Könnyen ragadós lehet az a példa, amivel Óbuda-Békásmegyer önkormányzata azt próbálja megakadályozni, hogy – a már csak bejelentési kötelezettséghez kötött – családiház-építések nyomán csiricsárévá váljanak a települési utcaképek, írja a hvg.hu.
Az elmúlt évben több ponton, és több ízben módosították különböző törvények a helyi adókról szóló törvényt. Egységes szerkezetbe foglalt rendelkezései nem csak 2016-ra, de már 2017-re is tartalmaznak előírásokat. Nem minden javaslat került át a törvénybe, amelyek idő előtt napvilágot láttak, s így a köztudatba bekerülhettek; cikkünkben összefoglaljuk az elfogadott változásokat.
Az Art. 164. § (1) bekezdése szerint "az adómegállapításhoz való jog annak a naptári évnek az utolsó napjától számított öt év elteltével évül el, amelyben az adóról bevallást, bejelentést kellett volna tenni". Kérdésem: A mai napon hozott és átvett határozatba (ami 2016 januárjában fog jogerőre emelkedni) jogszerűen állapítanak meg 2010. évi telekadót?
Jövőre is adókedvezményt biztosít a nyíregyházi önkormányzat azoknak a helyi vállalkozóknak, akiknek a nettó adóalapja nem haladja meg az évi 2,5 millió forintot – döntött a szabolcs-szatmár-beregi megyeszékhely közgyűlése.
Bár az őszi adócsomag számos – főként az adózás rendjét érintő – új szabályt tartalmaz, a vállalkozásoknak nem szabad elfelejteni, hogy a jövő évi adótörvény-változások nagy részét már nyáron elfogadták – emlékeztet a MAZARS legfrissebb összefoglalója.
Családi gazdálkodó feles bérletben szeretne földet bérelni. Ha ténylegesen a megtermelt termény akárhányad részét adja természetben a bérbe adónak, van-e áfafizetési kötelezettség, és van-e helyiadó-bevallási kötelezettsége?
A Htv. 39 parargrafus (3) bekezdése alapján az ideiglenes iparűzési adót a tevékenység végzésének napjai alapján kell megállapítani. Kérdésem: mi számít a tevékenységvégzés napjának? A tényleges munkavégzés napja, vagy a megkötött szerződés és az átadás (befejezés) közötti munkanapok száma? Ez sok esetben nem azonos, mert nem minden munkanapon történik tényleges munkavégzés. Köszönöm a választ!
Tisztelt Szakértő! A következő kérdésben kérném véleményét: Sportegyesület sportszolgáltatásként kiadja üzemeltetésre egy kft.-nek a tulajdonában álló sportcélú ingatlant. Vállalkozási tevékenység nem történik, tekintettel arra, hogy az alapító okiratban szabályozott sportcélra adja üzemeltetésre a sportpályákat, öltözőket és kiszolgáló létesítményeket tartalmazó ingatlant. A kiszolgáló létesítmények közül az üzemeltető kft. a büfét kiadja egy másik vállalkozásnak, valamint az üzemeltető kft. szintén sportcélra (body bulding szalon) kiadja egy másik vállalkozásnak. Az egész ingatlant függetlenül attól, hogy egy kft. részére ki van adva üzemeltetésre, az egyesület tagjai használják, szintén egyesületi (sportcélra). Keletkezik-e építmény- és telekadó-kötelezettség az egyesület vonatkozásában, figyelemmel arra, hogy nincs vállalkozási tevékenységéből bevétele, valamint, hogy az egyesület tagjai – igaz mások is - használják az alaptevékenységre az ingatlant? Köszönettel.
Megjelentek a legfrissebb Magyar Közlönyben a június 16-án megszavazott adótörvény-módosítások.
Az adózással összefüggő egyes törvények módosításáról szóló T/4741. számú törvényjavaslat a személyi jövedelemadón és társasági adón kívül számos egyéb adónemet javasol módosítani, melyek elfogadása a jövő héten várható.
Tisztelt Szakértő! Egy önkormányzat illetőségi területén bevezette a telekadót. Birtokomban van egy 1300 négyzetméteres földterület, amely földhivatali bejegyzés szerint adóköteles lenne, de évek óta folyamatosan mezőgazdasági művelés alatt áll. A helyi adó törvény szerint, ha rendszeresen és folyamatosan mezőgazdasági művelést folytatnak a területen, azt nem lehet adóztatni. Kérdésem: kinek kell bizonyítani, hogy a terület mezőgazdasági művelés alatt áll? Én, mint adózó, bevallást nyújtok be a helyi önkormányzathoz, hogy van egy területem, ami telekadó-köteles lenne, de mezőgazdasági művelést folytatok rajta. Évek óta szántjuk, vetjük. Az önkormányzat azt várja a tulajdonosoktól, hogy az MVH-val igazoltassa, a területet művelik, nem elég a bevallás tényszerű benyújtása. Nekem az az álláspontom, hogy ha az önkormányzat vitatja a bevallás valódiságát, neki kell bizonyítani az ellenkezőjét. Vagyis nem nekem kell hatezer forintos illeték fizetése mellett kérni az MVH, illetve a falugazda segítségét a bizonyításra, hanem annak az önkormányzatnak, amely vitatja a bevallásom valódiságát. A fenti ügy tisztázása érdekében szeretném kérni az önök szakmai segítségét.
Tisztelt Szakértő! Magántulajdonban lévő lakásom egy részét kiadtam vállalkozásoknak. Kérdésem az lenne, hogy jár-e nekem a rezsicsökkentés, vagy csak az arányos része, illetve a helyi adónál ezt a bérbeadást be kell-e jelenteni? A kiadott részre magasabb építményadót kell-e fizetni? Segítségét köszönöm: Ildi
Fizetési haladékot kérhetnek a helyi adók befizetésére a miskolciak, ha a DRB-bankcsoportnál vezetik, illetve vezették számlájukat és nem jutnak időben a pénzükhöz – közölte Miskolc alpolgármestere szerdán sajtótájékoztatón.
Nem késlekedett a januártól bevezethető települési adó kivetésével Budapest VIII. kerülete. A fideszes polgármester, Kocsis Máté vezette Józsefvárosban 2015-től a bérbe adott lakások, szobák után lakásadót kell fizetni – írja a hvg.hu.
Tisztelt Szakértő! Két egyszemélyes kft. (az alapító ugyanaz a személy, kisvállalkozás, kapcsolt vállalkozás) egymás között üzletvitel tanácsadást számláz, és bérleti díjat számláz tovább. Szeretném megkérdezni, hogy ebben az esetben transzferárral kell-e foglalkozni? Adózás, beszámolókészítés és helyi adó szempontjából hogyan függ össze a két cég? Köszönöm válaszát!
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték