Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésekben kérném segítségét: ha valaki főállású őstermelő 2013. 07. 01-jétől, hogyan szükséges az 58-as bevallások elkészítése, mivel előtte csak kiegészítő tevékenységet végző őstermelőnek számított? Várom válaszát.
Tisztelt Szakértő! Kérdésem a 2010. évi LXXV. törvény 1. § (2) a) pontjában található főállású személy meghatározásához kapcsolódik. A törvény az Mt.-re hivatkozik, amelyben ez a szóhasználat konkrétan nem található. Ki minősül főállású személynek? Társaságunk két ügyvezetője heti 16 órás (részmunkaidőben) munkaviszony keretében van foglalkoztatva. Olvasataim szerint a főállású személy a munkaviszony keretében foglalkoztatott teljes vagy részmunkaidős személy. Jól értelmezzük, ha a 16 órás munkaviszony keretében foglalkoztatott személyt főállásúnak tekintjük, és az efotörvény 1. § (2) b) pontjában meghatározott létszámkorlátot vesszük figyelembe? Várom szíves válaszukat!
Tisztelt Szakértő! Azzal a kérdéssel fordulok Önhöz, hogy egy munkavállalónak kettő főállása (havi 168 óra két helyen) lehet-e? Az egyik helyen reggel 7-16 óráig dolgozik, a másik, új munkahelyén kötetlen munkaidőben végezné el a munkát 168 órás havi munkaidőkeretben. Ez így lehet-e, vagy az egyik munkaviszonynak rövidebb munkaidejűnek kell lennie, mint havi 168 óra? Válaszukat előre is köszönöm. Zsók Gabriella
A jogalkalmazói bizonytalanság egyik gyakori oka, hogy az adott élethelyzetre nincs konkrét jogszabályi hely, és a helyes eljárást a jogszabályból csak közvetve tudjuk levezetni. A következőkben a keresőtevékenység korlátozása tekintetében hozunk erre néhány példát.
Egyéni vállalkozó kft.-t alapított 2017 januárjában. Hol lesz főállású vállalkozó? Hol kell fizetnie maga után a járulékot? Válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Ügyfelünk 100%-os tulajdonos egy kft.-ben, melyben a szakmai tevékenységet felesége végzi. Sajnos házasságuk válságba került, ezért úgy döntöttek, a feleség – aki 36 órában dolgozik egy vállalatnál – megvásárolja a teljes tulajdonrészt, viszont az ügyvezető a férj marad. A férj emellett beltagja egy katás bt.-nek. Az eladás után a férj 0 forint megbízási díjért (vagy ha ez nem megfelelő, akkor jelképes összegért) vállalná az ügyvezetést, emellett főállású katás lenne a bt.-ben. Ez így járható út? Köszönöm válaszát.
Egyszemélyes kft. tulajdonos, ügyvezető. Az ügyvezetést munkaviszonyban, 2 órában látja el, ez alapján fizeti a járulékokat a kft.-ben. Egyéni vállalkozásában lehet-e főállású katás, vagy a kft.-ben van minimum járulékfizetési kötelezettsége?
Tisztelt Adózóna! Jelenleg katás egyéni vállalkozó vagyok főállásban gyed mellett. Mivel gyermekem hamarosan betölti a 2 évet, ezért a gyedre való jogosultságom lejár. A kérdésem az lenne, hogy igényelhetek-e a főállású kata mellett gyest? Úgy tudom, hogy gyes mellett csak heti max. 30 órás munkavégzés lehetséges, ám jelenleg katás főállásban vagyok. Ha nem lehetséges, akkor lehet-e megoldás, hogy csak mellékállású katát választok (egyáltalán választhatok-e önmagában csak mellékállású katát) és amellett igénylem a gyest? Mellékállású kata esetén mennyi az éves bevétel maximuma? Hogyan alakul a tb-jogviszonyom mellékállású kata és gyes mellett? Végezetül azt kérdezném, hogy a gyes beletartozik-e a katás jövedelembe? Válaszukat előre is nagyon köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Adott egy egyszemélyes kft., jelenleg nem végez semmilyen tevékenységet. Az ügyvezető itt fizeti főállású járulékát mint munkaviszonyos ügyvezető, személyesen nem végzett, végez munkát. A kft. mellett katás egyéni vállalkozó (25 ezer Ft). Kérdés, hogy ha a kft.-ben levesszük az óraszámot heti 1 órára, az egyéni vállalkozásban főállású katás lenne, jó lehet ez így? Válaszát előre is köszönöm!
Gyes alatt milyen formában folytathatok egyéni vállalkozást? És mik a járulékvonzatok? Olvasói kérdésre dr. Radics Zsuzsanna tb-szakértő válaszolt.
Egyszemélyes társaság tulajdonosa a társasági szerződés szerint munkaviszonyban látja el az ügyvezetői teendőket. Jelenleg heti 1 órában, ami után megfizeti a járulékokat. A kérdés, helyes-e ez az eljárás, miszerint a főállasú katás egyéni vállalkozó a társaság tulajdonosa (egyszemélyes) megfizeti az 50 ezer forint havi adót és a társas vállalkozásban a heti egy órára eső járulékot? Vagy nem elegendő a katás jogviszony (főállású), a társas vállalkozás jogviszony kiváltására?
Tisztelt Szakértő! A kérdésem a következő lenne. Adott egy másodállású egyéni vállalkozó, jelenleg a kata hatálya alatt. Havi 25 ezer forintos járulékfizetéssel. A jelenlegi főtevékenységét, ami biztosítási ügynök, szeretné befejezni, a többi tevékenysége nem termel állandó és magas jövedelmet (átlagban havi 50 ezer forint, de nem állandó rendszerességű). Az lenne a kérdésünk, hogy mi lenne számára az ideális, ha evás lenne, vagy ha bevételarányosan adózna, vagy az átalányadózás? Köszönöm válaszukat!
Tisztelt Dr. Radics Zsuzsanna! Idén január elején több hasonló kérdést is kapott kiadózó vállalkozó egyidejűleg fennálló több vállalkozói jogviszonyának járulékkötelezettsége témában. http://adozona.hu/kerdesek/2017_1_5_Tobbes_jogviszony_fni http://adozona.hu/kerdesek/2017_1_6_Katas_ev__tarsas_vallalkozo_yds http://adozona.hu/kerdesek/2017_1_6_KATAs_egyeni_vallalkozo_es_ugyvez_csf A kérdés feltevői, és jómagam is arról szeretnénk bizonyosságot nyerni, hogy megúszható-e 50 ezer forinttal a járuékkötelezettség főállású katásként, ha mellette kft.-ben is társas vállalkozó valaki. 2016-ban a főállású kisadózás nem mentesítette másik vállalkozásban a társas vállalkozót a minimumjárulék-fizetési kötelezettségek alól. 2017.01.01-től azzal, hogy a Tbj. 5. §-ában a főállású kisadózó biztosítottnak minősül, alkalmazhatók-e a 31. § (5)–(6) bekezdései? Azaz a biztosított főállású (bt.-beltag) kisadózó "társas vállalkozóként biztosítottnak" minősül-e?
Tisztelt Szakértő! Gyed-en lévő kismama munkaviszonyon kívül milyen formában dolgozhat, hogy a gyed folyósítása ne szűnjön meg? Egyéni vállalkozóként, katás egyéni vállalkozóként vagy bt. bel- vagy kültagjaként? Milyen jogviszonynak minősülnek ezek a formák? Főállású vagy mellékállású? Milyen járulékokat és mennyit kell fizetnie? Kérem a jogszabályhelyeket is legyen kedves megadni. Köszönöm.
Tisztelt Adózóna! Adott egy egyéni vállalkozó, aki egyben egy kft. résztulajdonosa és egyik ügyvezetője, továbbá részt vesz a társaság termelő tevékenységében is. A vállalkozó 2017.01.01-től kisadózást választott. Ezzel egyidejűleg a kft.-ben a főállású társas vállalkozói jogállását 2017.01.01-től munkaviszonyra változtatta (ügyvezetőként, de a munkaköri leírásában a kft.-ben végezhető munkatevékenységek is szerepelnek), ahol a heti munkaideje 10 óra. Ez a munkaidő elegendő a kft.-ben végzett valamennyi tevékenységének lefedésére. Mivel ez nem éri el a heti 36 órát, ezért kisadózóként „főállásúnak” jelentette be magát. Kérdésem, hogy helyesen járt-e el a 2017. évi bejelentésekkel, mert olvastam olyan véleményt is, hogy ha a társas vállalkozásban ügyvezetői feladatot ellátó tulajdonosnak nincs sehol „főállásnak” minősülő jogviszonya, akkor ügyvezetőként a társas vállalkozásban főállású társas vállalkozónak fogják minősíteni. (A katatörvény alapján a főállású kisadózói státusz nem minősül az egyéb jogviszonyok elbírálása tekintetében főállásnak). Azonban a Tbj. rendelkezései szerint csak az az ügyvezető lesz e tevékenységéből fakadóan társas vállalkozó, aki azt nem munkaviszony keretében – és e tekintetben nincs óraszámmegkötés – látja el. Tehát elegendő-e a részmunkaidős ügyvezetői munkaviszony megléte ahhoz, hogy a társas vállalkozókénti biztosítási jogviszonyt kizárja, ezáltal lehetővé téve a főállású kisadózói státuszt? Válaszát előre is köszönöm! Hatlaczki László
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték