Január 1-jétől adómentes az erdőnek minősülő föld használati jogosultságának átengedéséért kapott, vagy az erdőnek minősülő földön folytatott társult erdőgazdálkodási tevékenységből származó jövedelem, ha a használatba adás vagy a társult erdőgazdálkodás időtartama eléri az öt évet – hívja fel a figyelmet tájékoztatójában a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).
A Miniszterelnökség mintegy 6,61 milliárd forint értékben hirdetett pályázatot magánjogi erdőgazdálkodók számára a kötelezettségeken túlmutató erdő-környezetvédelmi tevékenységek folytatására.
Tísztelt Szakértő! A kérdésem a következő: "A" erdőgazdálkodó kitermelt fát (kockázatos termék) ad el "B" kereskedő cégnek. A eladó az adásvételi szerződésben kiköti, hogy az ekáerszám intézése a vevő, "B" felelőssége. – "B" közvetlenül az erdőből viszi el a fát a saját telephelyére: Ekáerköteles-e ez a fuvar? (Ez az első fuvar, de értékesítés nincs.) Ha igen, kinek kell ekáerszámot kérni? – "B" eladja a fát "C" nem végfelhasználónak, és közvetlenül az erdőből "C "telephelyére szállítja: ez a fuvar számít az első közúti szállítással járó értékesítésnek? A lényeg: milyen esetekben lehet "A" erdőgazdálkodó ekáerszámkérésre kötelezett? Amennyiben az adásvételi szerződés kiköti, hogy minden esetben a vevőnek kell kérnie ekáerszámot, van "A"-nak más teendője? Köszönöm mielőbbi válaszát.
Tisztelt Szakértő! Egy erdőterület 100 éves fákkal közös osztatlan tulajdonban van. Öt magánszemély tulajdonos különböző részarányokban tulajdonolja. Az erdőgazdálkodó a 80%-os tulajdonos. Az erdőgazdálkodó édesapjának 2 % tulajdonrésze van. Az édesapa bejelentkezett őstermelőnek mint ÖVTJ021001 Erdészeti, egyéb erdőgazdálkodó. Őstermelőként szeretné haszonbérbe venni 7 évre az erdőgazdálkodó fia által képviselt erdőtulajdonosoktól (amelyben magánszemélyként ő is 2%-os tulajdonos) az erdőterületet. Az új erdő telepítése érdekében a jelenlegi faállományt lábon állva értékesítené még 2016. évben 10 millió forint plusz áfáért, amit szerződéskötéskor meg is kap. Az erdő újratelepítése 2017-ben kezdődne, de pótlással, karbantartással együtt, amíg a hatóság erdőnek minősíti, 7 év kell. Ennek összköltsége 3 millió forint plusz áfa. Kérdésem, hogy ha 2016. évben, amikor megköti a szerződést a telepítő kivitelezővel, és egy összegben ki is fizeti a 3 millió forint plusz áfát, a 3 millió forint 2016. évben csökkenti-e az szja alapját, és a 810 ezer forint áfa csökkenti-e az 2016. évi értékesítést terhelő áfa összegét? Ha így nem csökkenti, akkor ha előleg címén fizeti ki ezt az összeget, akkor fogja-e csökkenteni a 2016. évi szja-alapját? Felmerül még a kérdés, hogy haszonbérbe veheti-e az egész területet, vagy csak a saját 2%-kal csökkentett 98%-ot az erdőterületből? És akkor ő nem kap a bérleti díjból? Természetesen a haszonbérleti díjat is 2016-ban kifizeti az erdőgazdálkodónak, és ezzel is csökken az szja-alapja. Ismerjük az erdészeti hatósági számlára fizetési lehetőséget.
Juhász Tibor adószakértő 2015.04.01. és 2016.04.21-ei kérdésekre adott válaszait olvastam. Kérdésem lenne, amire a Szakértő Úr nem tért ki: az őstermelő igazolvánnyal rendelkező magánszemély két évvel ezelőtt vásárolt erdőt (földterületet erdővel együtt). Ha idén kitermelteti a fát és értékesíti, mit számolhat el költségként a vételárból? Hogyan lehet megosztani az erdő és föld beszerzési értékét? A kitermelt erdő helyén újra erdősítést kívánnak elvégezni.
Tisztelt Szakértő! Mezőgazdasági egyéni vállalkozó ügyfelem erdőtelepítést végzett az elmúlt években. A konstrukció lényege a következő. Földtulajdonnal a vállalkozás nem rendelkezik. Haszonbérleti szerződést kötött földtulajdonnal rendelkező magánszemélyekkel egységesen 16 évre. Az erdő telepítése a vállalkozó feladata. Az ehhez szükséges munkákat – mivel sem gépparkkal, sem alkalmazottal nem rendelkezik – más szolgáltatóval végeztette (gépi földmunka, csemeték, kapálás, stb.), a kapott számlákat költségben a felmerüléskor elszámolta. A telepítési támogatást bevételként elszámolta, melynek 50 százalékát számviteli bizonylatokon a magánszemélyeknek évente kifizette, és ezeket is költségben elszámolta. A szerződés lejártával a kész erdőt a magánszemélynek átadta. A bevétel és a bérleti díj különbözetét leadózta .Az erdők nem kerültek felvételre tárgyi eszközként. Ennek a konstrukciónak a megítélésében a könyvelő irodánkban nézetkülönbség van, és mivel most félévtől kell könyvelnem ezt az ügyfelet, ehhez kérem a szakmai segítségüket. Tisztelettel: Berta Mária
Érdemes figyelni a részletekre: az Országgyűlés által június 7-én elfogadott adócsomag sokaknak már az idei év közepétől előnyös változásokat hoznak.
Tisztelt Szakértő! A férjnek volt két gyümölcsöse, egy erdője és egy szőlője. 1989-ben vásárolta mindezt, majd 2006-ban meghalt, és mindent a felesége örökölt. A feleség pedig 2014-ben eladta a két gyümölcsöst, az erdőt és a szőlőt, ugyanannak a személynek. Ebben az esetben neki kell (kellett volna) adóznia ezután? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Édesapám testvérével közösen örökölt erdőt, és egyéb földterületeket 2005-ben. 2014-ben értékesítették az erdőt. A hagyatéki határozatban fel van tüntetve a földterületek aranykorona-értéke, illetve a tulajdoni hányad (például 865/13192-ed rész). Nincs külön-külön érték a földterületekre. A földhivatali bejegyzések szerint ezek ingatlannak minősülnek. Az illetékfizetési meghagyáson egy összeg szerepel az összes földterület illetékalapjaként. Kérdésem, hogy mennyi lesz a megszerzésre fordított összeg, illetve, hogy az adó alapjára mennyi kedvezmény lesz az eltelt évek miatt? Köszönettel: Fürjész Ramóna
2012. május 15-én egy magánszemély erdő, legelő megnevezésű külterületi ingatlant vásárolt 49 millió forintért, amelyet még ugyanabban a hónapban haszonbérleti szerződés keretében 15 éves határozott időtartamra bérbe is adott egy kft.-nek. A magánszemély a vételárat a haszonbérlő kft. által – szerződés alapján – előre fizetett 52 millió forint haszonbérleti díjból fizette ki. A kft. a magánszemély hozzájárulásával a bérelt ingatlanra jelzálogjogot alapított, és kölcsönt vett fel egy takarékszövetkezettől. A kölcsön összege volt a fedezete az előre megfizetett bérleti díjnak. 2014. december 9-én a kft. a haszonbérleti szerződést azonnali hatállyal felbontotta, mert az erdő művelése a csapadékos időjárás miatt veszteséges volt, így nem tudott eleget tenni a zálogjoggal biztosított kölcsön törlesztésének. A kölcsönből fizette ki a haszonbérleti díjat. Az azonnali hatályú felmondást a haszonbérbe adó magánszemély azzal a feltétellel fogadta el, hogy jogosult a kapott haszonbérleti díjat kártalanításként megtartani, de ebből a kft. zálogjoggal terhelt tartozását, amely 36 025 500 forint ki kell egyenlítenie a takarékszövetkezet felé a kft. helyett. A magánszemély pénzügyi teljesítése 2014 decemberében megtörtént a takarékszövetkezet felé. A bérbeadás időszaka így nem érte el az 5 évet, de azért, mert a kft. azonnali hatállyal felmondta a szerződést az ismertetett ellehetetlenülése miatt. 1. kérdés: az ügylet kapcsán keletkezik a magánszemélynek jövedelme a haszonbérbeadással összefüggésben? Ha keletkezik, akkor mennyi, és hogyan szerepeltesse azt a bevallásában? 2. kérdés: hogyan kell a kft.-nél elszámolni a fenti ügyletet? 2014. december 9-én a haszonbérleti szerződés megszűnésekor a magánszemély értékesítette az erdő, legelő elnevezésű külterületi ingatlanát. Az ingatlant a magyar állam nevében eljáró "XY" Nemzeti Park Igazgatóság vette meg 67 676 960 forintért. (A magánszemély ebből az eladási árból fizette ki a takarékszövetkezetnek a 36 025 000 forint összeget.) Az értékesített ingatlan ellenértéke a vételi ajánlatban megfogalmazottak szerint adómentes bevételnek minősül, mert a védett területek védettségi szintjének helyreállításáról szóló 1995. évi XCIII. törvény hatálya alá tartozik, kisajátításra tervezett. 3. kérdés: az erdő, legelő értékesítése kapcsán keletkezik-e a magánszemélynél jövedelem?
Szántó, szőlő, rét, legelő és egy sor más mezőgazdasági terület tartozik a termőföld fogalmába, amelynek megszerzése – további feltételek teljesítése esetén – illetékmentes. Sorra vettük ezeket és a feltételek megsértésének szankcióit is.
Tisztelt Szakértő! Magánszemély erdőt adott haszonbérletbe egy vállalkozásnak. A haszonbérleti szerződés határozott idejű, 5 éven túli időre szól. Ezzel kapcsolatosan több kérdésben szeretném a segítségét kérni: - A vállalkozás könyveiben a haszonbérletből származó kötelezettséget milyen módon kell nyilvántartásba venni? Mint ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog, vagy pedig a haszonbérlethez kapcsolódó bérleti díjat a szerződésben meghatározott időre el kell határolni, és időarányosan évente feloldani? Lehet-e bevételarányos feloldást alkalmazni akkor, ha a szerződésben a bérleti díj megfizetése a fakitermelési bevételhez van kötve? - Másrészt a magánszemélynek milyen "bizonylatot" kell kiállítania a haszonbérletről? Egyáltalán kell-e? Ehhez kapcsolódóan az adóhatóságtól kell adószámot igényelnie és számlát kell kiállítania? - Harmadrészt jól gondolom-e, hogy a magánszemélynél a haszonbérletből származó jövedelem adómentes a fenti feltételek fennállása esetén? Válaszát előre is köszönöm!
Májustól bűncselekménynek, minősül a mező- és erdőgazdasági hasznosítású föld jogellenes megszerzésére kötött szerződés.
Ajándékba kapott erdő 2013. évi értékesítése után fizetendő adó.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték