17 találat a(z) felszámolás alatt álló cég cimkére

Fordított adózás alkalmazása felszámolás alatt Kérdés

Szolgáltatás kiszámlázása felszámolás alatt levő cég felé Kérdés

Személyautó-vásárlás felszámolás alatt álló cégtől Kérdés

Felszámolás alatt lévő cég pénzeszköze, a felszámoló által kért dokumentumok Kérdés

Ingatlanvásárlás felszámolás alatt lévő cégtől Kérdés

Számlázás felszámolás alatt álló cég felé Kérdés

Tisztelt Szakértő! Vállalkozásom bérbe ad évek óta egy másik társaságnak üzemépületet (áfásan), és a hozzá tartozó közüzemi díjakat továbbszámlázza. Az üzemépületet használó társaság felszámolási eljárás alatt áll. Azt az információt kaptuk, hogy az áfatörvény szerint a felszámolás időpontjától fordított adós számlákat kell kibocsátani a felszámolás alatt lévő társaság felé. Kérem szíves válaszukat, hogy ez valóban így van-e, és ha igen, az áfatörvény mely paragrafusára hivatkozással! Segítségüket előre is köszönöm. Kissné Kondor Emília

Az áfatörvény 142. § értelmezése 100 ezer forint alatti szolgáltatás esetén Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy felszámolási eljárás alatt álló társaság eszközöket ad bérbe, a bérletidíj-szerződés szerint havi 60 ezer forint plusz áfa. Helyes-e, ha a felszámolás alatt álló társaság havonta 60 ezer forint plusz áfa összegről állítja ki a számláját? Köszönettel.

Fordított áfa: amikor indokolt lenne visszafordítani, de mégsem jó úgy Cikk

Építőipari cég a fordított adózás szabályai szerint számlázott egy másik cégnek építőipari munkálatokra vállalkozói díjat, azonban a vevő időközben felszámolás alá került. (Felszámoló cég lett a képviseletre jogosult.) A hátralévő vállalkozói díjat hogyan számlázzuk le: egyenes vagy fordított adózás szabályai szerint? – kérdezte olvasónk. dr. Kelemen László jogász, adószakértő válaszolt.

Fordított áfa Kérdés

Tisztelt Szakértő! Felszámolás alatt lévő vállalkozás a felszámolási időszak alatt is végez hulladékgazdálkodási tevékenységet. Kizárólag fordított adózás alá tartozó tevékenységből származik bevétele. Kérdésem az lenne, hogy a felmerült kiadások áfatartalma teljes egészében levonható-e ebben az esetben, vagy az arányosítás módszerét kell alkalmazni? Válaszát előre is köszönöm!

Adószám-felfüggesztés alatt az áfa könyvelése Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy kft. adószámát felfüggesztette a NAV adó- és járuléktartozás miatt. Az adózó áfaalany, az áfabevallásban a költségeket nem lehet szerepeltetni. Év közben a költségszámlák áfatartalmát a 4661 főkönyvi számlára könyveltem. Közben az adózó végelszámolás majd felszámolás alá került, az adószáma továbbra is fel van függesztve. A könyvelésben, valamint a bevallásokban az el nem számolt áfát követelésként, vagy ráfordításként kell szerepeltetni, vagy a 4661 főkönyvi számlán kell hagyni? Válaszát előre is köszönöm.

Acéltermék fordított áfa Kérdés

Tisztelt Szakértő! Acéltermék értékesítése felszámolás alatt lévő cégnek fordított áfával történik-e? A fordított áfával kapcsolatos nyilatkozat aláírása/kitöltése kötelező, vagy alánlott és célszerű? Köszönjük a választ.

Egyéni vállalkozó Kérdés

Tisztelt Szakértő! Felszámolás alá került kft. ügyvezetője kiválthatja-e az egyéni vállalkozói igazolványt? Illetve lehet-e másik társaságnak tulajdonosa, esetleg ügyvezetője?

Üzletrész öröklése Kérdés

Tisztelt Szakértő ! Két magánszemély („X” és „Y,” testvérek) 50-50 százalékos tulajdonosok két vállalkozásban (”A” és „B”) A cégek jegyzett tökéje 3-3 millió forint. „A” cég hitelfelvételéhez a tulajdonosok és a „B” cég készfizető kezességet vállaltak. „A” cég felszámolás alá került. „X” személy a közelmúltban elhunyt, a cégekben csak „Y” személy maradt tulajdonosként. „B” cég ellen a készfizető kezesség beváltása érdekében a pénzintézet felszámolást kezdeményezett, mely „X” személy halála után vált jogerőssé. „X” személynek egy nagykorú gyermeke van, édesanyja él. Mindketten lemondanak az örökségről, „Y” személy a következő örökös. Kérdések: 1. amennyiben „Y” személy elfogadja az üzletrészt, milyen kötelezettségek terhelik, illetve milyen következményekkel kell számolnia? 2. Mi az örökösödési illeték alapja és mértéke, különös tekintettel a következőkre: − „A” cég „X” személy halála időpontjában már felszámolás alatt volt, saját tőkéje negatív. − „B” cég ebben az időpontban még nem volt felszámolás alatt, mindkét cég rendelkezik ingatlannal és ingósággal egyaránt, melyek jelzáloggal teheltek..”B” cégben az ingatlan a korábbi években átértékelésre került és a hitel miatt szintén jelzáloggal terhelt. − „X” ellen még csak 5 millió forint erejéig indult végrehajtás. − „A” és „B” cégek eszközeinek és ingatlanainak könyv szerinti és becsült összértéke is nagyobb, mint a jegyzett tőke, de lényegesen kevesebb, mint a hitel. − Az örökség elfogadása esetén a készfizető kezesség is továbbszáll?

Egyéb ráfordítás vagy céltartalék Kérdés

Cégünk főtevékenysége felszámolási eljárások bonyolítása. Egy 2008-ban indult felszámolás lezárására 2013. 04. hóban került sor. Az adóhatóság a felszámolás alatti időszak záró ellenőrzése során közel 8 millió forint értékben kiadásként elszámolt 2009. évi költségszámlákat (ügyvédi díj, szakértői díj stb.) nem fogadott el a felszámolás alatt álló cég költségeként (mivel a felszámoló nem kért engedélyt a bíróságtól teljesítési segéd igénybevételére), így a 2013. 08. hóban meghozott határozatában a 8 millió forint összeget a felszámolónak a felszámolói díjával szemben kell elszámolnia. Cégünk a határozatot megfellebbezte, de az adóhatóság másodfokon jóváhagyta a határozatát, így az 2014.02. hóban jogerős lett. Kérdésünk: a jogerős határozat alapján a 8 millió forint összeget cégünknek, mivel vissza kell tennie az 'fa' cég vagyonába, így ezt 2013-ra elő kell írni 86. egyéb ráfordításként, vagy mivel a jogerős határozat felülvizsgálata iránt pert indítottunk a bíróságon, aminek az első tárgyalása 2014. 06.hóban lesz, így 2013-ra céltartalékot kell képezni a 8 millió forint összegre ? (A beszámolókészítés időpontja 2014.04.30.) Kérdésünkre adott válaszukat köszönjük.

Bankgarancia Kérdés

Egy kft. ingatlant vásárolt 2012. évben, melyet aktivált. Az ingatlanvásárlással egyidejűleg bankgaranciát is vállalt 3 cég nevében, valamint különböző költségeket is átvállalt, például elmaradt építményadó stb. Az egyik cég ellen felszámolási eljárás indult, mely befejeződött, és a felszámoló megküldte a behajthatatlanságra vonatkozó nyilatkozatát. Kérdésem: elegendő-e a felszámoló behajthatatlanságra vonatkozó nyilatkozata a számviteli leírásra, adóalap-növelés nélkül? Vagy alkalmazhatjuk-e azt az eljárást, hogy nem rendkívüli ráfordításként vezetjük ki a megállapított összeget, hanem mint az ingatlanvétellel kapcsolatos ráfordítást, mely a tudomásunkra jutáskor aktiválódik az ingatlanon? Várom szíves válaszukat. Köszönettel: GG