Minden második dolgozónak gondja van a fizetésével, vagy kifejezetten kevésnek tartja, vagy úgy érzi, az infláció felemészti. Ehhez képest túl sok a feladat meg a stressz – írja a nepszava.hu.
2026. június 7-étől Magyarországon is kötelező megfelelni a bérek átláthatóságára vonatkozó uniós jogszabályi követelményeknek: a munkabér nem lehet többé a vállalat, a munkáltató belső ügye. A 2023/970 EU-irányelv alapjaiban rajzolja újra a bérezési gyakorlatot, a HR-folyamatokat és a jogi kockázatokat. Online rendezvényünkön szakértő előadónk jogi és HR-szempontból mutatja be, mire kell a gyakorlatban felkészülni, hol bukhat el egy szervezet, ha alábecsüli a bértranszparencia hatását.
Tovább kell takarékoskodni egy átlagos lakásért – írja a nepszava.hu.
2025 decemberében a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 789 200, a nettó átlagkereset 548 900 forint volt. A bruttó átlagkereset 8,5, a nettó átlagkereset 9,8, a reálkereset pedig 6,3%-kal múlta felül az egy évvel korábbit. A nettó átlagkereset emelkedése a 2025. július 1-jétől bevezetett magasabb összegű családi kedvezmény és a 2025. október 1-jétől bevezetett három gyermeket nevelő anyák kedvezménye miatt haladta meg a bruttó átlagkereset növekedését. A bruttó kereset mediánértéke 607 700, a nettó kereset mediánértéke 427 500 forintot ért el, 9,4, illetve 10,8%-kal magasabb értéket mutatott az előző év azonos időszakánál – tette közzé honlapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolót készítő cégeknél mi a helyes számviteli elszámolás a következő esetekben, költségként melyik évre kell elszámolni a 2025. vagy 2026. évre? Olvasói kérdésre Gyüre Ferenc adótanácsadó, okleveles könyvvizsgáló válaszolt.
Az év vége a legtöbb vállalat számára nemcsak a zárások, hanem a következő évi bértervezés időszaka is. A közelgő minimálbér-emelés miatt ez a feladat különösen összetett: a változás ugyanis nem pusztán a fizetéseket, hanem szinte minden ügyviteli folyamatot érint – a HR-től kezdve a bérszámfejtésen és az adózáson át egészen a cafeteria-rendszerekig – összegzi sajtóközleményében a Niveus.
A kormány döntött arról, hogy a szeptember elsejei emelés után január elsejétől újabb 15 százalékkal emeli a kormányhivatali dolgozók bérét – közölte Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter szerdán a Facebook-oldalán, tette közzé az MTI.
Az országon belül az idei első féléves egy főre jutó bruttó fizetések között jelentős eltérések vannak a különböző járások között és különböző mértékű volt a változás az egy évvel korábbihoz képest. A Buksza, a HVG szerkesztőségi blogja interaktív térképre tette a járások és a budapesti kerületek adatait – írja a hvg.hu.
A jegybank 2026. január elsejétől módosítja a jövedelem terhelhetőségére vonatkozó szabályokat. Ez határozza meg azt, hogy a havi fizetésnek legfeljebb mekkora részét lehet hiteltörlesztésre elkölteni. Gyakorlatilag megemelik azt a jövedelemszintet, amelynél már a fizetés nagyobb részét lehet törlesztésre fordítani – írja a hvg.hu.
2025 júniusában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 704 400, a nettó átlagkereset 484 200 forint volt. A bruttó átlagkereset 9,7, a nettó átlagkereset 9,6, a reálkereset pedig 4,8 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A bruttó kereset mediánértéke 567 700, a nettó kereset mediánértéke 395 000 forintot ért el, 10,3, illetve 10,5 százalékkal múlta felül az előző év azonos időszakit – írja honlapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Egyre nehézkesebb az üzleti környezet, nem javul a vállalkozói hangulat – mondta Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára az Egyensúly Intézet szakmai közreműködésével készülő VOSZ Barométer kutatás 2025. második negyedéves jelentését ismertető sajtótájékoztatón.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték