Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló T/4117. számú törvényjavaslat indokolása

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 
  • Jogszabály indoklása: 2007. évi CLII. törvény

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

(1) A közszolgálatban álló, továbbá a közpénzek elosztásával és felhasználásával kapcsolatos tevékenységet folytató más személy (a továbbiakban együtt: kötelezett) az e törvényben meghatározott esetekben nyilatkozatot tesz a saját és a vele egy háztartásban élő hozzátartozók jövedelmi, érdekeltségi és vagyoni helyzetéről (a továbbiakban: vagyonnyilatkozat) .
(2) Nem köteles e törvény rendelkezései szerint vagyonnyilatkozatot tenni az, aki külön jogszabály alapján vagyonnyilatkozat tételére e...

Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló T/4117. számú törvényjavaslat indokolása
1. §
(1) A közszolgálatban álló, továbbá a közpénzek elosztásával és felhasználásával kapcsolatos tevékenységet folytató más személy (a továbbiakban együtt: kötelezett) az e törvényben meghatározott esetekben nyilatkozatot tesz a saját és a vele egy háztartásban élő hozzátartozók jövedelmi, érdekeltségi és vagyoni helyzetéről (a továbbiakban: vagyonnyilatkozat) .
(2) Nem köteles e törvény rendelkezései szerint vagyonnyilatkozatot tenni az, aki külön jogszabály alapján vagyonnyilatkozat tételére egyébként kötelezett.
Értelmező rendelkezések
2. §
E törvény alkalmazásában
a) közszolgálatban álló személy:
1. a rendvédelmi szerv hivatásos állományú tagja,
2. a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonája,
3. aki közalkalmazotti jogviszonyban áll,
4. aki közszolgálati jogviszonyban áll,
5. aki ügyészségi szolgálati viszonyban áll, valamint
6. az igazságügyi alkalmazott.
b) hozzátartozó: a házastárs, az élettárs, valamint a közös háztartásban élő szülő, gyermek, a házastárs gyermeke, ide értve az örökbefogadott és a nevelt gyermeket is.
A vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett
3. §
(1) Vagyonnyilatkozat tételére kötelezett az a közszolgálatban álló személy, aki
a) közigazgatási hatósági vagy szabálysértési ügyben döntésre jogosult,
b) közbeszerzési eljárás során ajánlatkérő, az ajánlatkérő nevében jár el, illetve a közbeszerzési eljárás előkészítésébe bevont személy,
c) feladatai ellátása során költségvetési vagy egyéb pénzeszközök felett, továbbá az állami vagy önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás, valamint elkülönített állami pénzalapok, fejezeti kezelésű előirányzatok, önkormányzati pénzügyi támogatási pénzkeretek tekintetében javaslattételi, döntési vagy ellenőrzési jogosultsággal rendelkezik,
d) egyedi állami vagy önkormányzati támogatásról való döntésre irányuló eljárás lefolytatásában vesz részt, vagy
e) állami vagy önkormányzati támogatások felhasználását ellenőrzi, vagy a felhasználással való elszámoltatást végzi.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól függetlenül vagyonnyilatkozat tételére kötelezett, aki
a) fegyveres szerv hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvény hatálya alá tartozó osztályvezetői, illetve azzal azonos vagy magasabb beosztású vezető beosztást, valamint a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó tábornoki vagy ezredesi rendfokozattal rendszeresített beosztást tölt be,
b) politikai tanácsadó és főtanácsadó, kormány- vagy miniszteri tanácsadó vagy főtanácsadó,
c) vezetői megbízással rendelkező köztisztviselő,
d) jogszabály alapján "C" típusú nemzetbiztonsági ellenőrzésre köteles fontos és bizalmas munkakört tölt be,
e) ügyész vagy
f) közjegyző.
(3) Az (1) bekezdésben foglaltaktól függetlenül vagyonnyilatkozat tételére kötelezett
a) a Magyar Fejlesztési Bank Rt. vezérigazgatója, igazgatóságának, felügyelő bizottságának elnöke és tagja,
b) a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. felügyelő bizottságának és ellenőrző bizottságának tagja,
c) a többségi állami részesedéssel működő gazdálkodó szervezet tisztségviselője és felügyelő bizottságának tagja,
d) az egyedi állami vagy önkormányzati támogatásról való döntésre irányuló eljárás lefolytatásában részt vevő személy,
da) az elkülönített állami pénzalap, fejezeti kezelésű előirányzat, illetve önkormányzati pénzügyi támogatási pénzkeret vonatkozásában javaslattételre, valamint a döntéshozatalra jogosultsággal rendelkező testület tagja vagy más ilyen jogosultsággal rendelkező személy,
db) az Országgyűlés és a Kormány által alapított közalapítvány támogatási pénzeszköz juttatásáról dönteni jogosult tisztségviselője,
dc) az állami, önkormányzati támogatás felhasználásának ellenőrzésével megbízott szervezet - az adott támogatás tekintetében önálló döntéshozatalra jogosult - ügyintézője.
4. §
A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget
a) a 3. § (1) bekezdésében meghatározott közszolgálatban álló személyek esetében - ide nem értve a közjegyzőt és az ügyészt - az őket ilyen minőségében alkalmazó szervezet szervezeti és működési szabályzatában,
b) a 3. § (3) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott esetben a gazdálkodó szervezet létesítő okiratában,
c) a 3. § (3) bekezdés d) pont db) alpontjában foglalt esetben a közalapítvány alapszabályában,
d) a 3. § (3) bekezdés d) pont dc) alpontjában foglalt esetben a megbízási szerződésben vagy más, a megbízás alapjául szolgáló okiratban fel kell tüntetni.
A vagyonnyilatkozat-tétel esedékessége
5. §
(1) A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségnek a kötelezett
a) a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó jogviszony, beosztás létrejötte, munkavagy feladatkör betöltése érdekében azt megelőzően,
b) a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó jogviszony, beosztás, munka- vagy feladatkör megszűnését követő harminc napon belül,
c) a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó jogviszony, beosztás, munka- vagy feladatkör fennállása alatt az első vagyonnyilatkozatot követően - ha törvény eltérően nem rendelkezik - ötévenként köteles eleget tenni.
(2) A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget az (1) bekezdés c) pontjában foglalt esetben az esedékesség évében június 30-ig kell teljesíteni.
(3) Nem kell az (1) bekezdés a) pontja szerint vagyonnyilatkozatot tenni a közszolgálatban álló személy beosztásának, munka- vagy feladatkörének megváltozása, továbbá jogviszonyának megszűnése és egyidejűleg új jogviszony létesítése esetén, ha a korábbi és az új jogviszony, beosztás, munka- vagy feladatkör is vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget alapoz meg.
(4) Nem kell az (1) bekezdés b) pontja szerint vagyonnyilatkozatot tenni a közszolgálatban álló személy foglalkoztatására irányuló jogviszony áthelyezéssel történő megszűnésekor, feltéve, hogy az áthelyezés vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel járó munkakörbe, illetve feladatkörbe történik.
Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel érintett jogviszony létrehozása
6. §
(1) Közszolgálatban álló személy foglalkoztatására irányuló jogviszonyt - a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség fennállása esetén - a vagyonnyilatkozat teljesítéséig és a 9. § szerinti tilalom fennállása alatt nem lehet létrehozni.
(2) A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó munkakör, beosztás vagy feladatkör a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség teljesítéséig és a 9. § szerinti tilalom fennállása alatt nem látható el, arra a kötelezettet kinevezni, megbízni vagy vele más szerződéses jogviszonyt létrehozni nem lehet.
A vagyonnyilatkozat őrzése
7. §
A vagyonnyilatkozat őrzéséért
a) közszolgálatban álló személy kötelezett esetében a munkáltatói jogkör gyakorlója, közjegyző esetében a területi közjegyzői kamara elnöksége,
b) a 3. § (3) bekezdés a)-c) pontja szerinti kötelezett esetében a gazdálkodó szervezet tekintetében a tulajdonosi jogokat az állam nevében gyakorló személy vagy szervezet,
c) a 3. § (3) bekezdés d) pontja szerinti kötelezettek esetében az állami támogatási előirányzat kezelője - helyi önkormányzat esetében a jegyző, közalapítvány esetében az alapítói jogokat gyakorló szerv, területfejlesztési tanács esetében annak hivatali szervezete -, vagy ha e szerv nem azonos az állami pénzalap, illetve az állami támogatási előirányzat felhasználásának szakmai lebonyolításáért felelős szervvel, akkor ez utóbbi felelős (a továbbiakban: őrzésért felelős) .
A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség
8. §
(1) Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét az teljesíti, aki annak esedékességekor valós tartalmú vagyonnyilatkozatot tesz.
(2) A vagyonnyilatkozatot a vagyonnyilatkozat-tétel napján fennálló érdekeltségi és vagyoni helyzetről, valamint a vagyonnyilatkozat-tétel időpontját megelőző öt naptári évben szerzett bármilyen jogviszonyból származó jövedelemről kell kitölteni.
(3) A vagyonnyilatkozat tartalmazza
a) a kötelezett nevét, születési helyét és idejét, anyja nevét, lakcímét, valamint a munkáltatójára vonatkozó adatokat,
b) a kötelezettel egy háztartásban élő hozzátartozójának nevét, születési helyét és idejét, anyja nevét,
c) a kötelezett és a vele egy háztartásban élő hozzátartozója jövedelmi, érdekeltségi és vagyoni viszonyaira vonatkozó adatokat.
(4) Az őrzésért felelős köteles a kötelezettet a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség fennállásáról és esedékességének időpontjáról az esedékességet - vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget keletkeztető jogviszony, beosztás létesítése, munka- vagy feladatkör betöltése kivételével legalább 30 nappal - megelőzően tájékoztatni.
(5) A (4) bekezdésben meghatározott tájékoztatás tartalmazza
a) az e törvény melléklete szerinti nyomtatványt,
b) a nyomtatvány kitöltéséhez szükséges írásbeli útmutatást,
c) a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség megszegésének jogkövetkezményeire való figyelmeztetést.
A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség megszegésének jogkövetkezményei
9. §
(1) Annak, aki vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének a teljesítését megtagadja, a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó megbízatását vagy jogviszonyát - az arra vonatkozó, külön jogszabályban meghatározott megszüntetési okoktól függetlenül - meg kell szüntetni, és a jogviszony megszűnésétől számított három évig az e törvény szerinti vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó munkakört, feladatkört, tevékenységet vagy beosztást nem láthat el.
(2) Ha a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség teljesítését a kizárólag a 3. § (3) bekezdése szerint arra kötelezett tagadja meg, a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó jogviszonya vagy megbízatása e törvény erejénél fogva szűnik meg. Erről az őrzésért felelős a megtagadás bekövetkezésétől számított három munkanapon belül értesíti a kötelezettet.
10. §
(1) Ha a kötelezett nem tesz vagyonnyilatkozatot, az őrzésért felelős köteles a kötelezettet írásban felszólítani arra, hogy e kötelezettségét a felszólítás kézhezvételétől számított nyolc napon belül teljesítse.
(2) Ha az (1) bekezdés szerinti határidő eredménytelenül telik el, azt a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség megtagadásának kell tekinteni, kivéve, ha a kötelezett a kötelezettségének önhibáján kívül nem tudott eleget tenni.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott esetben a kötelezett a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének az akadály megszűnésétől számított nyolc napon belül köteles eleget tenni, ennek elmulasztását a vagyonnyilatkozat-tétel megtagadásának kell tekinteni.
A vagyonnyilatkozat-tétel formai követelményei
11. §
(1) Vagyonnyilatkozatot teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalva, két példányban az e törvény mellékletében meghatározottak szerint kell kitölteni.
(2) A vagyonnyilatkozatot elektronikus úton is ki lehet tölteni.
12. §
(1) A vagyonnyilatkozat egyik példánya a nyilvántartásba vétel után a kötelezettnél marad, másik példányát az őrzésért felelős zárt borítékban, a személyes adatok védelmére vonatkozó előírások megtartásával őrzi.
(2) Az őrzésért felelős a vagyonnyilatkozatot tartalmazó borítékot a 15. § (1) bekezdésében meghatározott gyanú megalapozottságának vizsgálata érdekében bonthatja fel.
(3) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos összes iratot az egyéb iratoktól elkülönítetten kell kezelni.
13. §
(1) Ha a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség megszűnt, vagy a kötelezett - ide nem értve a 15. § (1) bekezdésében meghatározott esetet - új vagyonnyilatkozatot tett, az őrzésért felelős a vagyonnyilatkozat általa őrzött példányát 8 napon belül a kötelezettnek visszaadja.
(2) Az 5. § (3) és (4) bekezdésében szabályozott esetben a kötelezett az őrzésért továbbiakban felelőst tájékoztatja arról, hogy érvényes vagyonnyilatkozatot tett. Az őrzésért továbbiakban felelős az őrzésért korábban felelősnél a vagyonnyilatkozat átadását kezdeményezi, aki a kezdeményezésnek haladéktalanul eleget tesz.
14. §
(1) A vagyonnyilatkozatot az őrzésért felelős a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség teljesítésének ellenőrzése érdekében, illetve abból a célból ismerheti meg, hogy dönteni tudjon a vagyongyarapodási vizsgálat kezdeményezéséről.
(2) A vagyonnyilatkozat átadására, nyilvántartására, a vagyonnyilatkozatban foglalt adatok védelmére vonatkozó szabályokat az őrzésért felelős személy vagy szerv szabályzatban állapítja meg.
A vagyongyarapodási vizsgálat
15. §
(1) A kötelezett az 5. § (1) bekezdésében meghatározottakon túl az őrzésért felelős felhívására vagyonnyilatkozatot tesz, ha bármilyen gyanú merül fel arra nézve, hogy a kötelezett vagy a vele egy háztartásban élő hozzátartozó törvényesen megszerzett jövedelmével nem áll arányban vagyongyarapodásuk vagy az életvitelükre fordított kiadásaik összege.
(2) Az őrzésért felelős az (1) bekezdés alapján tett, illetve az azt megelőzően tett vagyonnyilatkozat megküldésével az állami adóhatóságnál a kötelezett és a vele egy háztartásban élő hozzátartozója vagyongyarapodásának az adózás rendjéről szóló törvény szerinti vizsgálatát kezdeményezi, ha az (1) bekezdésben meghatározott vagyonnyilatkozat tartalma a felmerült gyanút nem oszlatja el.
(3) Az őrzésért felelős a vagyonnyilatkozat megküldésével az állami adóhatóságnál a kötelezett és a vele egy háztartásban élő hozzátartozója vagyongyarapodásának vizsgálatát kezdeményezheti akkor is, ha a kötelezett vagyongyarapodása bejelentési kötelezettség alá eső tevékenységből származik, de a kötelezett a bejelentést elmulasztotta.
(4) Az állami adóhatóság az őrzésért felelős kezdeményezésére az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott vagyongyarapodási vizsgálatot folytat le.
16. §
(1) Az állami adóhatóság a vagyongyarapodási vizsgálat alapján lefolytatott hatósági eljárásban hozott határozatában - az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározottakon túl - megállapítja, hogy milyen összegű jövedelem fedezi a kötelezett vagy a vele egy háztartásban élő hozzátartozó törvényesen megszerzett jövedelmét meghaladó mértékű vagyongyarapodást, illetve életvitelre fordított kiadásokat.
(2) Az állami adóhatóság a jogerős határozat megküldésével, valamint a vagyonnyilatkozatok visszaküldésével értesíti az őrzésért felelőst.
(3) Ha a kötelezett a jogerős határozat (1) bekezdés szerinti megállapítása ellen bírósági felülvizsgálata iránt pert indított, erről az őrzésért felelőst a keresetlevél egy példányának megküldésével értesíti. Az állami adóhatóság a per jogerős befejezéséről az eljárást lezáró határozat megküldésével az őrzésért felelőst értesíti.
17. §
(1) Ha a 16. § (1) bekezdése szerint az állami adóhatóság által megállapított összeg meghaladja a vagyonnyilatkozat-tétel évét megelőző naptári évben a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó jogviszony alapján megszerzett jövedelem tíz százalékát, de legalább ötszázezer forintot, az állami adóhatóság vagyongyarapodási vizsgálata alapján hozott jogerős határozatának, illetve - ha annak bírósági felülvizsgálatát kezdeményezték - a bíróság határozatának az őrzésért felelős általi kézhezvételétől számított második hónap első napján
a) a 3. § (3) bekezdése szerinti kötelezett esetében a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó jogviszonya vagy megbízatása e törvény erejénél fogva megszűnik, amely tényről az őrzésért felelős három munkanapon belül értesíti a kötelezettet,
b) az a) pont hatálya alá nem tartozó kötelezett esetében a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó megbízatását vagy jogviszonyát - az arra vonatkozó, külön jogszabályban meghatározott megszüntetési okoktól függetlenül - meg kell szüntetni.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásától az őrzésért felelős eltekint, ha a kötelezett bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.
(3) Az a kötelezett, akinek jogviszonya az (1) bekezdésben meghatározottak szerint szűnt meg, három évig az e törvény szerinti vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó munkakört, feladatkört, tevékenységet vagy beosztást nem láthat el.
Módosító rendelkezések
18. §
A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény (a továbbiakban: Közjtv.) 7. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A közjegyző tisztsége ellátásán kívül csak tudományos, művészi, irodalmi, oktató és műszaki alkotó munkát, továbbá sporttevékenységet végezhet kereső tevékenységként. A közjegyző e kereső tevékenységét köteles bejelenteni a területi kamara elnökségének. "
19. §
(1) A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 22/A. §-t megelőző alcíme helyébe a következő rendelkezés lép: "A vagyongyarapodás vizsgálata"
(2) A Ktv. 22/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"22/A. § A munkáltatói jogkör gyakorlója az állami adóhatóságnál a közélet tisztasága szempontjából jelentős érzékenységgel rendelkező munkakörben foglalkoztatott köztisztviselő és vele egy háztartásban élő hozzátartozója vagyongyarapodásának az adózás rendjéről szóló törvény szerinti vizsgálatát a közszolgálati jogviszony fennállása alatt ötévente, megszűnése esetén haladéktalanul kezdeményezi. "
(3) A Ktv. a következő 79. §-sal egészül ki:
"79. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg a közélet tisztasága szempontjából jelentős érzékenységgel rendelkező munkaköröket. "
(4) A Ktv. 67. § (1) bekezdésében a "22/B" szövegrész helyébe a "22/A" szöveg lép.
20. §
(1) Az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Üsztv.) 15. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(5) A legfőbb ügyész, a legfőbb ügyész helyettese az országgyűlési képviselőkre vonatkozó szabályok szerint köteles vagyonnyilatkozatot tenni, első ízben a megválasztását, kinevezését követő harminc napon belül. A vagyonnyilatkozat nyilvántartására, ellenőrzésére, kezelésére az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatának nyilvántartására, ellenőrzésére, kezelésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. "
(2) Az Üsztv. 35. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
"(3) Összeférhetetlenség miatt meg kell szüntetni a legfőbb ügyész, a legfőbb ügyész helyettese ügyészségi szolgálati jogviszonyát, ha vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének teljesítését megtagadja, a teljesítést elmulasztja, vagy vagyonnyilatkozatában lényeges adatot, tényt valótlanul közöl. "
(3) Az Üsztv. a következő 40/A. §-sal és alcímmel egészül ki: "Bejelentési kötelezettség
40/A. § Az ügyész köteles bejelenteni a munkáltatói jogkör gyakorlójának a tudományos, oktatói (edzői, versenybírói, játékvezetői), ismeretterjesztő, művészeti, illetőleg szerzői jogi védelemben részesülő, továbbá a kizárólag tiszteletdíj ellenében végzett lektori és szerkesztői tevékenységét. "
21. §
(1) A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 40. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) A Gazdasági Versenyhivatal elnöke, elnökhelyettese, a Versenytanács tagja az országgyűlési képviselőkre vonatkozó szabályok szerint köteles vagyonnyilatkozatot tenni, első ízben a kinevezését követő harminc napon belül. A vagyonnyilatkozat nyilvántartására, ellenőrzésére, kezelésére az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatának nyilvántartására, ellenőrzésére, kezelésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. "
(2) A Tpvt. 40. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
"(5) Összeférhetetlenség miatt meg kell szüntetni a Gazdasági Versenyhivatal elnöke, elnökhelyettese, a Versenytanács tagja megbízatását, ha vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének teljesítését megtagadja, a teljesítést elmulasztja, vagy vagyonnyilatkozatában lényeges adatot, tényt valótlanul közöl. "
22. §
(1) A rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. 'évi I. törvény (a továbbiakban: Rtvt.) a következő 35/A. §-sal egészül ki:
"35/A. § Összeférhetetlenség miatt meg kell szüntetni a Testület tagjának megbízatását, ha vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének teljesítését megtagadja, a teljesítést elmulasztja, vagy vagyonnyilatkozatában lényeges adatot, tényt valótlanul közöl. "
(2) Az Rtvt. 36. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) A Testület tagja az országgyűlési képviselőkre vonatkozó szabályok szerint köteles vagyonnyilatkozatot tenni, első ízben a megválasztását követő harminc napon belül. A vagyonnyilatkozat kezelésére, nyilvántartására, ellenőrzésére az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatának kezelésére, nyilvántartására, ellenőrzésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. "
23. §
Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény (a továbbiakban: Iasztv.) a következő 37/A. §-sal és alcímmel egészül ki: "Bejelentési kötelezettség
37/A. § Az igazságügyi alkalmazott köteles bejelenteni a munkáltatói jogkör gyakorlójának a tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, sport-, valamint a jogi oltalom alá eső szellemi tevékenységét. "
24. §
(1) A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbtv.) 375. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
"(7) A Tanács elnöke, alelnöke és tagja az országgyűlési képviselőkre vonatkozó szabályok szerint köteles vagyonnyilatkozatot tenni, első ízben a kijelölését követő harminc napon belül. A vagyonnyilatkozat nyilvántartására, ellenőrzésére, kezelésére az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatának nyilvántartására, ellenőrzésére, kezelésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. "
(2) A Kbtv. 377. § (6) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
[A Tanács elnökének, alelnökének és tagjainak megbízatása megszűnik]
"g) az összeférhetetlenség megállapításával. "
(3) A Kbtv. 376. § (3)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek, egyben a § a következő új (5) bekezdéssel egészül ki:
"(3) Összeférhetetlenség miatt meg kell szüntetni a Tanács elnökének, alelnökének és tagjának a megbízatását, ha vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének teljesítését megtagadja, a teljesítést elmulasztja, vagy vagyonnyilatkozatában lényeges adatot, tényt valótlanul közöl.
(4) A tagok kijelölésének és visszahívásának az (1)-(3) bekezdés esetén kívüli szabályait a kijelölő szervezetek állapítják meg úgy, hogy a Tanács működőképessége állandóan biztosítható legyen.
(5) A tagok megbízatásukat személyesen kötelesek ellátni. "
(4) A Kbtv. 377. § (7) bekezdésében az "e) pontja" szövegrész helyébe az "e) és g) pontja" szöveg lép.
25. §
Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény a következő új 109/A. §-sal egészül ki:
"109/A. § (1) Az adózó kezdeményezésére az adóhatóság a 109. § (1) bekezdésében meghatározott eljárást lefolytatja.
(2) Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter, hogy az adózó által kezdeményezett vagyongyarapodási vizsgálatért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékét rendeletben határozza meg. "
26. §
(1) Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény (a továbbiakban: Ávtv.) 8. § (6) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Kizárással szünteti meg a megbízatást a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök, ha a Tanács tagja)
"d) vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének teljesítését megtagadja, a teljesítést elmulasztja, vagy vagyonnyilatkozatában lényeges adatot, tényt valótlanul közöl. "
(2) Az Ávtv. 16. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"16. § (1) A Tanács tagja az országgyűlési képviselőkre vonatkozó szabályok szerint köteles vagyonnyilatkozatot tenni, első ízben a kinevezését követő harminc napon belül. (2) A vagyonnyilatkozat nyilvántartására, ellenőrzésére, kezelésére az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatának nyilvántartására, ellenőrzésére, kezelésére vonatkozó szabályokat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség teljesítésének megtagadása, elmulasztása vagy a vagyonnyilatkozatban közölt lényeges adat, tény valótlan közlése esetén az Országgyűlés összeférhetetlenségi ügyekkel foglalkozó bizottsága kezdeményezi a 8. § (6) bekezdés szerinti javaslat megtételét a miniszterelnöknek. "
Hatályon kívül helyező rendelkezések
27. §
Hatályát veszti
a) a Közjtv. 7. § (5) bekezdése, 17. § (1) bekezdés g) pontja, 22. § k) pontja, 48. § e) pontja,
b) a Ktv. 1. § (6) bekezdése, 7. § (7) bekezdése, 80. § (1) bekezdés i) pontja és a 6. melléklete,
c) a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 20. § (2) bekezdés első mondatában a ", továbbá azokat a munkaköröket, amelyek betöltéséhez a közalkalmazottnak vagyonnyilatkozatot kell tennie" szövegrész, 20. § (2) bekezdés második mondata, 20. § (3) bekezdése, 41/A. §-a,
d) az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 11/A. §-a,
e) az Üsztv. 21. § (1) bekezdés i) pontja, 25. § (2) bekezdés i) pontja, 26. § m) pontja, 87. § (1) bekezdés i) pontja, 94/B. §-a,
f) a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 65. § (4) bekezdésében a "bejelenteni, illetve" szövegrész, 245/B. §-t megelőző alcíme, 245/B-245/C. §-a, 245/N. § (2) bekezdésében a ", továbbá - figyelemmel a Ktv. 80. § (1) bekezdésének i) pontjára - a vagyonnyilatkozat átadására, kezelésére és az abban foglaltak védelmére vonatkozó szabályokat" szövegrész,
g) a Tpvt. 35. § (5) bekezdés d) pontja, 36. § (1) bekezdés d) pontjában "nyilvántartja és ellenőrzi a vizsgálók és a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett más köztisztviselők vagyonnyilatkozatát, " szövegrész, 38. § (3) bekezdés e) pontja,
h) az Iasztv. 14/A. §-a, 19. § (2) bekezdése, 135. § (3) bekezdés a) pontja,
i) a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény 18/A. §-a,
j) a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2001. évi XXXVI. törvény 106. § (3) bekezdése,
k) a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény 62. § (1) bekezdés i) pontja, 62. § (1) bekezdés második mondata, 70. § (5) bekezdésében a "bejelenteni, illetve" szövegrész, 72. §-át megelőző alcíme, 72-73. §-a,
l) a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény, a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény, a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2003. évi XLV. törvény 132. § (1) bekezdése,
m) a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségre vonatkozó egyes szabályok módosításáról szóló 2003.
évi CXXIV. törvény,
n) a Kbtv. 400. § (3) bekezdése,
o) a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2005. évi LXXXIII. törvény 331. § (1) bekezdés első mondatában a ", valamint a vagyonnyilatkozattal" szövegrész, valamint a 331. § (1) bekezdés második mondata,
p) a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2006. évi CXXI. törvény 30. § (1) bekezdése,
q) az egyes foglalkoztatási jogviszonyokat szabályozó törvények munka- és pihenőidőre vonatkozó rendelkezéseinek módosításáról szóló 2007. évi LXXIII. törvény 12. § (7) bekezdése,
r) az Ávtv. 31. §-a, 64. § (2) bekezdése.
Záró rendelkezések
28. §
(1) Ez a törvény 2008. január 1-jén lép hatályba.
(2) Az e törvény rendelkezései alapján vagyonnyilatkozat tételére kötelezett első alkalommal 2008. június 30-ig tesz vagyonnyilatkozatot.
(3) Az e törvény hatálybalépését megelőzően nyilvántartásba vett nem nyilvános vagyonnyilatkozatokat 2008. március 31-ig a kötelezetteknek és a hozzátartozóknak vissza kell adni. A hozzátartozó nyilatkozatát a kötelezett külön erre vonatkozó meghatalmazás nélkül is átveheti.
(4) Ha az érintett a vagyonnyilatkozatot felszólításra nem veszi át, azt 2008. április 30-ig meg kell semmisíteni.
(5) A központi közszolgálati hatóság által a vagyonnyilatkozatok elektronikus nyilvántartási rendszerében tárolt adatokat e törvény hatálybalépését követő 30 napon belül meg kell semmisíteni.
Melléklet a 2007. évi.... törvényhez
VAGYONNYILATKOZAT
VAGYONI RÉSZ A KÖTELEZETT RÉSZÉRE
I. RÉSZ
Nyilatkozat jövedelemről
II. RÉSZ
Vagyoni nyilatkozat
III. RÉSZ
Pénzintézettel, magánszemélyekkel szemben fennálló tartozások
IV. RÉSZ
Gazdasági érdekeltségi nyilatkozat
Gazdasági társaságban (ideértve az állami tulajdoni részesedéssel működő gazdálkodó szervezetet is) fennálló tisztsége vagy érdekeltsége:
VAGYONI RÉSZ A SZEMÉLYI RÉSZ B) PONTJÁBAN MEGJELÖLT HOZZÁTARTOZÓ RÉSZÉRE
I. RÉSZ
Nyilatkozat jövedelemről
II. RÉSZ
Vagyoni nyilatkozat
III. RÉSZ
Pénzintézettel, magánszemélyekkel szemben fennálló tartozások
IV. RÉSZ
Gazdasági érdekeltségi nyilatkozat
Gazdasági társaságban (ideértve az állami tulajdoni részesedéssel működő gazdálkodó szervezetet is) fennálló tisztsége vagy érdekeltsége:
VAGYONI RÉSZ A SZEMÉLYI RÉSZ C) PONTJÁBAN MEGJELÖLT HOZZÁTARTOZÓ RÉSZÉRE
I. RÉSZ
Nyilatkozat jövedelemről
II. RÉSZ
Vagyoni nyilatkozat
III. RÉSZ
Pénzintézettel, magánszemélyekkel szemben fennálló tartozások
IV. RÉSZ
Gazdasági érdekeltségi nyilatkozat
Gazdasági társaságban (ideértve az állami tulajdoni részesedéssel működő gazdálkodó szervezetet is) fennálló tisztsége vagy érdekeltsége:
VAGYONI RÉSZ A SZEMÉLYI RÉSZ D) PONTJÁBAN MEGJELÖLT HOZZÁTARTOZÓ RÉSZÉRE
I. RÉSZ
Nyilatkozat jövedelemről
II. RÉSZ
Vagyoni nyilatkozat
III. RÉSZ
Pénzintézettel, magánszemélyekkel szemben fennálló tartozások
IV. RÉSZ
Gazdasági érdekeltségi nyilatkozat
Gazdasági társaságban (ideértve az állami tulajdoni részesedéssel működő gazdálkodó szervezetet is) fennálló tisztsége vagy érdekeltsége:
VAGYONI RÉSZ A SZEMÉLYI RÉSZ E) PONTJÁBAN MEGJELÖLT HOZZÁTARTOZÓ RÉSZÉRE
I. RÉSZ
Nyilatkozat jövedelemről
II. RÉSZ
Vagyoni nyilatkozat
III. RÉSZ
Pénzintézettel, magánszemélyekkel szemben fennálló tartozások
IV. RÉSZ
Gazdasági érdekeltségi nyilatkozat
Gazdasági társaságban (ideértve az állami tulajdoni részesedéssel működő gazdálkodó szervezetet is) fennálló tisztsége vagy érdekeltsége:
INDOKOLÁS
az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló törvényjavaslathoz
Általános indokolás
A vagyonnyilatkozat-tételről huszonhárom hatályos törvény rendelkezik. Ezek közül több háttérjogszabályként alkalmazni rendeli az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvény (a továbbiakban: Jogállási tv.), illetve a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) vagyonnyilatkozat-tételre vonatkozó szabályainak többségét.
A nyilvános vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettek esetében a hatályos szabályozás nem igényel alapvető átalakítást. A részletes szabályozást a Jogállási tv. tartalmazza, a nyilvános vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett más személyek esetében a jogállásukat szabályozó törvény - a szükséges eltérésekkel - utal a Jogállási tv. rendelkezéseire.
A nem nyilvános körbe tartozó vagyonnyilatkozat-tétel hatékonyságának növelésére vonatkozó jogos igény alapján ugyanakkor új szabályok kialakítására van szükség a Ktv. módosítása helyett, amely egyben lehetőséget teremt az indokolatlanul párhuzamos kötelezettségek kiiktatására is. Az egyértelmű, áttekinthető szabályozás iránti igényt egy önálló, a jogintézményt teljes körűen szabályozó törvény megalkotása elégíti ki. Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló törvényjavaslat (a továbbiakban: Javaslat) célja e törvény megalkotása és a nem nyilvános vagyonnyilatkozatok szabályait ma meghatározó törvények ezzel összhangban történő módosítása.
A Javaslat a szabályozási rendszer ésszerűsítése mellett a kötelezettség tartalmát és jogkövetkezményeit, valamint a vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos eljárás rendjét is jelentősen átalakítja. Az átalakítás koncepcionális elemeként a nyilatkozattétel gyakorisága csökken, a kötelezettek adminisztratív terhei érdemben enyhülnek, megszűnik az önálló hozzátartozói vagyonnyilatkozat és a vagyonnyilatkozatok központi kezelése, az ellenőrzést pedig - az eddigi, elenyésző számú vagyonnyilatkozati eljáráshoz képest érdemi kontrolt biztosítva - vagyonosodási vizsgálat keretében az állami adóhatóság végzi.
Részletes indokolás
Az 1-4. §-hoz
A Javaslat a hatályos szabályok szerinti kötelezetti kört nem kívánja érdemben megváltoztatni, így a nem nyilvános vagyonnyilatkozatok megtételére a közszolgálatban álló, továbbá a közpénzek elosztásával és felhasználásával kapcsolatos tevékenységet folytató más személyek tételesen megjelölt körét kötelezi. A kötelezettséget a Javaslat a közszolgálatban álló személyek - azaz a rendvédelmi szerv hivatásos állományú tagjai, a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonái, a közalkalmazotti jogviszonyban, közszolgálati jogviszonyban, ügyészségi szolgálati viszonyban álló személyek és az igazságügyi alkalmazottak - esetében főszabályként meghatározott döntési, illetve ellenőrzési jogosultságok munkakör szerinti gyakorlásához köti. A Javaslat szerint ugyanakkor egyes, a közélet tisztasága szempontjából különös jelentőséggel bíró tisztségek betöltéséhez és feladatok ellátásához a közszférában való foglalkoztatás hiányában is kapcsolódik a nem nyilvános vagyonnyilatkozat megtétele. A kötelezettség pontos azonosítását szolgálja, hogy a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség tényét a kötelezettet foglalkoztató szerv szervezeti és működési szabályzatában vagy a munkakör (feladatkör) ellátásáról rendelkező más iratban fel kell tüntetni.
Az 5-7. §-hoz
A Javaslat fenntartja a kötelezettséget megalapozó jogviszony, beosztás létrejötte, munka- vagy feladatkör betöltése előtti, illetve az annak megszűnését követő vagyonnyilatkozat megtételére vonatkozó kötelezettséget, azonban általános törvényi főszabályként a jogviszony fennállása alatt a nyilatkozatok megtételére ötéves gyakoriságot ír elő. Szintén a jogintézmény fenntartásával kapcsolatos terhek csökkentését célozzák azok a szabályok, amelyek a különböző jogcím miatt beálló kötelezettségek találkozása és a munkakör vagy munkáltató megváltozása esetére új kötelezettséget nem írnak elő. A Javaslat ezzel összhangban egységesíti a nyilatkozattétel elmulasztásának szankcióit is, kimondva, hogy a vagyonnyilatkozat teljesítéséig és a korábbi, e kötelezettséggel összefüggő jogsértés miatti alkalmazási tilalom időtartama alatt vagyonnyilatkozati kötelezettséggel terhelt tisztségben (munkakörben, feladatkörben) az adott személy nem foglalkoztatható. A Javaslat a vagyonnyilatkozat őrzésére a munkáltatót, ilyen hiányában pedig a kötelezett tevékenységéhez kapcsolódó közfeladatot megvalósító szervet kötelezi.
A 8-14. §-hoz
A Javaslat egyértelművé teszi, hogy a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét kizárólag az a személy teljesíti, aki annak esedékességekor valós tartalmú vagyonnyilatkozatot tesz. A vagyonnyilatkozatnak a Javaslat mellékletében meghatározott tartalmi bontásban a vagyonnyilatkozat-tétel napján fennálló érdekeltségi és vagyoni helyzetről, valamint az azt megelőző öt naptári évben szerzett bármilyen jogviszonyból származó jövedelemről számot kell adnia. Az önálló hozzátartozói vagyonnyilatkozat megszűnik, a vele egy háztartásban élő személyek vagyoni és jövedelmi viszonyairól a kötelezett nyilatkozik. Az őrzésért felelős személy kötelezettsége, hogy a nyilatkozat megtételéhez szükséges tényekről a kötelezettet az esedékességet megelőzően tájékoztassa, és számára a szükséges nyomtatványokat átadja.
A Javaslat a kötelezettség teljesítésének megtagadásához fűződő szankciók rendszerét is egységesen határozza meg, önálló jogcímet teremtve ebben a körben a kötelezettséggel terhelt jogviszony megszüntetésére. A nyilatkozatok központi tárolása megszűnik: egy példány a kötelezettnél marad, egy példányt pedig az őrzésért felelős személy tárol, aki azt csak a vagyonosodási vizsgálatra okot adó gyanú esetén bonthatja fel.
A 15-17. §-hoz
A Javaslat - a jelenlegi, érdemi szankcióval nem járó kötelezettséggel szemben -tisztázatlan eredetű jövedelem gyanúja esetén vagyongyarapodási vizsgálatot tesz lehetővé az arra kötelezett és a vele egy háztartásban élő hozzátartozó tekintetében. Ilyen gyanú felmerülése esetén a kötelezett ismételten vagyonnyilatkozatot tesz, ami alapján az őrzésért felelős eldöntheti: indokolt-e vagyongyarapodási vizsgálatot kezdeményeznie.
Ha a vagyongyarapodási vizsgálat eredményeként tisztázatlan eredetű jövedelem nem merült fel, de kiderült, hogy a vagyonnyilatkozat egyébként nem valós adatokat tartalmaz, az fegyelmi felelősségre vonást alapoz meg, míg tisztázatlan eredetű, jelentős jövedelem esetén a jogviszony ex lege megszűnik, illetve azt meg kell szüntetni.
A 18-26. §-okhoz
A Javaslat a jogrendszeri koherencia érdekében - a nyilvános és a nem nyilvános vagyonnyilatkozatok közötti elhatárolást megtartva - egységesíti több közjogi tisztségviselőre és más vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettre vonatkozó szabályozást.
A Javaslat felhatalmazást ad a Kormánynak arra, hogy rendeletben jelölje ki azokat a korrupcióval leginkább veszélyeztetett munkaköröket, amelyekben rendszeresen vagyongyarapodási vizsgálatot folytat le az állami adóhatóság.
A 27-28. §-okhoz
A Javaslat elvégzi a törvénnyel érintett joganyag technikai és érdemi deregulációját, illetve átmeneti szabályokat határoz meg az új szabályozás végrehajtásához.
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.