adozona.hu
A társadalombiztosítás működésének alapvető szabályairól és forrásairól szóló 2007. évi … törvény, valamint a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 2007. évi … törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályok megállapításáról, továbbá egyes törvények ehhez kapcsolódó módosításáról szóló T/3996. számú törvényjavaslat indokolása
A társadalombiztosítás működésének alapvető szabályairól és forrásairól szóló 2007. évi … törvény, valamint a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 2007. évi … törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályok megállapításáról, továbbá egyes törvények ehhez kapcsolódó módosításáról szóló T/3996. számú törvényjavaslat indokolása
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
1. § (1) A társadalombiztosítás működésének alapvető szabályairól és forrásairól szóló 2007. évi … törvény (a továbbiakban: Tbm tv.) - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 2010. január 1-jén lép hatályba.
(2) A Tbm tv. 2. számú melléklete B) fejezete 3. pontjának c) alpontja a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 2007. évi … törvény (a továbbiakban: Tbny tv.) hatálybalépésének napján lép hatályba.
(3) A Tbm tv-nek a nyugdíjbiztosítási járulékra, a pénzbeli egészségbiztosítási járulé...
A társadalombiztosítás működésének alapvető szabályairól és forrásairól szóló 2007. évi … törvény, valamint a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 2007. évi … törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályok megállapításáról, továbbá egyes törvények ehhez kapcsolódó módosításáról szóló T/3996. számú törvényjavaslat indokolása
2007. … évi törvény a társadalombiztosítás működésének alapvető szabályairól és forrásairól szóló 2007. évi … törvény, valamint a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 2007. évi … törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályok megállapításáról, továbbá egyes törvények ehhez kapcsolódó módosításáról
I. Fejezet
A társadalombiztosítás működésének alapvető szabályairól és forrásairól szóló 2007. évi … törvény
A törvény hatályba lépése
1. § (1) A társadalombiztosítás működésének alapvető szabályairól és forrásairól szóló 2007. évi … törvény (a továbbiakban: Tbm tv.) - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 2010. január 1-jén lép hatályba.(2) A Tbm tv. 2. számú melléklete B) fejezete 3. pontjának c) alpontja a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 2007. évi … törvény (a továbbiakban: Tbny tv.) hatálybalépésének napján lép hatályba.
(3) A Tbm tv-nek a nyugdíjbiztosítási járulékra, a pénzbeli egészségbiztosítási járulékra, a természetbeni egészségbiztosítási járulékra, a balesetbiztosítási járulékra, a nyugdíjbiztosítási hozzájárulásra és a százalékos egészségbiztosítási hozzájárulásra irányadó rendelkezéseit első ízben a 2010-ben megszerzett bevételre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.
(4) A Tbm tv-nek a tételes egészségbiztosítási hozzájárulásra irányadó rendelkezéseit első ízben a 2010-ben fennálló adókötelezettségre kell alkalmazni.
Átmeneti rendelkezések
2. § (1) A biztosított társadalombiztosítási ellátásnak minősülő egészségbiztosítási ellátásra vonatkozó jogát - az 1. §-ban foglaltaktól függetlenül - 2011. december 31-éig az egészségbiztosítási ellátására irányadó, 2009. december 31-én hatályos jogszabályi rendelkezések szerint kell elbírálni, ha az egészségbiztosítási ellátásra vonatkozó jog megszerzése eddig az időpontig megtörtént.(2) A 2009. december 31-éig hatályos jogszabályi rendelkezések szerint társadalombiztosítási ellátásra kötött megállapodásokat 2011. december 31-éig Tbm tv. rendelkezései szerint módosítani kell, vagy a megállapodás hatályát veszti. 2011. december 31-éig a szerződő felek jogaikat és kötelezettségeiket - az 1. §-ban foglaltaktól függetlenül - a megállapodás, valamint a megállapodásra irányadó, 2009. december 31-én hatályos jogszabályi rendelkezések szerint gyakorolják, illetve teljesítik.
(3) Ahol a Tbm tv. hatályba lépését követően jogszabály
a) a biztosítottat terhelő egészségbiztosítási járulékra vonatkozó rendelkezést tartalmaz, azon a Tbm tv. szerinti pénzbeli egészségbiztosítási járulékot és természetbeni egészségbiztosítási járulékot,
b) a nyugdíjjárulékra vonatkozó rendelkezést tartalmaz, azon a Tbm tv. szerinti nyugdíjbiztosítási járulékot,
c) a foglalkoztatót, a biztosított egyéni vállalkozót terhelő egészségbiztosítási járulékra vonatkozó rendelkezést tartalmaz, azon a Tbm tv. szerinti százalékos egészségbiztosítás i hozzájárulást,
d) a foglalkoztatót, a biztosított egyéni vállalkozót terhelő nyugdíjbiztosítási járulékra vonatkozó rendelkezést tartalmaz, azon a Tbm tv. szerinti nyugdíjbiztosítási hozzájárulást,
e) a foglalkoztatót, a biztosított egyéni vállalkozót terhelő társadalombiztosítási járulékra vonatkozó rendelkezést tartalmaz, azon a Tbm tv. szerinti százalékos egészségbiztosítási hozzájárulást és nyugdíjbiztosítási hozzájárulást együttesen,
f) a tételes egészségügyi hozzájárulásra vonatkozó rendelkezést tartalmaz, azon a Tbm tv. szerinti tételes egészségbiztosítási hozzájárulást
kell érteni, kivéve, ha a jogszabály eltérően rendelkezik.
Egyes járandóságok mértékének emelkedése
3. § (1) A nyugdíjbiztosítási járulék és a nyugdíjjárulék mértéke közötti különbözet önmagában nem eredményezheti azt, hogy a bármely természetes személyt nem önálló tevékenység alapjául szolgáló jogviszonya alapján, vagy arra tekintettel megillető bevételből az azt terhelő nyugdíjbiztosítási járulék levonásával megállapított rész a Tbm tv. hatályba lépése következtében csökken.(2) A nyugdíjbiztosítási járulék és a nyugdíjjárulék mértéke közötti különbözet - törvény eltérő rendelkezése hiányában - önmagában nem eredményezheti azt, hogy a bármely természetes személyt törvény rendelkezése alapján megillető, az államháztartás valamely alrendszere terhére folyósított pénzbeli ellátásból az azt terhelő nyugdíjbiztosítási járulék levonásával megállapított rész a Tbm tv. hatályba lépése következtében csökken.
(3) Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott cél elérése érdekében szükséges törvényt az Országgyűlés 2009. június 30-áig fogadja el.
II. Fejezet
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 2007. évi … törvény
A törvény hatályba lépése
4. § (1) A Tbny tv. 2013. január 1-jén lép hatályba.(2) A Tbny tv-nek a társadalombiztosítási nyugellátásra vonatkozó rendelkezéseit első ízben azon természetes személyek társadalombiztosítási nyugellátása tekintetében kell alkalmazni, akik a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXI. törvény (a továbbiakban: Tny tv.) 2012. december 31-éig hatályos rendelkezései szerint nem szereztek jogot saját jogú vagy öregségi nyugellátás folyósítására.
Átmeneti szabályok
5. § Ha a természetes személy a társadalombiztosítási nyugellátásra vonatkozó jogosultságát a Tny tv., vagy e törvénnyel hatályon kívül helyezett, módosított más törvény rendelkezései szerint 2012. december 31-éig megszerzi, a társadalombiztosítási nyugellátásra vonatkozó jogai és kötelezettségei, valamint az azzal összefüggő eljárások tekintetében a hatályon kívül helyezett, illetve módosított, az ellátásra való jogosultságot megállapító törvény és a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok 2012. december 31-én hatályos rendelkezései az irányadók.A nyugdíjbiztosítási számlák megnyitása és vezetése
6. § (1) Az illetékes nyugdíjbiztosítási hatóság minden olyan biztosított javára 2010. január 1-jétől nyugdíjbiztosítási számlát vezet, aki a társadalombiztosítási nyugellátásra vonatkozó jogosultságát 2012. december 31-ét követően szerzi meg.(2) Az (1) bekezdés szerinti nyugdíjbiztosítási számla nyitó egyenlege az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott szabályok szerint - különösen a biztosított életkorát, legvalószínűbb életpályáját, az általa korábban megfizetett nyugdíjjárulék összegét figyelembe véve - kiszámított összeg.
(3) Az (1) bekezdés szerinti nyugdíjbiztosítási számla megnyitását követően a nyugdíjbiztosítási hatóság a nyugdíjbiztosítási számlát a Tbny tv. rendelkezései szerint vezeti, oly módon, hogy a biztosított bevételét terhelő nyugdíjbiztosítási járuléknak a Tbny tv. hatályba lépéséig a biztosítottat terhelő nyugdíjjárulékot kell tekinteni.
III. Fejezet
Egyes más törvények módosítása
A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény
7. § A Tbm tv. hatálybalépésének napján a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) 42. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(7) Ha a külföldi székhelyű egyéni vállalkozó, jogi személy vagy egyéb szervezet belföldi fióktelepe, kereskedelmi képviselete vagy az adóhatósághoz bejelentett telephelye útján áll a munkaadóval jogviszonyban, akkor a munkavállalói járulékkal és a munkaadói járulékkal összefüggő adókötelezettségeit a fióktelep, a kereskedelmi képviselet, illetve a telephely útján teljesíti. Ennek hiányában a külföldi székhelyű egyéni vállalkozó, jogi személy, illetve egyéb szervezet a munkavállalói járulékkal és a munkaadói járulékkal összefüggő adókötelezettségei teljesítésére az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései szerint pénzügyi képviselőt bízhat meg, ha azonban ez nem történik meg, akkor a munkaadót az említett járulékokkal összefüggésben terhelő adókötelezettségeket - a munkaadóra irányadó rendelkezések szerint - a munkavállaló teljesíti."
8. § A Tbm tv. hatálybalépésének napján az Flt. 46/B. §-ának (2)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(2) Az egyéni vállalkozó a vállalkozói járulékot az (1) bekezdésben meghatározott járulékalap figyelembevételével havonta a tárgyhónapot követő hónap 12-éig fizeti meg az állami adóhatóságnak úgy, hogy a járulékalap éves szinten elérje legalább a minimálbér naptári évre számított összegét. Az egyéni vállalkozó a vállalkozói járulékot az Art. 31. § (2) bekezdésében meghatározottak szerint vallja be.
(3) A társas vállalkozót terhelő vállalkozói járulékot az (1) bekezdésben meghatározott járulékalap figyelembevételével a társas vállalkozás havonta állapítja meg, vonja le, a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig fizeti meg, és az Art. 31. §-ának (2) bekezdésében meghatározottak szerint vallja be az állami adóhatóságnak. A vállalkozói járulékot éves szinten a minimálbér után akkor is meg kell fizetni, ha a társas vállalkozó részére jövedelmet nem fizettek és a tárgyév folyamán, a tárgyhónapig bezárólag a megfizetett járulék nem éri el a minimálbér alapulvételével számított járulék összegét.
(4) Ha az egyéni vállalkozó társas vállalkozóként is biztosított, a vállalkozói járulékot csak az egyéni vállalkozásában kell megfizetnie. Amennyiben a biztosított társas vállalkozó egyidejűleg több gazdasági társaság személyesen közreműködő tagja, a vállalkozói járulékot abban a vállalkozásában kell megfizetnie, amelyben nyugdíjbiztosítási járulék fizetésére kötelezett."
9. § A Tbm tv. hatálybalépésének napján az Flt. 58. §-a (5) bekezdésének s)-v) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
/E törvény alkalmazásában/
"s) egyéni vállalkozó: a társadalombiztosítás működésének alapvető szabályairól és forrásairól szóló törvényben meghatározott egyéni vállalkozó, ha saját jogú nyugellátásban nem részesül,
t) társas vállalkozó: a társas vállalkozás tevékenységében a társas vállalkozás létesítő okiratának (így különösen a társasági szerződésnek, az alapító okiratnak, az alapszabálynak) a rendelkezése alapján tagi jogviszony alapján személyes közreműködésre kötelezett természetes személy, ha saját jogú nyugellátásban nem részesül,
u) egészségbiztosítási járulék alapja: a százalékos mértékű egészségbiztosítási járuléknak a társadalombiztosítás működésének alapvető szabályairól és forrásairól szóló törvényben meghatározott alapja,
v) társadalombiztosítási járulék alapját képező jövedelem: a százalékos mértékű egészségbiztosítási hozzájárulásnak a társadalombiztosítás működésének alapvető szabályairól és forrásairól szóló törvényben meghatározott alapja, kivéve az osztalékból származó bevételt, a vállalkozásból kivont jövedelem alapjául szolgáló bevételt és az ingatlan bérbeadásából származó bevételt."
A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény
10. § A Tbm tv. hatálybalépésének napján a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 37. §-a (4) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:/1996. december 31-ig a 17. § (2) bekezdésének c) pontjában, ezen időpont után pedig a 17. § (2) bekezdésének b) pontjában foglalt adatok igénylésére jogosult:/
"a) a társadalombiztosítási hatóság - a családi állapottal kiegészítve - a járulékfizetéssel, a nyilvántartással, az adatszolgáltatással kapcsolatos, jogszabályban előírt kötelezettségük teljesítése, továbbá e szervek hatáskörébe tartozó ellátásoknak (szolgáltatásoknak) a jogosultak részére történő megállapítása és folyósítása (szolgáltatása), valamint ezeknek ellenőrzése céljából;"
A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény
11. § A Tbm tv. hatálybalépésének napján a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 3. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(6) E törvény hatálya nem terjed ki a társadalombiztosítási ellátásokra, továbbá - a törvény eltérő rendelkezése hiányában - a külön törvényben szabályozott, az államháztartás valamely alrendszere terhére folyósított ellátásokra."
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény
12. § A Tbm tv. hatálybalépésének napján a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 4. §-ának (3) bekezdése kiegészül a következő rendelkezéssel:"Az adózó a 2012. december 12. után a hatvankettedik életévét betöltő magánszemély bevételét terhelő nyugdíjbiztosítási járulék, pénzbeli egészségbiztosítási járulék, balesetbiztosítási járulék és munkavállalói járulék összegét, a költségre irányadó rendelkezések alkalmazásával, a jövedelem meghatározásánál akkor is elszámolhatja a bevétel csökkentéseként, ha erre vonatkozóan e törvény külön rendelkezést nem tartalmaz; e rendelkezés irányadó a bevételt terhelő adóelőleg alapjának megállapítására is."
13. § A Tbny tv. hatálybalépésének napján az Szja tv. 28. §-ának (1) bekezdése kiegészül a következő h) ponttal:
/Egyéb jövedelem minden olyan bevétel, amelynek adókötelezettségére e törvény eltérő rendelkezést nem tartalmaz, azzal, hogy - a költségelszámolásra vonatkozó rendelkezéseket is figyelembe véve - a bevételnek nem része a megszerzése érdekében a magánszemély által viselt szabályszerűen igazolt kiadás. Egyéb jövedelem különösen/
"h) a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 2007. évi … törvény rendelkezései alapján folyósított öregségi nyugdíj, hozzátartozói nyugellátás és öregségi alapnyugdíj."
A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény
14. § A Tbm tv. hatálybalépésének napján a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény (a továbbiakban: Szaj tv.) 3. §-ának c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:/E törvény alkalmazása során/
"e) társadalombiztosítási szerv: a társadalombiztosítás működésének alapvető szabályairól és forrásairól szóló törvényben meghatározott társadalombiztosítási hatóság;"
15. § A Tbm tv. hatálybalépésének napján az Szaj tv. 20. §-a (2) bekezdésének h)-i) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
/Az adó azonosító jel kezelésére törvényben meghatározott feladatkörében eljárva jogosult/
"h) a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete és a magánnyugdíj-pénztár a magánnyugdíj-pénztárakról, a magánnyugdíj-pénztári szolgáltatásokról és e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény szerint meghatározott feladatkörében;
i) a társadalombiztosítási alap kezeléséért felelős szerv, valamint a társadalombiztosítási szerv;"
Az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásról és az ahhoz kapcsolódó közterhek egyszerűsített befizetéséről szóló 1997. évi LXXIV. törvény
16. § A Tbm tv. hatálybalépésének napján az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásról és az ahhoz kapcsolódó közterhek egyszerűsített befizetéséről szóló 1997. évi LXXIV. törvény 3. §-a (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(2) A munkáltató az alkalmi foglalkoztatás esetén a melléklet második oszlopában meghatározott értékű közteherjeggyel teljesítheti
a) a társadalombiztosítás működésének alapvető szabályairól és forrásairól szóló törvényben meghatározott nyugdíjbiztosítási járulékkal és pénzbeli egészségbiztosítási járulékkal,
b) a társadalombiztosítás működésének alapvető szabályairól és forrásairól szóló törvényben meghatározott nyugdíjbiztosítási hozzájárulással,
c) a társadalombiztosítás működésének alapvető szabályairól és forrásairól szóló törvényben meghatározott százalékos egészségbiztosítási hozzájárulással,
d) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvényben meghatározott munkavállalói járulékkal és munkaadói járulékkal, valamint
e) a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott adóval összefüggő adó- és adóelőleg-megállapítási, -levonási, -fizetési és -bevallás i kötelezettségét."
A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII törvény
17. § A Tbm tv. hatálybalépésének napján a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebt.) 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:"1. § (1) E törvény, a szociális biztonsághoz fűződő alkotmányos jog érvényesülése érdekében, meghatározza a társadalombiztosítás keretében működő egészségbiztosításra és balesetbiztosításra, valamint az egészségbiztosítás és a balesetbiztosítás ellátásaira és az egyes ellátásokra jogosultak körére, továbbá az ellátások folyósításának rendjére vonatkozó részletes szabályokat.
(2) Ha e törvény eltérő rendelkezést nem tartalmaz, akkor az egészségbiztosítás és a balesetbiztosítás működésének alapelvei, valamint az ellátásra jogosultak, a biztosítottak, az ellátás nyújtására kötelezettek és a hatóságok jogaira és kötelezettségeire, továbbá az egészségbiztosítás és a balesetbiztosítás keretében fennálló társadalombiztosítási jogviszonyokra, valamint az egészségbiztosítással és a balesetbiztosítással összefüggő eljárások rendjére a társadalombiztosítás alapvető szabályairól és forrásairól szóló törvény rendelkezései az irányadóak."
18. § A Tbm tv. hatálybalépésének napján az Ebt. 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"2. § (1) A társadalombiztosítás rendszerében az egészségbiztosítás és a balesetbiztosítás egységes elvek alapján nyújt ellátást a biztosított, a biztosított e törvényben meghatározott hozzátartozója, valamint az e törvényben meghatározott más természetes személy számára.
(2) A biztosított a pénzbeli egészségbiztosítási járulék és a természetbeni egészségbiztosítási járulék megfizetésével jogot szerez saját maga és az e törvényben meghatározott hozzátartozója számára az egészségbiztosítási ellátásokra. A biztosított a balesetbiztosítási járulék megfizetésével jogot szerez saját maga és az e törvényben meghatározott hozzátartozója számára a balesetbiztosítási ellátásokra.
(3) Az egészségbiztosítási ellátások közül az egészségügyi szolgáltatások, az e törvényben és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben részletesen meghatározott szabályok szerint, az egészségi állapot által indokolt mértékben vehetők igénybe."
19. § A Tbm tv. hatálybalépésének napján az Ebt. kiegészül a következő 5. § előtti címmel és az 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"Az Egészségbiztosítási Alap (E. Alap)
5. § (1) Az Egészségbiztosítási Alap (E. Alap) az államháztartás társadalombiztosítási alrendszerének az egészségbiztosítási és balesetbiztosítási ellátások folyósításáért felelős részeként működő olyan pénzügyi alap, amelynek útján a Magyar Köztársaság az egészségbiztosítás vagy a balesetbiztosítás keretében biztosítottakkal, foglalkoztatóikkal, valamint az egészségbiztosítási, vagy balesetbiztosítási ellátásra jogosultakkal társadalombiztosítási jogviszonyban áll. A Magyar Köztársaság szintén az E. Alap útján áll jogviszonyban az egészségbiztosítási és balesetbiztosítási ellátás nyújtására kötelezett, társadalombiztosítási hatóságnak nem minősülő személyekkel.
(2) Az E. Alap jogi személy. Az E. Alap képviseletében - törvény, vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában - az E. Alap kezeléséért felelős, az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben kijelölt szervezet jár el.
(3) Az E. Alap bevételei:
a) a pénzbeli egészségbiztosítási járulék;
b) a természetbeni egészségbiztosítási járulék;
c) a balesetbiztosítási járulék;
d) a százalékos egészségbiztosítási hozzájárulás;
e) a tételes egészségbiztosítási hozzájárulás;
f) a táppénzmegtérítés;
g) a külön törvényben megállapított, a törvényben meghatározott személyeket terhelő olyan fizetési kötelezettség, amely a törvény rendelkezése alapján az E. Alap költségvetését illeti meg;
h) az a)-g) pontban megállapított adóval, adójellegű köztartozással összefüggő, az adózás rendjéről szóló törvényben megállapított jogkövetkezményből származó bevétel;
i) az általa folyósított egészségbiztosítási ellátás vagy balesetbiztosítási ellátás késedelmes teljesítése miatt a Magyar Köztársaságot terhelő jogkövetkezménynek a központi költségvetés által megtérített összege;
j) az e törvényben biztosított ellátások fedezete céljából a központi költségvetést terhelő összeg.
(4) Az E. Alap kiadásai:
a) az e törvény rendelkezései alapján folyósított egészségbiztosítási ellátás és balesetbiztosítási ellátás;
b) az e törvény hatályba lépéséről és az átmeneti szabályok megállapításáról szóló törvény alapján folyósított egészségbiztosítási ellátás és balesetbiztosítási ellátás;
c) az a)-b) pont hatálya alá tartozó pénzbeli ellátást terhelő személyi jövedelemadó, nyugdíjbiztosítási járulék és nyugdíjbiztosítási hozzájárulás;
d) az a)-b) pontban megállapított ellátás késedelmes teljesítése miatt a Magyar Köztársaságot terhelő jogkövetkezmény összege."
20. § A Tbm tv. hatálybalépésének napján az Ebt. 6. §-a előtti cím és a 6. § helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"Az egészségbiztosítás és a balesetbiztosítás ellátásaira jogosultak
6. § (1) A társadalombiztosítás működésének alapvető szabályairól és forrásairól szóló törvényben meghatározott biztosított, az e törvényben részletesen meghatározott szabályok szerint, minden egészségbiztosítási ellátásra és balesetbiztosítási ellátásra jogosult.
(2) A nyugdíjban részesülőként biztosítottnak minősülő természetes személy - az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően - e jogviszonya alapján kizárólag egészségbiztosítási szolgáltatásra jogosult. A nem kizárólag nyugdíjban részesülőként biztosítottnak minősülő természetes személy - az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően, az egészségbiztosítási szolgáltatáson túlmenően - balesetbiztosítási ellátásra is jogosult.
(3) A munkaviszonya alapján biztosítottnak minősülő természetes személy - az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően - e jogviszonya alapján nem jogosult egészségügyi szolgáltatásra és balesetbiztosítási szolgáltatásra arra az időszakra, amelyre vonatkozóan a foglalkoztató a munkavállaló részére e jogviszonya alapján, vagy arra tekintettel bevétel juttatására nem kötelezett.
(4) Az egyéni vállalkozói jogállása alapján biztosítottnak minősülő természetes személy - az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően - e jogállása alapján nem jogosult egészségügyi szolgáltatásra és balesetbiztosítási szolgáltatásra arra az időszakra, amelyre vonatkozóan ügyvédként, szabadalmi ügyvivőként, közjegyzőként kamarai tagságát szünetelteti.
(5) Az egészségügyi szolgáltatásra a társadalombiztosítás működésének alapvető szabályairól és forrásairól szóló törvény rendelkezései szerint megkötött szerződés kedvezményezettje - a (3)-(4) bekezdésben foglaltaktól függetlenül - a szerződés hatályosságának időtartama alatt az egészségügyi szolgáltatásra jogosult biztosítottal azonos feltételek szerint jogosult egészségügyi szolgáltatásra.
(6) Az Európai Unió valamely tagállamának állampolgára, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam állampolgára, ha belföldön lakóhellyel rendelkezik, egészségügyi szolgáltatásra jogosult - az (1)-(5) bekezdésben foglaltaktól eltérően - arra az időszakra, amelyre vonatkozóan:
a) egészségbiztosítási pénzbeli ellátásban vagy balesetbiztosítási pénzbeli ellátásban részesül;
b) az e törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályok megállapításáról szóló törvény alapján folyósított, a társadalombiztosítás keretében nyújtott saját jogú nyugellátásban részesül;
c) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény rendelkezései szerint egészségügyi szolgáltatásra jogosult;
d) nemzeti gondozási díjra (pótlékra), hadigondozotti ellátásra jogosult;
e) bányászati kereset-kiegészítésre jogosult;
f) gyermekgondozási segélyre jogosult;
g) Magyarországon nyilvántartásba vett egyháztól nyugdíjra jogosult;
h) középfokú nevelési-oktatási intézménnyel vagy felsőoktatási intézménnyel áll nappali tagozaton folytatott tanulmányok alapjául szolgáló tanulói, illetve hallgatói jogviszonyban és huszonnegyedik életévét még nem töltötte be;
i) fogvatartott;
j) nevelőszülői tevékenységet folytat, és az e tevékenységéből származó tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme nem éri el a minimálbér 30 százalékát, naptári napokra számítva annak harmincad részét;
k) hajléktalan.
(7) A belföldön lakóhellyel rendelkező kiskorú természetes személy - az (1)-(6) bekezdésben foglaltaktól eltérően - egészségügyi szolgáltatásra jogosult.
(8) A (6)-(7) bekezdésben meghatározott természetes személyek után a természetbeni egészségbiztosítási járulék, a százalékos egészségbiztosítási hozzájárulás és a tételes egészségbiztosítási hozzájárulás megfizetésére a Magyar Köztársaság a központi költségvetés útján kötelezett."
21. § A Tbm tv. hatálybalépésének napján az Ebt. 20. §-a (4) bekezdésének a)-b) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
/A transzplantációs várólistára való felvételre jogosult./
"a) az egészségügyi szolgáltatásra jogosult biztosított (ideértve az egészségügyi szolgáltatásra kötött szerződés kedvezményezettjét is),
b) az e törvény rendelkezése alapján egészségügyi szolgáltatásra jogosult, biztosítottnak nem minősülő természetes személy,"
22. § A Tbm tv. hatálybalépésének napján az Ebt. 27. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Az egészségbiztosító a felmerült és igazolt költségeket, az igénybevétel idején érvényes belföldi költség mértékének megfelel ő összegben, sürgősségi betegszállítás esetén a számla szerinti összegnek a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, az igénybevételkor érvényes középárfolyamon számított forint összegben megtéríti, ha
a) a biztosított munkáltatója a járulékfizetési kötelezettség alapjául szolgáló munkaviszony fenntartása mellett egybefüggően három hónapot meghaladó időtartamra a biztosítottat harmadik állam területén foglalkoztatja, valamint
b) az a) pont szerinti időtartam alatt a biztosított, vagy a vele együtt a harmadik állam területén tartózkodó eltartott házastársa és gyermeke a 12-14. §-okban, vagy a 15. § (1) bekezdésében meghatározott valamely egészségügyi szolgáltatást, vagy sürgősségi betegszállítást a harmadik állam területén lévő tartózkodási helyén indokoltan vesz igénybe."
23. § A Tbm tv. hatálybalépésének napján az Ebt. 46. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"46. (1) A táppénz a keresőképtelenség tartamára, de legfeljebb
a) egy éven át jár, ha azonban az ellátásra jogosult egészségromlás, vagy testi, szellemi fogyatkozás következtében munkaképességét hatvanhét százalékban elveszítette, akkor táppénzre ezen állapot fennállásának ideje alatt jogosult;
b) a gyermek egyéves koráig jár egyévesnél fiatalabb gyermek szoptatása, vagy ápolása címén;
c) évenként és gyermekenként nyolcvannégy naptári napra vonatkozóan jár egyévesnél idősebb, de háromévesnél fiatalabb gyermek ápolása címén;
d) évenként és gyermekenként negyvenkettő, egyedülálló esetében nyolcvannégy, naptári napra vonatkozóan jár háromévesnél idősebb, de hatévesnél fiatalabb gyermek ápolása címén;
e) évenként és gyermekenként tizennégy, egyedülállónak huszonnyolc, naptári napra vonatkozóan jár hatévesnél idősebb, de tizenkét évesnél fiatalabb gyermek ápolása címén."
24. § A Tbm tv. hatálybalépésének napján az Ebt. 55. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"55. § (1) Baleseti táppénz illeti meg azt az ellátásra jogosult természetes személyt, aki a járulékfizetési kötelezettség alapjául szolgáló jogviszony fennállása alatt üzemi baleset következtében keresőképtelenné vált.
(2) Keresőképtelen az, aki az üzemi balesettel összefüggő és gyógykezelést igénylő egészségi állapota miatt, vagy gyógyászati segédeszköz hiányában munkát végezni nem képes.
(3) A baleseti táppénz - az előzetes biztosítási időre és táppénzfolyósításra tekintet nélkül - legfeljebb egy éven keresztül jár. Ha azonban az ellátásra jogosult a túlnyomóan az üzemi baleset következtében bekövetkezett egészségromlás, testi vagy szellemi fogyatkozás miatt munkaképességét legalább hatvanhét százalékban elvesztette, akkor a baleseti táppénzre való jogosultság időtartama ezen állapot fennállásának időszakára meghosszabbodik.
(4) A baleseti táppénzre való jogosultságot, az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában, havonta kell igazolni.
(5) A baleseti táppénz összegét annál a munkáltatónál elért, a balesetbiztosítási járulék alapját képező jövedelem alapján kell megállapítani, amelynél az üzemi baleset bekövetkezett, illetőleg ahol az üzemi balesetet szenvedett személy biztosítási jogviszony a fennáll.
(6) A baleseti táppénz összege azonos a baleseti táppénzre való jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző naptári hónapban végzett munkáért, tevékenységért kifizetett (elszámolt), a biztosított balesetbiztosítási járulékának alapját képező jövedelmének naptári napi összegével.
(7) Az egyéni vállalkozó és a társas vállalkozás tevékenységében személyesen közreműködő tag baleseti táppénzének alapját a táppénzre vonatkozó rendelkezések szerint kell megállapítani. A baleseti táppénz mértéke az alapját képező jövedelem 100 százaléka."
25. § A Tbm tv. hatálybalépésének napján az Ebt. 75/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"75/A. Az egészségbiztosítási ellátás vagy balesetbiztosítási ellátás iránti igény érvényesítésével kapcsolatos minden eljárás illeték- és költségmentes."
Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény
26. § A Tbm tv. hatálybalépésének napján az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 16. §-a (1) bekezdésének első két mondata helyébe a következő rendelkezés lép:"(4) A munkáltató, a kifizető, valamint a társadalombiztosítás működésének alapvető szabályairól és forrásairól szóló törvény rendelkezései szerint biztosítottnak minősülő egyéni vállalkozó és mezőgazdasági őstermelő adóazonosító számának, nevének, elnevezésének , székhelyének közlésével - az illetékes elsőfokú állami adóhatóságnak - elektronikus úton vagy az erre a célra rendszeresített nyomtatványon - bejelenti az általa foglalkoztatott biztosítottnak a társadalombiztosítás működésének alapvető szabályairól és forrásairól szóló törvényben meghatározott adatait, továbbá magánnyugdíj-pénztár keretében biztosított esetén feltünteti a pénztár nevét és azonosítóját."
27. § (1) A Tbm tv. hatálybalépésének napján az Art. 31. §-a (2) bekezdésének l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/A munkáltató, a kifizető (ideértve az egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemély munkáltatót is), illetőleg az 52. § (4) bekezdésének l), p), r), s) és t) pontjaiban meghatározottak a rájuk vonatkozó bevallási gyakoriságtól függetlenül, havonként, a tárgyhót követő hó 12-éig elektronikus úton bevallást tesznek az adókötelezettséget eredményező, magánszemélyeknek teljesített kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő valamennyi adóról (kivéve a kamatjövedelmet terhelő személyi jövedelemadóról), járulékról és hozzájárulásról, valamint a következő adatokról:/
"l). neve, elnevezése, székhelye, adóazonosító száma,"
(2) A Tbm tv. hatálybalépésének napján az Art. 31. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(8) Ha a társas vállalkozás kizárólag a tevékenységében személyesen közreműködő tagjával áll járulékfizetési kötelezettség alapjául szolgáló jogviszonyban, a társas vállalkozás a (2) bekezdésben meghatározott havi bevallás és adatszolgáltatás benyújtására csak akkor kötelezett, ha a tagra tekintettel az adott hónapban adóelőleg, járulék vagy hozzájárulás megállapítására kötelezett."
28. § A Tbm tv. hatálybalépésének napján az Art. 51. §-a (4) bekezdésének p) és t) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
/A 31. §-ban és a 3. számú mellékletben meghatározott tartalommal az adóhatósághoz bevallást teljesít, illetőleg adatot szolgáltat:/
"p) az egyéni vállalkozó;"
"t) a biztosított, ha a társadalombiztosítás működésének alapvető szabályairól és forrásairól szóló törvény rendelkezései alapján a foglalkoztatót terhelő adókötelezettségek teljesítésére maga kötelezett."
29. § A Tbm tv. hatálybalépésének napján az Art. 178. §-ának 15. és 23. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
/E törvény és - ha törvény másként nem rendelkezik - az adóról szóló jogszabályok alkalmazásában/
"15. járulék: a nyugdíjbiztosítási járulék, a magánnyugdíj-pénztári díj, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék, a természetbeni egészségbiztosítási járulék, a balesetbiztosítási járulék, a munkavállalói járulék, a nyugdíjbiztosítási hozzájárulás, a százalékos egészségbiztosítási hozzájárulás, a munkaadói járulék, a vállalkozói járulék, valamint a táppénz-hozzájárulás, továbbá a végrehajtás tekintetében a jogalap nélkül felvett és visszakövetelt társadalombiztosítási ellátás (ideértve a jogosulatlan kifizetőhelyi költségtérítést is),"
"23. munkáltató: a belföldön székhellyel, telephellyel, képviselettel rendelkező jogi személy, bejegyzett cég, személyi egyesülés és egyéb szervezet, egyéni és társas vállalkozó, ideértve a belföldön lakóhellyel rendelkező magánszemélyt is, valamint a társadalombiztosítás működésének alapvető szabályairól és forrásairól szóló törvény szerinti foglalkoztató a munkaviszony alapján foglalkoztatottak tekintetében,"
IV. Fejezet
Vegyes és záró rendelkezések
Felhatalmazások
30. § (1) Felhatalmazást kap a kormány, hogy rendeletben meghatározza a nyugdíjbiztosítási számlák 2010. január 1-jére vonatkozó nyitó egyenlege meghatározásának szabályait és a nyugdíjbiztosítási számlák vezetésének részletes szabályait;(2) A kormány 2009. március 31-éig az Országgyűlés elé terjeszti az egyes járandóságok mértékének emelkedésére vonatkozó törvényjavaslatát.
Hatályba lépés
31. § E törvény a kihirdetése napján lép hatályba.32. § (1) A Tbm tv. hatálybalépésének napján hatályát veszti
1. a Tbj tv.;
2. az Eb tv. 5. §-a, 5/A. §-ának a) és i) pontja, 7. §-a, 29. §-ának (9) bekezdése, 43. §-ának (1) bekezdésében az "a Tbj-ben meghatározott mértékű" szövegrész, 62. §-ának (1) bekezdésében az "a Tbj. 4. § a) pontja szerinti" szövegrész;
3. a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló 1997. évi CXXXII. törvény 34. §-a;
4. a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 1998. évi költségvetéséről szóló 1997. évi CLIII. törvény 37-42. §-a, 57. §-ának (2) bekezdése, 60. §-ának (1)-(2) bekezdése;
5. az adótörvények, a számviteli törvény és egyes más törvények módosításáról szóló 1998. évi XXXIII. törvény 63-65. §-a, 74. § (7)-(8) bekezdése,
6. a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és a társadalombiztosítás szerveinek állami felügyeletéről szóló 1998. évi XXXIX. törvény 18. §-a;
7. az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény;
8. a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény módosításáról rendelkező 1998. évi LXVII. törvény;
9. a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1999. évi költségvetéséről szóló 1998. évi XCI. törvény 38. §-a;
10. az adókra, járulékokra és egyéb költségvetési befizetésekre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló 1999. évi XCIX. törvény 92-121. §-a, 127-130. §-a;
11.a gazdasági kamarák feladatainak átadásával összefüggő törvénymódosításokról szóló 2000. évi LXXXIII. törvény 20. §-a;
12. az adókra, járulékokra és egyéb költségvetési befizetésekre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló 2000. évi CXIII. törvény 149-167. §-a, 220-224. §-a;
13. a menedékjogról szóló 1997. évi CXXXIX. törvény módosításáról rendelkező 2001. évi XXXVIII. törvény 29. §-ának (2) bekezdése;
14. a pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2001. évi L. törvény 72-74. §-a;
15. a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény módosításáról rendelkező 2001. évi LII. törvény;
16. az egészségügyet, a gyógyszerellátást, a szociális ellátást érintő egyes törvények jogharmonizációs célú, valamint a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény, továbbá a társadalombiztosítási járulékfizetéssel és az egészségügyi hozzájárulással kapcsolatos törvények módosításáról rendelkező 2001. évi LXX. törvény 25-28. §-a;
17. a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 2000. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló 2001. évi LXXXIV. törvény 20. és 24. §-a;
18. az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról rendelkező 2002. évi XLII. törvény 189-211. §-a;
19. az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény 28-29. §-a;
20. a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény, a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény, a szakképzési hozzájárulásról és a képzési rendszer fejlesztésének támogatásáról szóló 2001. évi LI. törvény, a felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény, a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény, valamint egyes más törvények módosításáról rendelkező 2002. évi LIII. törvény 47. és 49. §-a
21. a Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetéséről szóló 2002. évi LXII. törvény 123. §- a;
22. az egyes adótörvények módosításáról szóló 2003. évi XVIII. törvény 5. és 11. §-a;
23. az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény, valamint a Magyar Államkincstár Részvénytársaságra és az Államháztartási Hivatalra vonatkozó egyéb törvényi rendelkezések módosításáról szóló 2003. évi XXXVII. törvény 17. §-a;
24. az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról rendelkező 2003. évi XCI. törvény 149-166. §-a;
25. az Art. 20. §-ának (6) bekezdése, 52. §-a (7) bekezdésének d) pontjában a "Tbj. 5. § (3) bekezdése szerint" szövegrész, 178. §-a 18. pontjának utolsó előtti mondata, 2. számú melléklete I/Határidők/ 5. pontja;
26. a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény módosításáról rendelkező 2003. évi CIV. törvény;
27. az egyes pénzügyi tárgyú törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2004. évi XXVII. törvény 27-34. §-a;
28. az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról rendelkező 2004. évi CI. törvény 231-240. §-a, 242-245. §-a;
29. az adókról, járulékokról szóló törvények módosításáról rendelkező 2005. évi XXVI. törvény 46. §-a;
30. az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2005. évi LXXXII. törvény 32-36. §-a;
31. az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény módosításáról rendelkező 2005. évi LXXXV. törvény 59-67. §-a;
32. a mezőgazdasági termelők nyugdíj előtti támogatásának bevezetéséhez kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2005. évi LXXXVII. törvény 4. §-a;
33. az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról rendelkező 2005. évi CXIX. törvény 129-146. §-a;
34. az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2006. évi LXI. törvény 132-158. §-a;
35. egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2006. évi CXXXI. törvény 82- 96. §-a;
36. a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény 110. §-a.
(2) A Tbm tv. hatálybalépésének napján az Eb tv. 29. §-ának (4) bekezdésében az "A Tbj. szerint biztosított, továbbá egészségügyi szolgáltatásra jogosult személy" szövegrész helyébe az "Az egészségügyi szolgáltatásra jogosult személy" szövegrész, 61. §-ának (1) bekezdésében az "-a Tbj-ben meghatározott - késedelmi pótlékot" szövegrész helyébe a "késedelmi kamatot" szövegrész,
33. § (1) A Tbny tv. hatálybalépésének napján hatályát veszti:
1. a fegyveres erők hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. év i XLIII. törvény 93. §-ának (4) bekezdése, valamint 181-192/A. §-a;
2. a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény 202-215. §-a.
(2) A Tbny tv. hatálybalépésének napján hatályát veszti:
1. az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 86. §-ának (10) bekezdése;
2. a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 44. §-ának (3) bekezdése;
3. a Tny tv.,
4. a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló 1997. évi CXXXII. törvény 34. §-a.
Indokolás
Általános indokolás
A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvénynek a társadalombiztosítás működésének fenntarthatóságát és kiszámíthatóságát szolgáló módosításáról rendelkező törvényjavaslat (a továbbiakban: Alkotmánymódosítási javaslat) kimondja, hogy a társadalombiztosítás új rendszerére vonatkozó törvények hatálybalépésének időpontját és az átmeneti szabályokat a jogállamiság elvét, így különösen a szerzett jogok tiszteletben tartásának követelményét, figyelembe véve kell megállapítani.Az Alkotmánymódosítási javaslattal összhangban, a társadalombiztosítás működésének alapvető szabályairól és forrásairól szóló törvény, valamint a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályok megállapításáról, továbbá egyes törvények ehhez kapcsolódó módosításáról szóló törvényjavaslat (a továbbiakban: Javaslat) részletesen meghatározza a két érintett törvény hatálybalépésének szabályait és a kapcsolódó átmeneti szabályokat.
A Javaslat 33. §-a (1) bekezdésének elfogadásához - a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 70/H. §-ának (5) bekezdése alapján - a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.
Részletes indokolás
az 1-2. §-hoz
A Javaslat rendelkezései szerint a társadalombiztosítás működésének alapvető szabályairól és forrásairól szóló törvény, összhangban az Alkotmánymódosítási javaslattal, 2010. január 1-jén lép hatályba. Az egyetlen kivételt a társadalombiztosítás működésének alapvető szabályairól és forrásairól szóló törvénynek az öregségi alapnyugdíjnak a nyugdíjbiztosítási hozzájárulás figyelembe vételére vonatkozó szabály jelent, amely csak a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvénnyel egyidejűleg lép hatályba.A társadalombiztosítás működésének alapvető szabályairól és forrásairól szóló törvényben szabályozott járulékokkal és hozzájárulásokkal összefüggő adókötelezettségek szintén a hatálybalépés napjától megszerzett bevételre terjednek ki. Az átmeneti szabályok szerint az egészségbiztosítási ellátások tekintetében, a hatálybalépésig megtörtént jogszerzés esetében, 2011. december 31-éig a jelenleg hatályos szabályok érvényesülnek. Azonos szabály vonatkozik a hatálybalépésig megkötött, társadalombiztosítási ellátásra vonatkozó szerződésekre.
a 3. §-hoz
A Javaslat rendelkezik arról, hogy a nyugdíjbiztosítási ellátások forrásai arányának a foglalkoztató javára történő esetleges elmozdulása, önmagában nem eredményezheti a biztosított nettó jövedelmének csökkenését. Ennek érdekében külön törvény megalkotását írja elő.a 4-5. §-hoz
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény, az Alkotmánymódosítási javaslat előírásait figyelembe véve, csak 2013. január 1-jén lép hatályba. A hatálybalépés időpontjáig társadalombiztosítási nyugellátásra jogot szerzők nyugdíjjogosultságát a hatálybalépés napját megelőző időpontban hatályos szabályok szerint kell elbírálni.a 6. §-hoz
A társadalombiztosítási nyugellátás új rendszerére való felkészülés érdekében a Javaslat előírja a nyugdíjbiztosítási számlák megnyitását azok számára, akik már az új rendszer keretében szereznek jogosultságot nyugellátásra. A nyugdíjbiztosítási számla megnyitásának határideje 2010. január 1. A nyugdíjbiztosítási számla nyitó egyenlegének meghatározásának módszerét a kormány rendeletben állapítja meg.a 7-29. §-hoz
A Javaslat a társadalombiztosítás működésének alapvető szabályairól szóló törvény, valamint a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény rendelkezéseivel való összhang megteremtése érdekében a következő törvények módosítását tartalmazza:a. a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény;
b. a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény;
c. a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III . törvény;
d. a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény;
e. a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény;
f. az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásról és az ahhoz kapcsolódó közterhek egyszerűsített befizetéséről szóló 1997. évi LXXIV. törvény;
g. a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény;
h. az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény.
Az említett módosítások közül kiemelendő, hogy a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint a 2012. december 31-éig megállapított nyugdíj továbbra sem visel adóterhet. A 2012. december 31. után hatvankettedik életévüket betöltők esetében a személyi jövedelemadó alapjából már levonható lesz a bevételt terhelő különböző járulékok összege, de ennek következtében a járulékokból finanszírozott ellátások adókötelesek lesznek.
Szintén kiemelendő, hogy a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény módosítása szerint már minden balesettel, egészségi helyzettel összefüggő pénzbeli ellátást az Egészségbiztosítási Alap finanszíroz. A Javaslat részletesen meghatározza az Egészségbiztosítási Alap működésének alapvető szabályait.
a 30. §-hoz
A kormány a javaslat szerint felhatalmazást kap a nyugdíjbiztosítási számlák nyitó egyenlege meghatározására, valamint kötelezetté válik, hogy az egyes járandóságok értékállandóságának biztosítását célzó törvényjavaslatot megfelelő határidőben terjessze az Országgyűlés elé.a 31-33. §-hoz
A Javaslat e rendelkezései a hatálybalépésről, valamint egyes törvények, törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről rendelkeznek.