forgalomba bocsátásakor nem teljesül.
(7) Az adó megfizetésének felfüggesztése megszűnik, ha az (1) és (9) bekezdésben meghatározott feltételek
a) maradéktalan teljesítésével az adómentesség érvényesül;
b) bármelyikének nem teljesítésével az adómentesség nem érvényesül.
(8) Abban az esetben, ha az adó megfizetésének felfüggesztése a (7) bekezdés a) pontja szerint szűnik meg, a vámhatóság az importálót határozattal véglegesen mentesíti a megállapított adó megfizetése alól.
(9) A (8) bekezdésben említett határozat meghozatalának feltétele az is, hogy az importáló, illetőleg pénzügyi képviselője a (3) bekezdésben meghatározott határidő lejártát követő 15 napon belül igazolja, hogy
a) az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feltétel teljesült, és
b) eleget tett az (1) bekezdés a) pontjához fűződő,
ba) az Art. szerinti összesítő-nyilatkozat tételi kötelezettségnek vagy
bb) bevallási kötelezettségnek [184. §], ha a ba) alpontban említett kötelezettség a (3) bekezdésben meghatározott határidő lejártát követő tizenötödik naphoz képest később válik esedékessé, vagy
bc) fizetendő adó-megállapítási kötelezettségnek [60. § (4) bekezdése] az ügylet teljesítését tanúsító számla vagy - számla hiányában - a kötelezettség teljesítését igazoló egyéb okirat bemutatásával, ha a bb) alpontban említett kötelezettség a (3) bekezdésben meghatározott határidő lejártát követő tizenötödik naphoz képest később válik esedékessé.
(10) Abban az esetben, ha az adó megfizetésének felfüggesztése a (7) bekezdés b) pontja szerint szűnik meg, a vámhatóság határozattal kötelezi az importálót a megállapított adó megfizetésére úgy, hogy a megfizetéshez fűződő egyéb jogkövetkezményekről a termék vámjogi szabad forgalomba bocsátásáról szóló határozat meghozatalának időpontjára visszamenőleg rendelkezik.
(11) A vámhatóság az (1) bekezdés c) pontja szerint nyújtott adóbiztosítékot felszabadítja
a) a (8) bekezdésben említett határozat meghozatalával egyidejűleg; vagy
b) a (10) bekezdésben említett határozat alapján, ha az importáló az adót megfizette."
(2) Az Áfa tv. 96. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
"96. § (1) Abban az esetben, ha a termék importja során a vámeljárásban az importáló helyett annak közvetett vámjogi képviselője jár el, az importáló írásos meghatalmazása alapján a közvetett vámjogi képviselő a 95. § szerinti adómentesség érvényesítése érdekében is eljárhat az importáló helyett. A meghatalmazás érvényességéhez szükséges az is, hogy
a) az importáló belföldön nyilvántartásba nem vett és arra nem is kötelezett adóalany vagy olyan adóalany legyen, aki (amely) kizárólag a 95. § (1) bekezdésének a) pontjában említett eset miatt lenne belföldi nyilvántartásba vételre kötelezett, és
b) a közvetett vámjogi képviselő belföldön nyilvántartásba vett és közösségi adószámmal rendelkező adóalany legyen, akinek (amelynek) nincs olyan, e törvényben szabályozott jogállása, amelynek alapján tőle adó fizetése ne lenne követelhető.
(2) Az (1) bekezdésben említett meghatalmazást a termék vámjogi szabad forgalomba bocsátására irányuló árunyilatkozattal együtt kell a vámhatóságnak benyújtani.
(3) Érvényes meghatalmazás alapján a 95. § szerinti adómentesség érvényesítéséhez fűződő feltételeket a közvetett vámjogi képviselő teljesíti azzal, hogy a 95. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti termékértékesítéssel összefüggő, e törvényben és az Art.-ben meghatározott kötelezettségnek saját nevében úgy tesz eleget, hogy
a) az ügylet teljesítését tanúsító számlát mint az importáló meghatalmazottja bocsátja ki;
b) arról importálónként, ezen belül megbízásonként egymástól elkülönített nyilvántartást vezet;
c) bevallásában és összesítő nyilatkozatában az ügyletre vonatkozó adatokat a saját adataihoz képest elkülönítetten közli.
(4) A 95. § (6) és (10) bekezdésében említett esetekben a közvetett vámjogi képviselő az importálóval együtt egyetemlegesen felelős az adó megfizetéséért.
(5) Az importáló és közvetett vámjogi képviselője közötti megbízási szerződés megszűnése vagy a meghatalmazás visszavonása nem érinti a közvetett vámjogi képviselő (4) bekezdés szerinti felelősségét az adó megfizetéséért, ha a megszűnés azt követően következik be, miután a meghatalmazást a (2) bekezdés szerint a vámhatóságnak benyújtották."
5. § Az Áfa tv. 108. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(8) A 107. § szerinti adómentesség jogosulatlan igénybevétele esetében a termék beszerzője, szolgáltatás igénybe vevője köteles a rá át nem áthárított adót megfizetni, vagy ha az adómentesség az adó utólagos visszatéríttetése formájában illeti meg, köteles a jogosulatlanul visszatérített adót visszafizetni."
6. § (1) Az Áfa tv. 125. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/(1) A 124. §-tól eltérően az előzetesen felszámított adó levonható, ha/
"b) a 124. § (1) bekezdésének h) pontjában említett esetben a lakóingatlan igazoltan továbbértékesítési célt szolgál, azzal, hogy ha a lakóingatlan a 86. § (1) bekezdésének j) pontja alá tartozik, az értékesítő adóalanynak előzetesen élnie kell a 88. § szerinti választási jogával;"
(2) Az Áfa tv. 125. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A 124. §-tól eltérően az előzetesen felszámított adó levonható abban az esetben is, ha az adóalany a terméket, szolgáltatást vállalkozásán belül
a) a 124. § (1) bekezdésének d) pontjában említett esetben igazoltan egészben vagy túlnyomó részben taxi-szolgáltatás nyújtása érdekében használja;
b) a 124. § (1) bekezdésének d)-g) pontjaiban említett esetekben igazoltan egészben vagy túlnyomó részben úgy hasznosítja, hogy azt bérbe adja;
c) a 124. § (1) bekezdésének c) pontjában és (2) bekezdésének a) és b) pontjában említett esetekben igazoltan egészben vagy túlnyomó részben úgy használja, egyéb módon hasznosítja, hogy az közvetlen anyagjellegű ráfordításként a b) pontban említett szolgáltatásnyújtás adóalapjába épül be;
d) a 124. § (1) bekezdésének h) pontjában említett esetben igazoltan egészben vagy túlnyomó részben úgy hasznosítja, hogy azt bérbe adja, feltéve, hogy a 88. § szerinti választási jogával úgy élt, hogy a bérbeadást adókötelessé tette;
e) a 124. § (1) bekezdésének i) pontjában és (2) bekezdésének c) pontjában említett esetekben igazoltan egészben vagy túlnyomó részben úgy használja, egyéb módon hasznosítja, hogy az közvetlen anyagjellegű ráfordításként a d) pontban említett adóköteles szolgáltatásnyújtás adóalapjába épül be;
f) a 124. § (1) bekezdésének i) pontjában és (2) bekezdésének c) pontjában említett esetekben igazoltan egészben vagy túlnyomó részben úgy használja, egyéb módon hasznosítja, hogy az közvetlen anyagjellegű ráfordításként a lakóingatlan-értékesítés adóalapjába épül be azzal, hogy ha a lakóingatlan a 86. § (1) bekezdésének j) pontja alá tartozik, az értékesítő adóalanynak előzetesen élnie kell a 88. § szerinti választási jogával;
g) a 124. § (1) bekezdésének j) és k) pontjában említett esetekben igazoltan egészben vagy túlnyomó részben úgy használja, egyéb módon hasznosítja, hogy az közvetlen anyagjellegű ráfordításként más termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás adóalapjába épül be;
h) a 124. § (2) bekezdésének e) és f) pontjában említett esetekben igazoltan az általa üzemben tartott, 3,5 tonnát meghaladó legnagyobb össztömegű szárazföldi közlekedési eszköz üzemeltetése érdekében hasznosítja."
7. § Az Áfa tv. 142. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/(1) Az adót a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője fizeti:/
"b) a szolgáltatás nyújtásának minősülő olyan építési-szerelési és egyéb szerelési munka esetében, amely ingatlan létrehozatalára, bővítésére, átalakítására vagy egyéb megváltoztatására - ideértve az ingatlan bontással történő megszüntetését is - irányul, feltéve, hogy az ingatlan létrehozatala, bővítése, átalakítása vagy egyéb megváltoztatása építési hatósági engedély-köteles, amelyről a szolgáltatás igénybevevője előzetesen és írásban köteles nyilatkozni a szolgáltatás nyújtójának;"
8. § Az Áfa tv. 156. §-a (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/(2) Az (1) bekezdésben említett engedély megszerzéséhez a következő feltételek együttes teljesülése szükséges:/
"c) a kérelmezőnek a tárgyévet megelőző naptári évben a 89., 98-109. és 111-112. §-ok szerint adómentes termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása ellenértékeként megtérített vagy megtérítendő - éves szinten göngyölített - összeg eléri vagy meghaladja
ca) az ugyanezen időszakban a 2. § a) pontja szerinti összes termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása ellenértékeként megtérített vagy megtérítendő - adó nélkül számított és éves szinten göngyölített - összeghez viszonyítottan a 67 százalékos hányadot, de legalább a 10 milliárd forintot; vagy
cb) a 20 milliárd forintot."
9. § Az Áfa tv. 167. §-ának b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/167. § Mentesül a nyugtakibocsátási kötelezettség alól az adóalany abban az esetben, ha/
"b) a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény hatálya alá tartozó szerencsejáték szolgáltatást nyújt;"
10. § Az Áfa tv. 169. §-ának f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/169. § A számla kötelező adattartalma a következő:/
"f) az értékesített termék megnevezése, annak jelölésére - a számlakibocsátásra kötelezett választása alapján - az e törvényben alkalmazott Vtsz., továbbá mennyisége, illetőleg a nyújtott szolgáltatás megnevezése, annak jelölésére - a számlakibocsátásra kötelezett választása alapján - az e törvényben alkalmazott SZJ, továbbá mennyisége, feltéve, hogy az természetes mértékegységben kifejezhető;"
11. § Az Áfa tv. 4. számú melléklete e törvény 1. számú melléklete szerint módosul.
II. Fejezet
Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény módosítása
12. § Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) a következő 20/B. §-sal egészül ki:
"20/B. § Az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti adómentes termékimportot megalapozó közösségi adómentes termékértékesítést közvetett vámjogi képviselő igénybevételével teljesítő importáló mentesül a bejelentkezési kötelezettség teljesítése alól, ha belföldön más adóköteles tevékenységet nem folytat."
13. § (1) Az Art. 22. §-ának (1) bekezdése a következő f) és g) ponttal egészül ki:
/(1) Az általános forgalmi adó alanya az adóköteles tevékenysége megkezdésének bejelentésével egyidejűleg nyilatkozik arról, hogy/
"f) az általános forgalmi adóról szóló törvény szerint kizárólag az adómentes termékimportot megalapozó Közösségen belüli termékértékesítés miatt válik az általános forgalmi adó alanyává, és az adómentes termékimportot nem közvetett vámjogi képviselő igénybevételével teljesíti,
g) az általános forgalmi adóról szóló törvény 96. §-ában meghatározott közvetett vámjogi képviselőként jár el."
(2) Az Art. 22. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilatkozat megváltoztatását - az e)-g) pontok kivételével - a változtatást megelőző adóév utolsó napjáig kell bejelenteni. Ha az adózó az alanyi adómentességre jogosító értékhatárt az adóév közben lépte túl, a bejelentést a 23. § (3) bekezdés szerint kell megtenni. Az adózó az (1) bekezdés e) pontja szerinti nyilatkozattétel és annak változásának bejelentése alól mentesül, ha kizárólag az általános forgalmi adóról szóló törvényben meghatározott adómentes termékimportot megalapozó közösségi adómentes termékértékesítést, mint közösségi kereskedelmi kapcsolatot közvetett vámjogi képviselő igénybevételével létesít."
(3) Az Art. 22. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(7) Az állami adóhatóság az (5)-(6) bekezdések szerinti bejelentés alapján az adózó részére, illetve ha a nyilatkozat tételekor a közvetett vámjogi képviselő adózó közösségi adószámmal nem rendelkezik, az (1) bekezdés g) pontja alapján a közvetett vámjogi képviselő részére közösségi adószámot állapít meg."
14. § Az Art. 31. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Az adóbevallás az adózó azonosításához, az adóalap, a mentességek, a kedvezmények, az adó, a költségvetési támogatás alapja és összege megállapításához szükséges adatokat tartalmazza. Az adózó az önadózással megállapított adóról - ideértve a közvetett vámjogi képviselőnek az importáló helyett a saját nevében teljesített adóbevallását is, az eljárási illetékek kivételével -, továbbá költségvetési támogatásról adónként, költségvetési támogatásonként az erre a célra rendszeresített nyomtatványon adóbevallást tesz. A költségvetési támogatás előlegének, illetve gyakoribb igénybevételének igénylése nem minősül adóbevallásnak. Az adóhatóság olyan nyomtatványt is rendszeresíthet, amely alkalmas több jogcímen fennálló adókötelezettség, költségvetési támogatásigénylés bevallására, illetve az adókötelezettség bevallása mellett költségvetési támogatás igénylésére."
15. § Az Art. 36/A. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
"(7) Az adóigazolás annak 15 napos érvényességi idején belül az e § hatálya alá tartozó kifizetéseknél több kifizetőnél is felhasználható."
16. § Az Art. 1. számú melléklete e törvény 2. számú melléklete szerint módosul.
III. fejezet
Záró rendelkezések
Hatályba léptető rendelkezések
17. § Ez a törvény - a 19. és 22. §-ban foglaltak figyelembevételével - 2008. május 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit - a 18. §-ban foglaltak figyelembevételével - ettől az időponttól kezdődően kell alkalmazni.
18. § (1) Az Áfa tv. e törvénnyel megállapított rendelkezéseit - a (2) és (3) bekezdésekben, valamint a 19. §-ban foglaltak kivételével - azokban az esetekben kell alkalmazni először, amelyekben az adófizetési kötelezettség, illetőleg az adólevonási jog 2008. május 1. napján vagy azt követően keletkezik.
(2) Az Áfa tv. e törvénnyel megállapított 95. és 96. §-át, valamint az Art. e törvénnyel megállapított 20/B. §-át, 22. §-a (1) bekezdésének f) és g) pontját, 22. §-ának (2) és (7) bekezdését, 31. §-ának (1) bekezdését és 1. számú mellékletét azokban az esetekben kell alkalmazni először, amelyekben a termék vámjogi szabad forgalomba bocsátására irányuló eljárás 2008. május 1. napján vagy azt követően kezdődik.
(3) Az Áfa tv. e törvény 1. számú mellékletével megállapított 4. számú mellékletét azokban az esetekben kell alkalmazni először, amelyekben a termék kiraktározásának indítványozása 2008. május 1. napján vagy azt követően kezdődik.
19. § (1) Az Áfa tv. e törvénnyel megállapított 88. §-ának (3) és (4) bekezdése, 108. §-ának (8) bekezdése, 156. §-a (2) bekezdésének c) pontja és 167. §-ának b) pontja, valamint az Art. e törvénnyel megállapított 36/A. §-ának (7) bekezdése e törvény kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) E törvény kihirdetését követő napon lép hatályba az Áfa tv. e törvénnyel megállapított 125. §-a (1) bekezdésének b) pontja és 125. §-ának (2) bekezdése is, azzal, hogy rendelkezéseit azokban az esetekben is alkalmazni lehet, amelyekben az adólevonási jog 2008. január 1. napján vagy azt követően keletkezik.
Hatályon kívül helyező rendelkezések
20. § (1) 2008. május 1. napján az Áfa tv. 170. §-a (1) bekezdésének d) pontja hatályát veszti.
(2) E törvény 1-16. és 21. §-ai, az azokat megelőző alcímek, valamint e törvény 1. és 2. számú melléklete 2008. május 2. napján hatályát veszti.
Módosuló rendelkezések
21. § 2008. május 1. napján az Áfa tv.
a) 64. §-ának (3) bekezdésében a "jogi rendelkezéseket alkalmazni" szövegrész helyébe a "jogi rendelkezéseket kell alkalmazni" szövegrész,
b) 113. §-a (2) bekezdésének a) pontjában a "Vámrendelet" szövegrész helyébe a "Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet" szövegrész,
c) 172. §-ában a "[168. § j) pontja]" szövegrész helyébe a "[169. § j) pontja]" szövegrész,
d) 197. §-ának (1) bekezdésében az "egészben vagy túlnyomó részben" szövegrész helyébe az "egészben vagy meghatározó részben" szövegrész,
e) 4. számú melléklete 2. pontjának a) alpontjában a "Vámvégrehajtási-rendelet" szövegrész helyébe a "Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló 2454/93/EGK bizottsági rendelet" szövegrész
lép.
Átmeneti rendelkezések
22. § (1) Ha a belföldön nyilvántartásba vett adóalany e törvény kihirdetését követő napig az állami adóhatóságnak nyilatkozott arról, hogy az Áfa tv. 86. §-a (1) bekezdésének l) pontjában említett szolgáltatásnyújtását adókötelessé teszi, nyilatkozatát e törvény kihirdetését követő naptól számított 30 napon belül a lakóingatlan bérbeadására vonatkozóan - az Áfa tv. e törvénnyel megállapított 88. §-ának (4) bekezdésére tekintettel - megváltoztathatja. A lakóingatlan-bérbeadás adó alóli mentességére vonatkozó nyilatkozat e törvény kihirdetését követő naptól kezdődően alkalmazandó.
(2) Ha a belföldön nyilvántartásba vett adóalany e törvény kihirdetését követő napig az Áfa tv. 86. §-a (1) bekezdésének l) pontjában említett szolgáltatásnyújtás adókötelessé tételéről nem tett nyilatkozatot, e törvény kihirdetését követő naptól számított 30 napon belül nyilatkozhat arról, hogy az Áfa tv. 86. §-a (1) bekezdésének l) pontjában említett szolgáltatásnyújtást a lakóingatlan bérbeadása kivételével adókötelessé teszi. A nyilatkozat e törvény kihirdetését követő naptól kezdődően alkalmazandó.
(3) Ha az adózó az Áfa tv.-ben, illetve ehhez kapcsolódóan az Art.-ben előírt 2007. november 16. és 2008. február 15. napja közötti időszakban teljesítendő bejelentési, változásbejelentési kötelezettségét elmulasztotta, vagy teljesített bejelentésének tartalmát megváltoztatja, a mulasztás pótlását, illetve a választási jogának felülbírálatát bejelentheti e törvény kihirdetését követő naptól számított 30 napon belül. E bejelentések teljesítését az Áfa tv. és az Art. alkalmazásában úgy kell tekinteni, mintha azt az adózó a törvényes határidőben teljesítette volna. Az e bekezdésben foglalt rendelkezések nem alkalmazhatók az Áfa tv. 269. §-ának (1) bekezdése szerinti, 2008. február 15. napjáig teljesíthető nyilatkozat pótlására, illetve a nyilatkozat módosítására.
(4) Az (1)-(3) bekezdésekben említett nyilatkozatot legkésőbb a határidő utolsó napján kell az adóhatósághoz benyújtani vagy postára adni. A határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye.
1. számú melléklet az egyes adótörvények módosításáról szóló 2008. évi … törvényhez
1. Az Áfa tv. 4. számú mellékletének 19. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
"19. A kiraktározás indítványozásának feltétele, hogy a kiraktározó a kiraktározandó termék után adóbiztosítékot nyújtson. Abban az esetben, ha a kiraktározó képviseletére pénzügyi képviselőt bíz meg, a kiraktározó helyett a pénzügyi képviselő is nyújthatja saját nevében az adóbiztosítékot. Mentesül az adóbiztosíték nyújtása alól az a kiraktározó, illetőleg az a pénzügyi képviselő, aki (amely) az Art. rendelkezései szerint egyúttal minősített adózó is."
2. Az Áfa tv. 4. számú mellékletének 38. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
"38. A vámhatóság a 19., illetőleg a 37. pont szerint nyújtott adóbiztosítékot felszabadítja, ha a kiraktározó a kiraktározott termék adójogi helyzetének rendezését a kiraktározástól számított 90 napon belül igazolja. Ellenkező esetben a vámhatóság az esedékessé vált adót kiszabja és beszedi, megfizetés hiányában a kiraktározáshoz nyújtott adóbiztosíték terhére érvényesíti."
2. számú melléklet az egyes adótörvények módosításáról szóló 2008. évi … törvényhez
1. Az Art. 1. számú mellékletének I/B. 3. a) ab) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/a) Az általános forgalmi adóról az adófizetésre kötelezett adózónak/
"ab) havonként kell adóbevallást benyújtania, ha a tárgyévet megelőző második évben az elszámolandó adójának éves szinten összesített - vagy annak időarányosan éves szintre átszámított - összege pozitív előjelű, és az 1 millió forintot elérte, valamint az aj), ak) és al) pontban meghatározott adózónak;"
2. Az Art. 1. számú mellékletének I/B. 3. a) pontja a következő ak)-am) pontokkal egészül ki:
/a) Az általános forgalmi adóról az adófizetésre kötelezett adózónak/
"ak) havonként kell adóbevallást benyújtania az általános forgalmi adóról szóló törvény 96. §-ában meghatározott közvetett vámjogi képviselőnek;
al) havonként kell adóbevallást benyújtania annak az adózónak, aki (amely) az általános
forgalmi adóról szóló törvény szerinti adómentes termékimportot megalapozó közösségi termékértékesítésen kívül adóalanyiságot keletkeztető termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást belföldön nem végez azzal, hogy nem kell adóbevallást benyújtani arról a hónapról, melyben az adózó az e pontban meghatározott termékértékesítést sem végzett;
am) az ak), illetve al) alpont szerinti havi bevallást első alkalommal arról a hónapról kell benyújtani, amelyben az adózó az Art. 22. § (1) bekezdés f) vagy g) pontjában meghatározott nyilatkozat vagy a termék vámjogi szabad forgalomba bocsátására irányuló árunyilatkozat tételére köteles. A havi elszámolásra való évközi áttérés esetén az áttérést megelőző, bevallással le nem fedett időszakról az adózó az első alkalommal benyújtandó havi bevallással egyidejűleg tesz bevallást és az adót a bevallással egyidejűleg fizeti meg, illetve ettől az időponttól igényelheti vissza."
3. Az Art. 1. számú mellékletének I/B. 3. d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
"d) A közösségi adószámmal rendelkező általános forgalmiadó-alany az adóhatóság által erre a célra rendszeresített nyomtatványon a negyedévet követő hó 20. napjáig nyilatkozik az Európai Közösség más tagállamában illetőséggel bíró adóalany részére az adott negyedévben teljesített termékértékesítésről - ideértve azt az esetet is, amikor a közvetett vámjogi képviselő az importáló helyett, de a saját nevében tesz bevallást az importáló által teljesített termékértékesítésről -, az Európai Közösség más tagállamában illetőséggel bíró adóalanytól megvalósított termékbeszerzésről, a vevő, illetve az eladó közösségi adószámáról, valamint az általános forgalmi adóról szóló törvényben meghatározott európai közösségi területen belül teljesített termékértékesítés és termékbeszerzés általános forgalmi adó nélkül számított ellenértékéről (összesítő nyilatkozat). Az összesítő nyilatkozat a jogkövetkezmények szempontjából bevallásnak minősül. Nem kell nyilatkozatot tenni arról a negyedévről, amelyben az általános forgalmiadó-alany közösségi kereskedelmet nem folytatott."
INDOKOLÁS
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
2008. január 1-jén hatályba lépett az újrakodifikált általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: áfa-törvény). Az új törvény alkalmazása során felmerültek olyan jogalkalmazási problémák, amelyeket szükséges minél hamarabb rendezni. A Javaslat így többek között szűkíti a fordított adózás hatálya alá eső ügyletek körét, újraszabályozza az adómentes termékimporttal kapcsolatos feltételrendszert, nagyobb mozgásteret biztosít az adóalanyoknak az ingatlan bérbeadás adófizetési kötelezettségének választása során, a közösségi joggal összhangban egyszerűsíti a bizonylatok kötelező adattartalmát, valamint bővíti azokat az eseteket, amikor az adóalany mentesülhet az adólevonási tilalom alól.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
A hatályos törvény az építési szerződés alapján átadott ingatlan (ingatlanrészt) termékértékesítésként és nem szolgáltatásnyújtásként kezeli, és erre a termékértékesítésre vonatkozóan fordított adózást rendel alkalmazni. A jogalkalmazás során felmerült eltérő értelmezések miatt a Javaslat egyrészt elszakad a Ptk.-beli építési szerződés fogalomtól, és ezáltal a fő-, illetve alvállalkozói tevékenység megítélésének kérdésétől, továbbá pontosítja a szöveget úgy, hogy a rendelkezés az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzendő ingatlanra vonatkozik.
A 2. §-hoz
A bírósági, egyéb hatósági eljárásokat szabályozó törvényi rendelkezések alapján a bíróság vagy a hatóság (a továbbiakban együtt: hatóság) által igénybe vett igazságügyi szakértők, tolmácsok, kirendelt védők és pártfogó ügyvédek díját az eljáró szerv (bíróság, rendőrség, közigazgatási hatóság) határozattal állapítja meg az eljárás különböző szakaszaiban. Figyelemmel arra, hogy a felsorolt eljárási szereplők a gyakran hosszabb ideig húzódó eljárások különböző szakaszaiban többször is igénybe vehetők, a vonatkozó jogszabályok rögzítik, hogy az eljáró hatóság mikor köteles a díjukról dönteni. Ez ellen a határozat ellen azonban fellebbezésnek van helye, így a felsorolt személyek csak a jogerős díjmegállapító határozat kézhezvételekor értesülnek arról, hogy ténylegesen mekkora díjazásban részesültek az általuk nyújtott szolgáltatásért.
A Javaslat ezért azon szolgáltatások esetében, amikor a díj összegét előre nem kiszámítható időpontban egy hatóság állapítja meg, az általánostól eltérő teljesítési időpontot állapít meg. Ez az időpont pedig a szóban forgó díjakról (szolgáltatás ellenértékéről) rendelkező jogerős végzésnek (határozatnak) a szolgáltatást nyújtó részére történő kézbesítése.
A 3. §-hoz
A hatályos törvény értelmében az ingatlan bérbeadás adómentes, azonban az adóalanyoknak lehetőségük van arra, hogy a bérbeadásra adófizetési kötelezettséget válasszanak. Ez irányú választás esetében a hatályos törvény értelmében azonban minden ingatlan bérbeadására vonatkozik az adófizetési kötelezettség. A Javaslat ugyanakkor lehetőséget biztosít arra is, hogy amennyiben az adóalany adófizetési kötelezettséget választ az ingatlan bérbeadásra, az - az adóalany választásától függően - ne terjedjen ki a lakóingatlan bérbeadásra, azaz továbbra is adómentes legyen a lakóingatlan bérbeadása. Ennek alapvető oka, hogy az önkormányzatok vegyes ingatlanállománnyal rendelkeznek, melyet bérbe adnak. Míg a lakóingatlannak nem minősülő ingatlanok esetében az adófizetési kötelezettség gazdasági szempontból előnyösebb az önkormányzatok számára a levonási jog megnyílása miatt, ugyanakkor a szociális bérlakások bérbeadása esetén a bérleti díj után áthárított áfa miatt megnövekedett bérbevevői költségek miatt hátrányosabb. Ezért az önkormányzatok szeretnék adómentesen bérbe adni a szociális bérlakásokat, anélkül, hogy elesnének a gazdasági ingatlan adóköteles bérbeadásából származó előnyöktől. A Javaslat erre lehetőséget ad az adóalanyoknak.
A 4. §-hoz
Az Európai Unió egyben vámunió is, így a Közösség területére importált termék vámjogi szabadforgalomba bocsátása bármelyik tagállamban kezdeményezhető. Azonban minden esetben biztosítani kell, hogy a vámkezelés helyétől függetlenül az "import" utáni áfa bevétel annak a tagállamnak a költségvetésébe folyjék be, amelynek területén az import tényleges rendeltetési helye van. Ezt jogtechnikailag a közösségi szabályozás és ezzel összhangban a nemzeti áfa szabályok úgy biztosítják, hogy a vámkezeltetés tagállamában az import adómentes, az adót pedig a termék rendeltetése szerinti tagállamban Közösségen belüli termékbeszerzés jogcímén kell megfizetni. Ezzel összhangban szükséges, hogy a vámkezeltetés tagállamában történjen egy adómentes Közösségen belüli termékértékesítés. A tagállamok az adómentesség biztosításához az adóelkerülés visszaszorítása érdekében meghozhatnak egyéb intézkedéseket.
A fenti előírás szabályozásbeli nehézségét az okozza, hogy a termékimport adómentessége olyan feltételhez kötött - nevezetesen az importált terméknek a Közösségen belüli adómentes értékesítéséhez -, amely időben később következik be.
Tekintettel arra, hogy Magyarországnak érdeke, hogy a vámkezeltetések belföldön történjenek, indokolt az adómentes termékimporttal kapcsolatos feltételek újraszabályozása, mely szabályozási elemek hasonlóak a 2006. szeptember 1-je és 2007. december 31-e között hatályos szabályozáshoz. A Javaslat újraszabályozza az adóbiztosíték nyújtásának, illetve az adóbiztosíték alóli mentességnek a feltételeit. Így a Javaslat feloldja az adóbiztosíték mentesség párhuzamos - áfa- és vámtörvénybeli - szabályozásának problémáját, azáltal, hogy a Javaslat szerinti 95. § (1) bekezdésének c) pontjában egyértelműen a vámtörvényben foglalt szabályok alkalmazását rendeli, s a (4) bekezdésben foglalt eltérés már csak annak kimondására szolgál, hogy a pénzügyi képviselő igénybevételekor a biztosítékot ő is nyújthatja. A "Vám tv. rendelkezéseinek megfelelően adóbiztosítékot nyújt" kitétel magában foglalja természetesen mind annak összegére, formájára, alakiságaira, érvényességére vonatkozó vámjogi rendelkezéseket, mind a nyújtás alóli mentességhez rendelt feltételrendszert, amely a Vám tv. 48. § (2)-(3) bekezdésében található. Az új szabályozás ezzel tehát alapvetően a vámhatóságnál, illetve az adóhatóságnál fennálló kintlévőség nélküli tevékenységet határozza meg a mentesség alapjául. Ennek oka, hogy valójában ezen engedélyeknek a vámszempontból megbízhatóság alapfeltétele, annak viszont a kintlévőség mentesség, így ezek az engedélyek úgyis "elvesznek", amint a kintlévőségmentes tevékenység megszűnik; illetve a megbízható adós státusz feltételrendszerének is alapeleme a kintlévőség nélküli működés. A termékimport önadózással történő megállapítására jogosult adóalanyi kör pedig ebben az ügyletben éppolyan kockázatot jelent, mint az erre nem jogosult, azaz az import áfát kivetés alapján megfizető adóalanyok, hiszen a megállapított adó megfizetése alóli végleges mentesülés ugyanazon feltételek jövőbeni teljesülésétől függ.
Mindezek alapján megállapítható, hogy a kintlévőség mentességi feltétel mindezen jogintézmények "közös eleme", így az ehhez rendelt mentesség-adás alkalmas mind az ezen címeket birtokló, mind - pl. a vállalkozás méretei vagy jellege miatt - ilyen engedélyeket kiváltani nem tudó (vagy akaró) olyan gazdálkodók mentesítésére, akik egyébként tevékenységüket megbízhatóan végzik.
Az adóbiztosíték nyújtáson túlmenően az adómentes termékimport feltételeként előírt Közösségen belüli adómentes értékesítést valószínűsíteni kell a vámjogi szabadforgalomba bocsátáskor. A valószínűsítés egy előzetes, az adóbiztosíték egy utólagos szűrőt jelent az adómentesség feltételei teljesülésének vizsgálatánál.
Mivel a termékimport hamarabb következik be, mint hogy véglegesen lehetne dönteni annak adómentességéről, ezért a szabadforgalomba helyezéskor csupán "ideiglenes" adómentességről lehet rendelkezni. A Javaslat az egyéb adminisztratív kötelezettségekkel kapcsolatos előírásokhoz igazítja a végleges adómentességről történő rendelkezést. Így az importálónak a szabadforgalomba bocsátástól számított 45, illetve 75 napon belül kell igazolnia azt, hogy a termék elhagyta Magyarországot, valamint - attól függően, hogy a bevallás benyújtására előírt határidők hogyan alakulnak - igazolnia kell, hogy eleget tett az összesítő nyilatkozatadási, vagy bevallási kötelezettségének, vagy, ha ezek a kötelezettségek a jelzett időpontig nem váltak esedékessé, akkor be kell mutatnia az adómentes értékesítésről kiállított számlát, saját termék továbbítása esetén az egyéb okiratot. Amennyiben Magyarországon az adómentes termékimportot külföldi adóalany importáló valósítja meg és egyúttal közvetett vámjogi képviselővel jár el, akkor a Javaslat értelmében a közvetett képviselő teljesíti az importáló helyett az egyébként az importálót az adómentes Közösségen belüli termékértékesítés kapcsán terhelő adminisztratív kötelezettségeket. Így a közvetett vámjogi képviselő állítja ki a számlát az adómentes értékesítésről az importáló helyett és nevében, valamint a közvetett vámjogi képviselő tünteti fel a saját bevallásában és összesítő nyilatkozatában elkülönítetten a külföldi megbízója által teljesített értékesítés adatait. Ezáltal a külföldi importálónak nem kell belföldön adóalanyként nyilvántartásba vetetnie magát.
Az 5. §-hoz
A Javaslat értelmében a jogosulatlan adóvisszatérítés, illetve adómentesség esetén az adó visszafizetésére és az ehhez kapcsolódó egyéb jogkövetkezményekre vonatkozó előírások a jövőben az áfa-törvényben (tehát törvényi szinten) kerülnek szabályozásra.
A 6. §-hoz
A Javaslat bővíti azokat az eseteket, amikor az adóalany mentesülhet a levonási tilalom alól.
Így a Javaslat - az eredeti jogalkotói szándékkal összhangban - mentesíti az adóalanyt a továbbértékesítési céllal vásárolt lakóingatlan beszerzését terhelő áfára vonatkozó levonási tilalom alól abban az esetben is, ha az adóalany olyan lakóingatlant értékesít tovább, amely a törvény erejénél fogva adóköteles. Az adólevonási tilalmak vonatkozásában a Javaslat lehetővé teszi, hogy a lakóingatlan építéséhez, felújításához beszerzett termékekre, igénybevett szolgáltatásokra jutó áfa is levonható olyan esetekben, amikor az adóalany a lakóingatlant úgy hasznosítja, hogy azt túlnyomórészt adókötelesen bérbe adja, továbbá - anyagjellegű ráfordításként - beépíti ezen termékeket, szolgáltatásokat a bérleti díj adóalapjába.
A személygépkocsi üzemeltetéséhez, fenntartásához beszerzett termékre és igénybevett szolgáltatásokra jutó áfa is levonható a Javaslat értelmében olyan esetekben, amikor az adóalany a személygépkocsit adókötelesen bérbe adja, s a bérleti díjba - anyagjellegű ráfordításként - beépíti az említett termékbeszerzéseket, illetve igénybevett szolgáltatásokat.
A 7. §-hoz
A Javaslat szűkíti azon ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatások körét, amelyekre a hatályos törvény fordított adózást rendel alkalmazni. A fordított adózás a Javaslat szerint kizárólag csak az ingatlan létrehozatalára, bővítésére, átalakítására vagy egyéb megváltoztatására irányuló építési-szerelési és egyéb szerelési szolgáltatásokra terjedne ki. A fordított adózás alkalmazásának ugyanakkor további feltétele, hogy az említett szolgáltatások építési hatósági engedély-köteles tevékenységhez kapcsolódjanak.
a 8. §-hoz
Az áfa-törvény értelmében főszabály szerint az import áfát a vámhatóság állapítja meg és veti ki, azonban a törvényben meghatározott feltételek teljesítése esetén a vámhatóság engedélyezi az adóalanyoknak az import áfa önadózással történő rendezését. Az engedély kiadásához szükséges feltételek között szerepel, hogy a kérelmező adóalanynak az összes értékesítésén belül mekkora hányadot kell realizálnia meghatározott adómentes ügyleteiből, illetve abszolút értékben milyen értékű bevételt kell realizálnia ezen adómentes ügyleteiből. Ezeket a feltételeket indokolt a régi áfa-törvényben meghatározott feltételekhez hasonlóan megállapítani, így pontosítani szükséges, hogy a figyelembe veendő adómentes ügyletek körébe a Közösségen belüli és Közösségen kívüli adómentes ügyleteken túl beletartoznak egyes a termékek nemzetközi forgalma értelmében adómentes ügyletek is. Ezáltal a soron következő keresztféléves import áfa önadózásra jogosító engedélyek kiadásánál a korábbival azonos módon lehet megítélni a feltételek teljesítését.
A 9. §-hoz
A Javaslat mentesíti a nyugtaadási kötelezettség alól a szerencsejáték szolgáltatásokat, szemben a hatályos változattal, amely csak a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény hatálya alá tartozó sorsolásos játékok szervezését mentesíti.
A 10. §-hoz
A Javaslat eleget tesz annak a közösségi jogi kívánalomnak, hogy az adóalanynak lehetőséget kell biztosítani a tekintetben, hogy milyen módon kívánja szabatosan megjelölni a számlán, hogy milyen terméket, szolgáltatást nyújt. Ezáltal a Javaslat értelmében nem kötelező a továbbiakban a számlán a Szolgáltatás Jegyzék (SZJ) számot, illetve a Vámtarifaszámot (vtsz.) feltüntetni akkor, amikor olyan termék, szolgáltatás nyújtása történik, amelyre a törvény ezen azonosítószámokkal hivatkozik. Azonban az adóalanynak továbbra is lehetősége van arra, hogy a számlán az SZJ, illetve a Vtsz. hivatkozást használja, feltüntesse.
A 11. §-hoz
Az adóraktározási eljárás sajátja, hogy az adóraktározási eljárás hatálya alatt történő termékértékesítés adómentes. Ehhez kapcsolódik az a rendelkezés, hogy az adóraktárból történő kitároláshoz adóbiztosítékot kell nyújtani. Ahhoz, hogy az adóbiztosítékot a vámhatóság felszabadítsa, szükséges, hogy az adóalany igazolja a termék adójogi helyzetének rendezését (pl. belföldi termékértékesítés esetén az adót megfizette). A hatályos törvény nem tartalmaz határidő előírást arra vonatkozóan, az adóalanynak meddig kell az adójogi helyzet rendezését igazolni, illetve nincs kifejezett előírás arra vonatkozóan, hogy a vámhatóság milyen esetben érvényesíti az adóbiztosíték terhére az áfát. A Javaslat ezt pótolja, azáltal, hogy előírja, hogy az adójogi helyzet rendezését a kiraktározástól számított 90 napon belül kell igazolni, ellenkező esetben a vámhatóság az áfát kiszabja és amennyiben azt az adóalany nem fizeti meg, az adóbiztosíték terhére érvényesíti.
Ezen túlmenően a Javaslat biztosítja, hogy amennyiben a kiraktározó pénzügyi képviselővel jár el, a pénzügyi képviselő az adóbiztosíték nyújtása alól ugyanazokkal a feltételekkel mentesülhessen mint a kiraktározó.
A 12.-14. §-hoz
A Javaslat az áfa-törvénynek az adómentes termékimporthoz kapcsolódó Közösségen belüli adómentes termékértékesítésre és a közvetett vámjogi képviselőre vonatkozó új szabályaira tekintettel az Art. bejelentkezést, áfa-nyilatkozatot, közösségi adószámot, adóbevallási kötelezettséget és az összesítő nyilatkozatot szabályozó egyes rendelkezéseinek módosítását tartalmazza. Amennyiben adómentes termékimport esetén a belföldön nyilvántartásba nem vett külföldi adóalany közvetett vámjogi képviselőt bíz meg azzal, hogy járjon el helyette a kapcsolódó adózási ügyekben, a Javaslat - az Art. 20/B. §-ában foglaltak szerint - ezen adóalanyokat mentesíti a bejelentkezési kötelezettség teljesítése alól, ha a bejelentkezésre egyéb okból sem kerülne sor, azaz az adóalany belföldön egyéb adóköteles tevékenységet nem végez. A Javaslat Art. 22. § (2) bekezdését módosító rendelkezése ugyanezt a személyi kört mentesíti az áfa-nyilatkozat megtétele alól is. Az áfa-nyilatkozat tartalma a Javaslat szerint bővül a közvetett vámjogi képviselői státus bejelentésével, így ha a közvetett vámjogi képviselő egyéb jogcímen kiadott közösségi adószámmal még nem rendelkezik, akkor az állami adóhatóság e nyilatkozat alapján - a megbízó importáló helyett teljesített adókötelezettségekre tekintettel - a közvetett vámjogi képviselőnek közösségi adószámot állapít meg [Art. 22. § (1) bekezdés g) pontja és 22. § (7) bekezdése]. Az Art. 22. § (1) bekezdés új f) pontja szerint az adómentes termékimportot nem közvetett vámjogi képviselővel teljesítő, kizárólag az adómentes termékimportot megvalósító ügylet miatt adóalannyá váló importáló az áfa-nyilatkozatban ezt a körülményt jelzi és e nyilatkozat alapján részére az állami adóhatóság közösségi adószámot állapít meg [Art. 22. § (1) bekezdés f) pontja]. Mivel a közvetett vámjogi képviselő a saját nevében, az importáló helyett teljesíti az adómentes termékimporthoz kapcsolódó adókötelezettségeket, a Javaslat az Art. adóbevallásra vonatkozó általános rendelkezését [Art. 31. § (1) bekezdés] a közvetett vámjogi képviselő saját nevében, de a megbízó importáló helyett teljesítésére utalással kiegészíti.
A 15.§-hoz
A Javaslat alapján egyszerűsödik a közbeszerzések során teljesítendő kifizetésekhez szükséges igazolások felhasználása.
A 16.§-hoz
Tekintettel arra, hogy a közvetett vámjogi képviselő a saját nevében, az importáló helyett teljesíti az adómentes termékimporthoz kapcsolódó adókötelezettségeket, a Javaslat az összesítő nyilatkozatra vonatkozó rendelkezését [Art. 1. számú melléklet I/B. 3. d) pontja] a közvetett vámjogi képviselő saját nevében, de a megbízó importáló helyett teljesítésére utalással kiegészíti. A Javaslat az áfa-törvény 96. §-ában foglaltak szerint eljáró közvetett vámjogi képviselő részére, illetve az adómentes termékimporton kívül más, adóalanyiságot keletkeztető gazdasági tevékenységet belföldön nem végző importáló részére havi áfabevallási gyakoriságot ír elő azzal, hogy bevallást az utóbbi körnek csak arról a hónapról kell benyújtani, amelyben az adózó adómentes termékimportot megalapozó közösségi termékértékesítést végzett [Art. 1. számú melléklete I/B. 3. pontja].
A 17-21. §-hoz
A Javaslat hatályba léptető, illetve a normaszöveget és egyéb belső hivatkozásokat pontosító rendelkezéseket tartalmaz.
A Javaslat a közösségi jogi kívánalmaknak megfelelően rendezi a számlával egy tekintet alá eső okiratra (módosító számlára) előírt kötelező adattartalmat is. Ennek értelmében nem kötelező adattartalma a továbbiakban ezen okmánynak a kibocsátó és a címzett neve, címe, adószáma, de természetesen annak feltüntetésére a továbbiakban is lehetőség van.
A 22.§-hoz
A Javaslat 22. § (1) és (2) bekezdése az Áfa-tv. 88. § (4) bekezdésének módosításához kapcsolódóan átmeneti rendelkezést tartalmaz. Azok az adóalanyok, amelyek a törvény kihirdetéséig bejelentették, hogy az ingatlan-bérbeadásra az adókötelessé tételt választják, e nyilatkozatukat a törvény kihirdetése napját követő naptól számított 30 napon belül a törvény kihirdetésétől kezdődő hatállyal úgy módosíthatják, hogy az adókötelessé tétel csak a lakóingatlannak nem minősülő ingatlanokra terjedjen ki. Azok az adóalanyok, amelyek a törvény kihirdetéséig az ingatlan-bérbeadás adókötelessé tételéről nem nyilatkoztak, a törvény kihirdetése napját követő 30 napon belül a törvény kihirdetésétől kezdődő hatállyal nyilatkozhatnak arról, hogy az ingatlan-bérbeadásra a lakóingatlanok kivételével adókötelessé tételt választanak.
A Javaslat 22. § (3) bekezdése az új áfa-törvényhez kapcsolódóan, a 2007. november 16. és 2008. február 15. közötti időszakra vonatkozó bejelentési, változás-bejelentési kötelezettség teljesítése és a választási jog gyakorlása körében amnesztia jellegű szabályt tartalmaz. E szerint, ha az adózó a 2007. november 16. és 2008. február 15. napja közötti időszakban teljesítendő bejelentési, változás-bejelentési kötelezettségének a módosító törvény kihirdetése napjától számított 30 napon belül eleget tesz, illetve ugyanezen feltételek szerint választási jogát gyakorolja (vagy korábbi választását módosítja), a bejelentést, változás-bejelentést, valamint a választási jogra vonatkozó nyilatkozatot e törvények alkalmazásában úgy kell tekinteni, mintha azt az adózó a törvényes határidőben teljesítette/gyakorolta volna. Ez a szabály nem vonatkozik az áfa-törvény 269.§ (1) bekezdésében meghatározott esetre.
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.