29 találat a(z) főállású kisadózó cimkére
Társas vállalkozó járulékfizetése Kérdés
Társas vállalkozás (kft.) tagjának van-e járulékfizetési kötelezettsége, ha más, a kata hatálya alá tartozó vállalkozásban főállású kisadózónak van bejelentve? A kft.-ben ügyvezető, díjazásban nem részesül. Köszönettel: Szűcsné Urbán Ágnes
Katás bt. Kérdés
Egy bt.-nél a beltag főállású katásként lett bejelentve. A kültagok nem. Jól értelmezem a törvényt, ha a kültagok személyesen szeretnének közreműködni a bt. tevékenységében, akkor csak munkaviszonyban láthatják el ezt a feladatot? A kültagok esetében az egyik tagnak nincs 36 órát meghaladó munkaviszonya. Ezzel mi a teendő? Van-e plusz fizetési kötelezettség? A 15T1041-esen a beltagot társas vállalkozónak jelöltük meg. A kültagot is társas vállalkozónak kell bejelenteni a 15T1041-sen, ha nincs 36 órát meghaladó munkaviszonya?
Ezeket tartsa be, ha bejelentené a cég beltagját a kata hatálya alá! Cikk
Milyen munkaügyi, adózási teendői vannak a vállalkozásnak, ha bejelentené a beltagját a kata hatálya alá? – kérdezte olvasónk, Szipszer Tamás, adótanácsadó szakértőnk válaszolt.
Katás bt., beltag-kültag közreműködése Kérdés
Főállású katás egyéni vállalkozó (50 ezer forintot fizeti) alapítana katás bt.-t, melyben ő lenne a kültag. Részt vesz a bt. tevékenységében. Katásként 25 forint lenne neki? Illetve a bt.-beltag (máshol főállásban társas vállalkozóként fizeti meg járulékait) havi 10 órás munkaviszonyban lenne a bt.-ben (így lenne a társasági szerződés szerint). Jó-e úgy, hogy csak a kültag van katásként bejelentve, vagy a beltag mindenképp katára lenne kötelezett? Köszönöm.
Végelszámolás Kérdés
Tisztelt Szakértő! A végelszámolás alatt álló kft.-ben végelszámolóként kijelölt tag jelenleg rendelkezik egy főállású katás egyéni vállalkozással, ahol megfizeti a havi 50 ezer forint adót. Jól értelmezem-e azt, hogy elegendő megfizetnie a főállású katás 50 ezer forint adóját, és a végelszámolás alatt álló cégben már nem kell járulékot fizetnie, mivel ezen időszak alatt a cég semminemű tevékenységet nem végez? Ebben az esetben ez nem minősül többes jogviszonynak? Végelszámolói feladataiért díjazásban nem részesül. Válaszát előre is köszönöm!
Már működő kisadózó egyéni vállalkozás, kft. alapítása Kérdés
Tisztelt Szakértő! Már működő kisadózó egyéni vállalkozó kft.-t alapított. Mindkét tulajdonos (50-50 százalékos) ügyvezető lett. Az egyik tulajdonos nem végez személyes közreműködést, maradhat-e főállású kisadózó az egyéni vállalkozásában? Válaszát köszönöm. Tisztelettel: V. Mária
Helyettesítő állatorvos Kérdés
Egy állatorvosi magánrendelő szeretne helyettesítő állatorvost felvenni munkaviszonyba, részmunkaidőben. Az állatorvosi rendelőben helyettesítő munkakörben foglalkoztatnák az új állatorvost, de csak heti két alkalommal, alkalmanként 8-10 órában. (Néha hétvégén is.) Ez az állatorvos amúgy (főállású) kisadózó vállalkozó. Kérem, írják meg részünkre, hogy hány órás munkaidőben foglalkoztathatom? (Például heti 20 órában? Attól függetlenül, hogy nem naponta dolgozna, hanem hetente csak kétszer?) Ebben az esetben ugye (részmunkaidős munkaviszony) marad főállású kisadózó? Nem éri hátrány a főállású kisadózói tevékenysége miatt? Köszönettel: Hoffmann Helga
Katás egyéni vállalkozó bejelentése Kérdés
Tisztelt Szakértő Hölgy/Úr! Azt szeretném megtudni, hogy a főállású kisadózót és a főállásúnak nem minősülő kisadózót be kell-e jelenteni a 14T1041-s bejelentő és változás-bejelentő lapon? Köszönettel: Kaukerné
Katások többes jogviszonyban: így lenne tízezrekkel kisebb a havi teher Cikk
Az utóbbi időben sokan kérdezték, miként kell megfizetni a járulékokat, ha a kisadózó vállalkozásukkal egy időben egy kft.-ben is tagsági jogviszonyban állnak? Számításainkból kiderül, a hatályos rendelkezéseknél jóval kedvezőbb helyzetbe is kerülhetnének az érintett vállalkozók, ha máshogy oszlanának meg a közterhek a két jogviszony között.
Katás bejelentése Kérdés
Tisztelt Szakértő! Be kell-e nyújtani a 14T1041-es nyomtatványt a tevékenységét kezdő katás egyéni vállalkozóknak, ha 1. főállású kisadózó 2. főállásúnak nem minősülő kisadózó, van 36 órát meghaladó munkaviszonya? Köszönettel: Filip Emese
Többes jogviszonyú vállalkozók járuléka, szochója, tételes adója – táblázatban! Cikk
Munkaviszony, nyugdíj vagy hallgatói jogviszony mellett egyéni vállalkozó? Egyidejűleg egyéni és társas vállalkozó is? Főállású kisadózó és emellett egy másik kisadózó vállalkozásból is szerez jövedelmet? Áttekinthető táblázatban foglaltuk össze, melyik jogviszonyában, mennyi járulékot, szochót, tételes adót kell fizetnie.
Főállás kata mellett Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kérdésem az lenne, hogy ha főállású katás valaki, akkor 2014-ben elfogadható-e ez főállásnak egy tagi jogviszonynak? Arra gondolok, hogy ha valaki heti 36 órában főállással rendelkezik (például alkalmazott) akkor tagként – ha nem vesz ki bért – nem köteles járulékot fizetni. Ez idén akkor is igaz, ha nem alkalmazottként van valakinek főállása tagi jogviszony mellett, hanem főállású katás egyéni vállalkozóként vagy főállású katás bt. tagjaként?
Óriási hír a kisadózásban! Belátta hibáját az NGM Cikk
Lényegében belátta a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM), hogy igazuk van azoknak az okleveles adószakértőknek, akik szerint hibás a jelenleg hatályos szabályozás, amely meghatározza, ki számít főállásúnak a kisadózók tételes adóját (kata) választó adózók közül. A hírek szerint ma benyújtandó adómódosítási törvénycsomag tervezetéből kiderül: egy év káosz után a szakértők által javasoltakkal összhangban változik az erre vonatkozó rendelkezés – értesült az Adózóna.hu. Ennél is jelentősebb módosítás azonban, hogy nem főállásúnak minősülnek a jövőben azok a kisadózók, akik más vállalkozásban főállású egyéni vállalkozóként vagy társas vállalkozóként biztosítottak, vagyis havonta csak 25 ezer forint katát kell fizetniük.
Szokatlan fogalom-meghatározás a 2013-as adócsomagban Cikk
Azt már megszokhattuk, hogy egy kihirdetett törvényt még hatálybalépése előtt módosítanak, de az a fajta fogalom-meghatározás, amivel a 2013. évi adócsomagban a főállású kisadózó fogalom törvényi szabályozásának tanulmányozása során találkozhatunk, a magyar jogalkotásban eléggé szokatlan. Hogy miért mondjuk ezt? Azért, mert a most elfogadott törvényi megfogalmazás úgynevezett tagadó jellegű. Vagyis nem azt mondja meg konkrétan, hogy ki az, aki a törvény alkalmazásában főállású kisadózó, hanem azt, hogy ki az, aki nem tekinthető ilyennek.