59 találat a(z) hagyaték cimkére

Kérdés

Egy lakóház, udvar 1/2-ed részének eladási ára 2019. évben 4 000 000 forint. Szülötöl származó hagyatéki végzéssel 2018 novemberben szerezte, a hagyatéki végzés (adó és értékbizonyitvány alapján) szerint az 1/2-ed értéke 2 650 000 forint volt. Kérdésem, hogy az szja-alap ez esetben a kettö (eladás-szerzés) különbözete lesz,vagy alkalmazható adóalapként bevétel 75 százaléka azzal, hogy más költség nem vonható le. (Mivel szülőtől származó hagyaték volt, igy illetékalap nincs.)

Kérdés

Tisztelt Szakértő! A kft. egyszemélyes tulajdonosa sajnos elhalálozott, a hagyaték szerint az örökösei (két kiskorú és egy feleség) örökölték a társaság üzletrészét. A kérdésem arra irányulna, hogy a működő kft.-nél az örökösök fel szeretnék venni a megörökölt üzletrészt a hagyaték szerint – természetesen kiskorú esetében gyámügy igénybevételével – ami valójában a társaság jegyzett tőkéje, ezt megtehetik-e? A társaságnak vagyona az alakuláskori bejegyzett 3 millió forint, amire szeretnének igényt tartani, eredménytartaléka a társaságnak nem jelentős. Köszönöm előre is

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy ügyfelünk őstermelő édesapja januárban elhunyt. Az őstermelő könyvelését nem mi végeztük, az özvegy a SZJA megállapítását már kezdeményezte a NAV-nál. A hagyatéki eljárás még nem zajlott le, a falugazdásznál a vélelmezett örökös megbízása folyamatban van. Jól értelmezzük, hogy az ő kijelölése a jövőbeni támogatások elindításához szükséges, vagy a végzésig minden ügy intézése az ő feladata? A talajelőkészítő munkákat rövidesen elkezdik. Kérdésünk a következő: jól gondoljuk, hogy a költségeket csak az a személy számolhatja el, akinek a nevére a számla szól? Az egyik örökös általános szabályok szerinti áfaalany, egyéni vállalkozó, a másik kompenzáció mellett nem áfás. A bevételek számításba vétele nem fog problémát jelenteni, mert a hagyatéki eljárás lezárásáig a készleten lévő termény nem értékesíthető. Mivel a várható bevétel meghaladja a 600 ezer forintot, nem mindegy, hogy ki, milyen összegű számlával rendelkezik. Az öröklési arányokat nem ismerjük, van benne ági vagyon, közös szerzemény, természetesen minden az őstermelő nevén. Köszönettel: Mlinár Jánosné

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egyszemélyes kft. könyveiben nagy értékű kölcsönt tartanak nyilván az alapító tag édesanyjától, aki időközben elhalálozott. A kölcsön összege nem szerepelt a hagyatéki leltárban, a hagyatéki végzés nem rendelkezett róla. Kérdésem: milyen módon, milyen dokumentumok alapján, milyen adóterhekkel lehet a könyvekből kivezetni a jelenleg még nyilvántartott kölcsöntartozást? Az örökösök akár igényt tarthatnak-e a pénzösszegre, ha már lezárult a hagyatéki eljárás? Köszönöm válaszukat.

Kérdés

Tisztelt Adózóna! Illeték témában szeretném segítségüket kérni: Édesanya a kizárólagos tulajdonában lévő ingatlanát egyik gyermekének ajándékozza, holtig tartó haszonélvezeti joga fenntartása mellett. Az ajándék mértékét 15 millió forintban határozzák meg. Másik gyermek szerződés keretében hozzájárul az ajándékozáshoz, valamint lemond minden későbbi törvényes öröklési és hagyatéki jogáról, amelyért cserébe 7,5 millió forint juttatást utal át részére az ajándékban részesülő testvér. Kérdésem, hogy a fenti ügyletben a 7,5 millió forint juttatásban részesülő testvérnek van-e illetékfizetési kötelezettsége? Ha igen, milyen megoldásban lehetne illetékmentesen "megoldani" az ügyletet? Köszönöm válaszukat, tisztelettel: vbtax.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az áfás őstermelő elhunyt. Őstermelőként több nagy értékű tárgyi eszközt is vásárolt, melyekre értékcsökkenést számolt és van még értéke. A törvényes örökös nem gazdálkodik. A feleség pedig családi gazdálkodó az unokákkal. Kérdésem, hogy ha a törvényes nem gazdálkodó örökösnek nem kell a gazdaság, akkor az elhunyt őstermelői tevékenységét zárni kell és ebben az esetben a gazdaságban lévő eszközök piaci vagy nettó értéken szerepelnek és árbevételként kell kezelni? Áfafizetési kötelezettség terheli-e az eszközöket? Amennyiben a működő családi gazdálkodás (a feleség), aki szintén áfás, átvenné, pontosabban megörökölné az elhunyt őstermelői gazdaságát, akkor az csak beolvadna a saját gazdaságába? Még nincs és várhatóan nem lesz 2 hónapig hagyaték a lábon álló terményeket azonban be kell takarítani. Azokat ki adhatja el, ha tárolási lehetőség nincs? Válaszukat tisztelettel köszönöm. Ácsné Panyor Katalin

Kérdés

Van egy egyéni vállalkozó, aki rendszeresen szolgáltatást nyújtott egy cég részére. A cég fizetési nehézségbe került, ezért a vállalkozó részére több milliós tartozása keletkezett. Az egyéni vállalkozó a nap miatt a kiegyenlítetlen számláinak az áfatartalmát befizette a NAV felé. Ez az egyéni vállalkozó elhalálozott. A hagyatéki végzésben szerepel, hogy 8 millió forint értékben van követelése a céggel szemben, amit majd a fia fog megörökölni. A cég most elkezdi rendezni a tartozását, elkezdi utalni az elmaradt számlákat. Kérdésem, hogy az örökös fiú hogyan fog ezután adózni? Szja? Eho? A fiú közben egyéni vállalkozást indított, s ugyanazt a szolgáltatást végzi a cég részére (de a NAV-nál nem lett bejelentve, hogy örökösként végzi az adott tevékenységet). Hogyan fog adózni ez a több millió forint, ha most megérkezik a bankszámlára?

Kérdés

Tisztelt Szakértő ! Egy bt. kültagja elhunyt. Az örökösök (mindhárman a bt. bel- és kültagjai) pénzben kérik a társaságtól a hagyatéki eljárás során megállapított örökség megváltását, kifizetését. A kérdés, hogy mennyi időn belül jogszerű a kifizetés? Van határideje? A hagyatéki eljárás a halál bekövetkezte után 4 hónappal volt. Azt tudjuk, hogy a tagsági viszony a halál időpontjában szűnik meg. De ilyen komoly elszámolást nem lehet pár hét alatt megcsinálni. Milyen időpontig lehet az örökséget adó- és illetékmentesen kifizetni? Jelentős összegről van szó, és a bt.-nek nincs annyi pénze. A tagok banki hitelből szeretnék az örökösöknek kifizetni az örökségüket. Úgy gondolom, ennek nincs akadálya. Az örökség összegét az örökösök tagi kölcsön formájában visszatennék a bt.-be, és a hitelező banknak visszafizetésre kerülne az összeg. A bt. a tulajdonában lévő egyik ingatlanát értékesíteni kívánja, és az eladás után a tagi kölcsönt visszafizeti a tagoknak a tervek szerint. A NAV részéről Ön szerint a tagi kölcsönnek a nyújtása, és a fent leírtak kifogásolhatók lennének? Vagy ez a megoldás minden szempontnak megfelel? Válaszát köszönöm.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy 2018-ban elhunyt egyéni vállalkozó ingatlanjait (benzinkutak) és ingóságait (30 db használt teherautó) felesége örökölte, aki nem kívánja a vállalkozási tevékenységet továbbfolytatni. A hagyatékátadó végzésben szereplő eszközöket a feleség magánszemélyként értékesíteni kívánja. Kérdésem, hogy gazdasági tevékenységnek minősíthető-e a fenti értékesítés? Az eszközök értékesítése esetén áfa és szja szempontjából hogyan jár el helyesen az örökös? Válaszukat előre is megköszönve! Tisztelettel: Szombati Imréné

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Hogyan kell azózni az olyan, a családi gazdálkodó halálát követően a családi gazdaság volt tagjának bankszámlájára 2017. évben befolyt mezőgazdasági támogatás után, ami szerepel a hagyatékátadó végzésben, és amit még a családi gazdálkodó igényelt meg a halála előtt, 2016-ban? Az örökös – aki egyben a családi gazdaság tagja is volt – adózik utána? Ha igen, milyen formában? A családi gazdaság, mint olyan megszűnt a családi gazdálkodó halálával, ugyanis a családi gazdaság tagjának a szükséges végzettsége nem volt meg, nincs adószáma és őstermelői igazolványa sem, hiszen ő "csak" a családi gazdaság tagja volt korábban. Vagy az elhunyt családi gazdálkodónak kell még ezzel elszámolni, leadózni? Ha ez utóbbi a helyes, akkor az örökösnek van-e valami tennivalója, adatszolgáltatási kötelezettsége ezzel kapcsolatban? Válaszát előre is köszönöm. B.B. É.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az lenne a kérdésem, hogy mi a földtulajdonszerzés időpontja szja szempontjából az alábbi esetben? Az adásvételi szerződés 1985. évben készült, amit az egyik eladó halála miatt soha nem jegyeztek be a földhivatalnál. Időközben a másik eladó is elhunyt. A földtulajdon rendezésére végül 2013. évben került sor, két külön hagyatéki eljárásban. A hagyatéki eljárásokban az eladó örökösei elismerték az eredeti adásvételi szerződést, így a hagyatékátadó végzésben hagyatéki egyezség alapján került a föld a vevőkhöz. Az eljárásban a föld vételárát hagyatéki hitelezői igényként tüntették fel. A földhasználat 1985. évtől igazolt. A földet 2017-ben értékesítették.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Kérdésem a következő lenne. Egy ingatlan tulajdonjogának a felét megszerezte két testvér, fele-fele arányban 20 évvel ezelőtt, édesapjuk halálakor. A másik felét 2016-ban szerezték meg, szintén fele-fele arányban, édesanyjuk halálakor. Az ingatlant 2017-ben eladták, többért, mint a második alkalommal a hagyatéki végzésben megállapított ingatlanérték. Miképpen adózik ez az ügylet a szja-ban? Válaszát előre köszönöm!

Kérdés

Egy egyéni vállalkozó házastársa meghalt (nem vállalkozó, természetes személy). Az elhunyt ingó hagyatéki leltárának részét képezheti-e a vállalkozói vagyon? Örökölheti-e közös gyermekük a vállalkozási célt szolgáló termelési eszközök egy részét?

Kérdés

Közhasznú alapítvány, vállalkozási tevékenységet nem végez, hagyatékként örökölt egy lakást. A lakást nem használja, értékesíteni fogja. A kapott vételárat a végrendelet szerint az alapítvány céljaira fogja használni. Hogyan kell könyvelni az öröklést, illetve az értékesítést? A társaságiadó-bevallásban a megszerzést, illetve az értékesítést kell-e szerepeltetni? Kell-e társasági adót fizetni? Hogyan történik a könyvelés és adózás ha 1. idén lesz értékesítve? 2 jövőre lesz értékesítve? Köszönöm

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Bankszámla feletti hagyatéki rendelkezés esetén van-e bármilyen adóvonzata a számlán lévő összegnek az alábbi esetekben: - a kedvezményezett egyben örökös is - a kedvezményezett nem örökös. Válaszát előre is köszönöm.

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Betegszabadság

dr. Kéri Ádám

ügyvéd, compliance szakértő

Táppénz megállapítása utólag rögzített hiányzás esetén – jogszerű levonás kérdése

Dócziné Szabó Nikoletta

munkajogi és bérszámfejtési szakértő

NEXON

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2025 december
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 31 1 2 3 4

Együttműködő partnereink