8 találat a(z) használatba vételi engedély cimkére

Használatba vételi engedély, kiadás utáni számlázás Kérdés

Fennmaradási engedélynél építés éve Kérdés

Műterem használatba vételi engedély nélkül saját beruházásként elszámolható-e? Kérdés

Új lakóingatlan számlázása Kérdés

Tisztelt Szakértő! Ügyfelünk befektetési célú társasházi lakóingatlan építésével és értékesítésével foglalkozik. A vevőkkel lakóingatlan értékesítéséről szóló szerződést köt. Az építkezés folyamán a vevőktől előleget szed. Kérdésünk: a műszaki tartalom teljes elkészültével kiszámlázható-e, illetve árbevételként elszámolható-e az ingatlan szerződés szerint "lakás"-ként anélkül, hogy az építő a használatba vételi engedélyt megkapta volna? A számviteli teljesítésnek feltétele-e a használatba vételi engedély? Köszönettel: Pintér Gyöngyi

Építőipari munkák áfamegítélése Kérdés

Kiindulás: egy építőipari cég két fő tevékenysége 1/ saját tulajdonú telken új ingatlanok építése, az építőipari cég nevére szóló, hatósági engedéllyel, mely ingatlanokat 2 éven belül új lakóingatlanként értékesíti; 2/ generál kivitelezés magánszemélyek részére, ahol a magánszemélyek rendelkeznek az ingatlan építésére szóló hatósági építési engedéllyel. Mindkét esetnél előfordul, hogy a használatba vételi engedély jogerőre emelkedését követően fogadnak be az 1. pont szerinti értékesítéshez és a 2. pont szerinti generál kivitelezéshez alvállalkozói számlákat. Ezek olyan befejező munkák, például burkolás, kerítésépítés, járdakészítés, korlátkészítés, lámpatestek felszerelése, amelyek hiányában az építési hatóság a használatba vételi engedélyt kiadja. Az építőipari cég szerződése alapján azt köteles még elvégezni, amelyre több esetben a használatbavételi engedély jogerőre emelkedését követően kerül sor. Kérdés Azok az alvállalkozói számlák, amelyeket az építőipari cég fogad be – amelyek teljesítési ideje a használatbavételi engedély jogerőre emelkedése utániak – a két esetben egyformán normál, egyenes adózásúak-e, vagy az 1. pont szerinti saját és a 2. pont szerinti generál kivitelezés munkáinak áfája eltérően kezelendő-e? Előre is köszönettel Sándor Józsefné, Adóreform Kft.

Ingatlan-értékesítés Kérdés

Tisztelt Szakértők! Az alábbi témában szeretnénk segítséget kérni Önöktől. Egy 3600 négyzetméter területű ingatlant értékesíteni kívánnak. Az ingatlanon 600 négyzetméter alapterületű, négyemeletes épület van, aminek még nincs használatba vételi engedélye. Kérdés, hogy a teljes ingatlant tárgyi adómentesen (speciális jelleggel adómentesen) vagy a használatba vételi engedéllyel nem rendelkező 600 négyzetméteres épületet áfásan kell-e értékesíteni? A cég nincs bejelentkezve áfás ingatlan-értékesítés alá. Válaszukat előre is köszönjük!

Áfa lakásépítés Kérdés

Egy társaság tetőtéri lakások vásárlására kötött megállapodást egy építési vállalkozóval. Az adás-vételi szerződés értelmében az építési vállalkozó a használatbavételi engedéllyel rendelkező lakások átadását vállalta. A lakások többsége elkészült, azt az építési vállalkozó társaság birtokába adta. A használatba vételi engedélyeztetési eljárást még nem kezdeményezte az építési vállalkozó. A vállalkozó a birtokbaadás időpontjában az értékesítést az áfatörvény 142. § (1) bekezdés a) pontja alapján számlázta arra hivatkozással, hogy nem a használatbavételi engedéllyel rendelkező ingatlanokat adta át, valamint az áfatörvény 10. § (1) bekezdés d) pontjának megfelelő termékértékesítést teljesített, azaz az építési-szerelési munkával létrehozott, az ingatlan-nyilvántartásban bejegyzendő ingatlant adott át. Kérdésem, hogy az építési vállalkozó számlázási gyakorlata elfogadható-e?

Épület aktiválásának időpontja társasági adó szempontjából Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésre várom válaszát: 2014-ben egy épületet építettünk saját vállalkozásban, melyet bérbe adtunk. Az épület szeptember elejére elkészült, korábban megkötött bérleti szerződésünk szerint a bérlő beköltözött, szeptemberre bérleti díjat fizet. Azonban a használatba vételi engedélyt a mai napig nem kaptuk meg, így annak jogerős változata még később várható. Kérdésem: a társasági adó törvény szerint aktiválhatom-e az épületet szeptember 1-jétől, vagyis csökkenthetem-e az adóalapomat a szeptemberi értékcsökkenéssel? Törvényi hivatkozást is szeretnék kérni. Létezhet-e egy épületnek két aktiválási dátuma: egy Szt. szerinti, és egy társasági adó törvény szerinti? Köszönöm szépen válaszát!