5077 találat a(z) indoklás cimkére

Mit kell tudni az egyszerűsített foglalkoztatásról? Jogszabályok és jogi tartalmak

Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló, 2009. december 14-én elfogadott, 2010. április 1-jétől hatályos törvény lép az ugyanezen időponttól hatályon kívül helyezett 1997. évi LXXIV. törvény alkalmi munkavállalói könyves foglalkoztatásról helyébe.
Az egyszerűsített foglalkoztatás szabályai kiterjednek
■ a természetes személy munkáltatónál kizárólag háztartási munkát végzők foglalkoztatására;
■ a kiemelkedően közhasznú szervezetnek minősülő munkáltatóra;
■ a mezőgazdasá...

HVG Különszám, Társadalombiztosítás 2010 Jogszabályok és jogi tartalmak

A tb-járulék 5 százalékpontos csökkentése, a nyugdíj- és egészségszolgáltatások szűkítése mellett alighanem a tevékenységre jellemző kereset értelmezése lesz a slágertéma a vállalkozásoknál a 2010-re elfogadott tb-törvények kapcsán (hacsak az Alkotmánybíróság meg nem semmisíti e máris hevesen támadott paragrafusokat). Ezen túlmenően jelentősen befolyásolja majd a hazai cégek és magánszemélyek mindennapi életét, hogy több száz paragrafus módosult a tb-, nyugdíj-, pénztári és családtámogatási t...

Mit kell tudni a tb-ről általában? Jogszabályok és jogi tartalmak

A munkáltatót (foglalkoztatót) terhelő egészségbiztosítási járulék kiegészül a munkaerő-piaci járulékkal, s új nevet kapott: egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék. Mértéke 3 százalék, ebből az egészségbiztosítási járulék változatlanul 2 százalék (1,5 természetbeni, 0,5 pénzbeli járulék), a munkaerő-piaci járulék pedig 1 százalék.
A munkáltató vagy foglalkoztató által fizetett tb-járulék a teljes jövedelemre 27 százalék (2009-ben a minimálbér kétszereséig, havi 143 ezer forintig 27 sz...

A végelszámolási eljárás (demo) Jogszabályok és jogi tartalmak

Amint azt a 3.1. pontban kifejtettük, a cég jogutód nélküli megszűnése esetén - főszabály szerint - végelszámolásra vagy felszámolásra kell sor kerüljön.
A 3.2. pontban azt is tárgyaltuk, hogy a nem fizetésképtelen cég jogutód nélküli megszűnésének elhatározásával egyidejűleg - ha anyagi jogi normái vagy más jogszabályi előírások ezt nem gátolják (lásd a 3.2.1. pontban írtakat) - köteles végelszámolásáról határozni.
A jogutód nélküli megszűnés és a végelszámolás rendes körülmények között a ...

Mit kell tudni a családi támogatásról? Jogszabályok és jogi tartalmak

Gyermek védelembe vétele esetén a családi pótlék legfeljebb 50 százaléka természetbeni formában is nyújtható, egyébként továbbra is csak pénzben. A gyermek védelembe vételéről a gyámhatóság dönt, a természetbeni családi pótlékról pedig a települési jegyző, határozatban (a gyermek védelembe vételét az 1997. évi XXXI. törvény szabályozza). A családi pótlék természetben legfeljebb egy évig - indokolt esetben ismételten - nyújtható (a törvény nem határozza meg, hányszor).
A gyám, illetve eseti g...

A végelszámolási eljárás (HVG-ORAC, 403 A/5 oldal, 2010.) Jogszabályok és jogi tartalmak

BDT - Bírósági Döntvények Tára
BH - Bírósági Határozatok
Ctvr. - A bírósági cégnyilvántartásról és a cégek törvényességi felügyeletéről szóló 1989. évi 23. tvr.
Ctv., régi Cégtörvény - A cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. tv.
Ctv., új Ctv. - A cégnyilvántartásról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. tv.
Cstv., Csődtörvény - A csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. é...

A társasági részesedések a házassági vagyonjogban (demo) Jogszabályok és jogi tartalmak

A Csjt. 27. §-ának (1) bekezdésében foglalt rendelkezésből az következik, hogy a házastársi vagyonközösség létrejöttének és fennállásának két együttes, konjunktív feltétele van: egyrészt a házasságkötés (házassági kötelék) ténye, másrészt - ettől eltérő tartalmú házassági vagyonjogi szerződés hiányában - a házassági életközösség létrejöttének és fennállásának ténye.
E feltételek bármelyikének hiánya, illetve megszűnése esetén vagyonközösség nem jön létre, illetve megszűnik.
A házasságkötést...

Mit kell tudni az evások járulékáról és ehójáról? Jogszabályok és jogi tartalmak

A főállású evás egyéni vállalkozónak a tevékenységére jellemző kereset után kell megfizetnie a járulékot (2009-ben a minimálbér kétszerese után kellett). Ha a járulékbevallásában bejelenti az adóhatóságnak, hogy a tényleges jövedelme ennél alacsonyabb, a tényleges jövedelme, de havonta legalább a minimálbér után kell járulékot fizetnie (ahogy adóhatósági bejelentés esetén 2009-ben is kellett).
Ha főállású evás egyéni vállalkozó - magasabb összegű tb-ellátások megszerzése érdekében - a törvén...

Mit kell tudni az egészségügyi hozzájárulásról? Jogszabályok és jogi tartalmak

A 14 százalékos ehót a kifizetőnek le kell vonnia arra a jövedelemre is - ilyen például a 100 ezer forint alatti osztalék vagy a termőföld bérbeadásából származó adóköteles jövedelem, ha a kifizető levonta utánuk az adót -, amelyet a magánszemélynek az adóbevallásában egyébként nem kellene szerepeltetnie (korábban e jövedelmeket nem terhelte eho).
Ha a befizetett egyéni járulékok (4 százalék természetbeni és 2 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulék) elérik a hozzájárulásfizetési felső...

A Munka Törvénykönyve kommentárja (demo) Jogszabályok és jogi tartalmak

Cégjogi kalauz 2009 (demo) Jogszabályok és jogi tartalmak

A bejegyzési (ide értendő a cégbejegyzési, változásbejegyzési valamint a cég kérelmére a cég törlésére irányuló) kérelmet érdemben elbíráló cégbírósági végzés ellen igénybe vehető jogorvoslati eszköz a döntés tartalmától függ.
Ha a cégbíróság a bejegyzés (törlés) iránti kérelmet elutasítja - ha lehetséges, részben elutasítja az elutasító részében -, illetve ha a céget, az adatváltozásokat nem a bejegyzési kérelemnek megfelelő tartalommal jegyzi be, a végzés fellebbezéssel támadható.
Ha a cé...

Mit kell tudni a külön tb-szerződésekről? Jogszabályok és jogi tartalmak

A nyugdíjra jogosító szolgálati idő és a nyugdíjalap szerzése céljából fizetendő járulék 33,5 százalék.
A megállapodás alapján fizetendő járulék alapja legalább a megállapodás napján érvényes havi minimálbér (2010-ben 73 500 forint). Ennél magasabb jövedelem után is fizethető járulék, de maximum a járulékfizetési felső határ naptári évre felszorzott összege után (ez 2010-ben 7 453 300 forint).
Megállapodást az a nagykorú belföldi köthet, aki nem saját jogán nyugdíjas, és akire a biztosítás ...

Az új adójog magyarázata 2010 (HVG-ORAC, 1014 A/5 oldal, 2010) Jogszabályok és jogi tartalmak

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) módosításainak okai némileg eltérnek a korábban bevett törvénymódosításokat indukáló gyakorlattól. A korábbi évek fő célkitűzéseihez igazodóan jelentős részben az egyes adómódosító ún. "salátatörvényekben" helyezkedtek el az adóigazgatást érintő változások. A 2009. év folyamán és a 2010. január 1-jétől hatálybalépő módosítások részben az évek során megszokottá vált adócsomagokban, részben több különböző törvényekben módo...

Mit kell tudni a magánnyugdíjról? Jogszabályok és jogi tartalmak

A pályakezdők számára kötelező a magán-nyugdíjpénztári tagság. Pályakezdőnek az a 35 év alatti személy minősül, és válik kötelezően magán-nyugdíjpénztári taggá (bármelyik ország állampolgára is), aki első ízben lép be Magyarországon a kötelező nyugdíj-biztosítási rendszerbe (biztosítási jogviszonyt létesít, vagy megállapodást köt a nyugdíj-biztosítási szervekkel). Amikor a 35 év alatti biztosítási jogviszonyt létesít, nyilatkoznia kell munkáltatójának, hogy korábban Magyarországon biztosított...

A közalkalmazotti törvény kommentárja (demo) Jogszabályok és jogi tartalmak

1. A Kjt. 20. § (2)-(3) bekezdéseinek 2009. január 1-jétől hatályos szövegét a 2008. évi LXI. törvény 1. §-a állapította meg.
1/A. A közalkalmazotti jogviszony alanyai a munkáltató és az általa foglalkoztatott közalkalmazott. Az Mt. 73. §-a szerint munkáltató az lehet, aki jogképes. A Kjt. 1. §-ának (1) bekezdéséből következően közalkalmazotti jogviszonyban csak állami vagy helyi önkormányzati költségvetési szerv, valamint helyi önkormányzat lehet munkáltató. A közalkalmazotti munkáltatók va...