Tisztelt Szakértő! Kiskereskedelemmel foglalkozó korlátolt felelősségű társaság a végelszámolás ideje alatt végezhet-e tevékenységet (például maradék készlet kiárusítása), vagy minden tevékenységet be kell fejeznie a végelszámolás bejelentése előtt? Válaszát előre is köszönöm Szabó Fruzsina
Tisztelt Szakértő! Egy alapítvány által működtetett magánóvoda (gazdálkodási forma: egyéb jogi személyiségű nonprofit szervezet) eddig nem számlázott étkeztetést, mert azt az étkeztetést biztosító vállalkozó számlázta a szülők részére. Mostantól a vállalkozó az óvodának számlázna, és az óvodának kellene továbbszámlázni, bizonylatolni a szülők felé a befizetett díjat. Az óvoda 1-es adószámmal rendelkezik a tevékenység tárgyi mentessége miatt. Milyen bizonylatot kellene kiállítani az óvodának a szülők felé? Áfa szempontjából hogyan kellene kezelni ezt a dolgot? Gazdasági tevékenységet jelent-e ez az óvodának (eddig csak egyéb bevétele volt), árbevétel keletkezik-e?
Sokat hallhattunk mostanában a taxis-uberes vitáról, arról azonban kevesebbet, hogy a NAV operatív osztálya vizsgálat alá vonta az összes Uber-sofőrt, aminek végeredménye majdnem minden ügyben 200 ezer forintos adóbírság lett. De ez csak a kezdet volt. Tapasztalatok szerint az operatív ellenőrzések után elrendelte az adóhatóság a korábban lefülelt Uber-sofőrök bevallásainak utólagos vizsgálatát is.
Tisztelt Szakértők! Termőföld-tulajdonos magánszemélyként ötéves időtartamra feles bérleti szerződést kívánok kötni, a termőföld hasznosításának fejében bizonyos mennyiségű terményt kapok a termőföld használójától. A jogszabály értelmében az átvett termény miatt szja fizetési kötelezettségem nem keletkezik, azonban a terményre nem tartanék igényt, ezért értékesíteni szeretném. A fentiek alapján a kérdéseim az alábbiak: 1. Ha a kapott termény értékesítése során a bevételem nem éri el a 600 ezer forintot, akkor kell-e bármilyen adót fizetni? 2. Ha a kapott termény értékesítése során a bevételem eléri a 600 ezer forintot, de jövedelmem nem keletkezik (például az értékesítés során kapott bevétel és a szerzési érték megegyezik, vagy az értékesítés során kapott bevétel kevesebb, mint a szerzési érték), akkor kell-e bármilyen adót fizetni? 3. Ha a kapott termény értékesítése során a bevételem eléri a 600 ezer forintot, és jövedelemre teszek szert, akkor milyen adófizetési kötelezettség keletkezik, és mi az adó alapja? 4. A termény esetében mit értünk szerzési értéken? 5. Az adófizetési kötelezettség tekintetében mi változik, ha a termény értékesítése évente csak egyszer történik, tehát nem rendszeresen? 6. Milyen esetben kell bejelentkezni áfaalanyként az adóhatósághoz? Ha rendszeresen történik a termény értékesítése, vagy akkor is, ha csak évente egyszer? 7. Adózás szempontjából kifogásolható-e, hogy a feles bérleti szerződésben nem 50-50 százalékos arányban állapodunk meg? Válaszukat előre is köszönöm!
2016. 04. 27-én feltett kérdésre (Több ingatlan értékesítése két éven belül) – mely az ingatlanértékesítések jellegére vonatkozott (meddig magánszemély és mikortól vállalkozó) – szeretném, ha a szakértő pontosabban kifejtené, mit ért az szja-törvény 46. pontja azon, hogy üzletszerű, tartós, rendszeres, illetve független formában?
Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban szeretném a segítségét kérni. Ügyfelem 2015-ben vásárolt kettő ingatlant, melyeket többmillió forintos haszonnal tovább is értékesített. Természetesen a bevétele és a kiadásai közötti különbözetre az szja-t megfizeti. 2016-ban is vásárolt egy ingatlant, ezt is szeretné eladni. A két éven belül lebonyolított három ingatlanértékesítés után van-e bármilyen plusz adófizetési kötelezettsége az szja-n kívül? Ez már esetleg sorozat jellegű értékesítésnek minősül? Hány éven belül, hány ingatlant értékesíthet, ami még nem minősül gazdasági tevékenységnek vagy sorozat jellegű értékesítésnek? Meddig "ajánlott" ezzel így magánszemélyként foglalkoznia? Vagy már most javasolt lenne ezt vállalkozási keretek között végeznie? Köszönjük szépen a szakvéleményét!
Tisztelt Lepsényi Márta! Tegnapi, azonos című kérdésemmel kapcsolatban még az lenne a kérdésem, hogy ha gazdasági tevékenységnek minősül a tevékenység, akkor kell-e adószámot igényelni erre? Illetve van-e áfabejelentési, -fizetési kötelezettség? Köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Egy magánszemély karácsonyfadíszeket készít, és interneten értékesíti őket. Kérdésem, hogy ezt milyen formában teheti meg? Kötelező-e emiatt egyéni vállalkozóként bejelentkeznie, vagy elég magánszemélyként adószámot kiváltania,vagy esetleg ez utóbbi sem kell? Milyen szja és esetlegesen ehofizetési kötelezettségek terhelik? Mivel ezen tevékenységéből rendkívül csekély bevétele származik, lehet-e valamilyen mentességet vagy kedvezményt igénybe vennie? Tisztelettel várom válaszát.
Tisztelt Szakértő! Ha magánszemély a 30 éve gyűjtött műtárgyait értékesíti (a beszerzési árak ismeretlenek) élhet-e az szja 58. § (5) pontja szerinti adózási móddal? Mikor, mitől lesz ez nála a (8) pont szerinti gazdasági tevékenység? Van-e már bírósági döntés hasonló témában? Ha igen, hol lehet azt megismerni? Nagyon köszönöm válaszát. Üdvözlettel: Várnainé Mizsei Gabriella
A karácsony előtti őszi nagytakarítás során is rengeteg holmit kiselejtezünk, amelyek még jó állapotban vannak, és mások számára hasznosak lehetnek. Egyre népszerűbb kiárusítási forma az úgynevezett garázsvásár, ahol magánszemélyek értékesítik megunt dolgaikat, műszaki cikkektől, ruháktól kezdve a bútorokig, könyvekig sokféle holmin próbálnak így túladni. Cikkünkben összefoglaljuk az említett ingóságok értékesítésére vonatkozó adózási szabályokat.
A külföldiek magyarországi tevékenységüktől függően lehetnek gazdasági célú letelepedésre kötelezettek vagy sem. Bemutatjuk, hogy a külföldi hogyan teljesítheti itteni adókötelezettségeit, mit jelent a pénzügyi képviselet, a fióktelep és a kereskedelmi képviselet.
Az egyházi jogi személy céljai megvalósítása érdekében jogosult gazdasági-vállalkozási tevékenységnek nem minősülő tevékenységet, valamint elsődlegesen végzett tevékenysége (vallási) mellett gazdasági-vállalkozási tevékenységet folytatni, az után viszont társaságiadó-fizetésére kötelezett. Cikkünkben példákon keresztül mutatjuk be, hogyan kell az adóalapot megállapítani.
Kedves Sinka Júlia! Köszönöm sokrétű válaszát, azonban úgy érzem, hogy a konkrét kérdésemre nem érkezett megnyugtató válasz. Kérdésem során alapfeltételezésem volt az üzletszerűség, a tartósság, a rendszeresség. Pusztán az a körülmény, hogy megbízás nélkül, önállóan (a tevékenység eredményét szabadon meghatározva, eladásra) vagy kizárólag megbízásra (a tevékenység eredményét nem szabadon meghatározva, hanem a megbízó előírásai alapján) végzem a tevékenységet, befolyással bír-e arra, hogy végezhető-e tevékenység adószámmal is vagy csak kizárólag vállalkozásként? Válaszát megköszönöm, Pap Ernő Csatolom eredeti kérdésemet: Tisztelt Adózóna! Amennyiben magánszemély gazdasági tevékenységet kíván folytatni (üzletszerűen, tartósan, független formában, bevétel elérési céllal), de nem önállóan, hanem megbízás alapján, úgy az végezhető-e pusztán adószám birtokában, vagy csak egyéni vagy társas vállalkozási formában? Amennyiben ugyanazon magánszemély teljesen önállóan saját kockázatra kíván tevékenységet folytatni, tehát nem megbízás alalpján, úgy az végezhető-e pusztán adószám birtokában, vagy csak egyéni vagy társas vállalkozási formában?
Tisztelt Adózóna! Amennyiben magánszemély gazdasági tevékenységet kíván folytatni (üzletszerűen, tartósan, független formában, bevétel elérési céllal), de nem önállóan, hanem megbízás alapján, úgy az végezhető-e pusztán adószám birtokában, vagy csak egyéni vagy társas vállalkozási formában? Amennyiben ugyanazon magánszemély teljesen önállóan saját kockázatra kíván tevékenységet folytatni, tehát nem megbízás alalpján, úgy az végezhető-e pusztán adószám birtokában, vagy csak egyéni vagy társas vállalkozási formában? Válaszukat köszönöm, Pap Ernő
Általános iskola mellett működő közhasznú alapítvány vagyunk. Alapító okiratunk tartalmazza, hogy alapítási célokat nem veszélyeztető gazdasági tevékenységet is folytathatunk. Azt tervezzük, hogy az alapítvány tulajdonában lévő balatoni táborban az iskolás gyerekeket önköltségi áron nyaraltatjuk, a fennmaradó időben pedig más fizető vendégeket fogadunk. Kérdéseink: 1.) Ahhoz, hogy a fentieket megtehessük, a "gyermek-és ifjúsági táborhely" vagy a "kereskedelmi szálláshely" besorolási kategória a megfelelőbb (melyiknek mi a vonzata), illetve hol, és milyen módon kell ezeket igényelnünk, alkalmaznunk? 2.) Milyen adók vonatkoznak ránk, és hogyan kell adóznunk? A tevékenységünk alapján jár-e részünkre az alanyi áfamentesség, illetve 6 millió forint árbevételig választhatjuk-e azt? 3.) Megtarthatjuk-e attól még a közhasznú alapítványi besorolásunkat, ha az alapítási céljainkat gazdasági tevékenységgel is elősegítjük (nem a profitra, felhalmozásra törekszünk, nem fektetünk be, stb.)? Tisztelettel és köszönettel várjuk mielőbbi válaszukat: A kurátorok
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték