57 találat a(z) energiaellátók jövedelemadója cimkére

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az adófelajánlás a társasági adó vonatkozásában adóként kezelendő (kivéve a kiegészítő támogatást), a Tao-törvény 24/A § (28) bekezdése szerint a adófelajánlás keretében átutalt összegek a Tao-törvény 30. § (10) bekezdése szerint meghatározott támogatásnak minősülnek. A nevezett paragrafus arról rendelkezik, hogy a kormány felhatalmazást kap arra, hogy a látvány-csapatsport támogatásának részletszabályait külön rendeletben határozza meg. Az energiaellátók jövedelemadója vonatkozásában növelő tételként figyelembe kell-e venni az adófelajánlás keretében átutalt összegeket, tekintettel a Tao-törvény 24/A § (28) bekezdésére? Mielőbbi válaszát köszönöm. Üdvözlettel

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Megbízóm önkormányzati tulajdonú társaság hulladékgazdálkodási közszolgáltatási és nem közszolgáltatási tevékenységet is végez. Mivel közszolgáltató, így az energiaellátók jövedelemadójának alanya. A jövedelemadó alapja (2008. évi LXVII. törvény) a beszámolóban kimutatott adózás előtti eredmény bizonyos tételekkel korrigált pozitív összege. A kérdésem, hogy a kft. szintű összes tevékenységet magában foglaló eredményről, vagy csak a közszolgáltatás eredményéről van szó az adó alapja tekintetében? Köszönettel: Borsosné Pál Ildikó

Kérdés

Tisztelt Szakértő! A 2008. évi LXVII. törvény szerint 31 százalék adómértékkel adózik a megfelelő adóalap után az energiaellátó. Az energiaellátó fogalma alapján adóalany-e a 10. § 1.5 szerinti termelői engedélyes, ha erőművei külön-külön nem haladják meg az 50 MW kapacitást, de együttesen igen? Igen válasz esetén alanya-e termelői engedélyesként, ha 2 azonos tulajdonossal rendelkező (kapcsolt) cég külön külön nem haladja meg az 50MW kapacitást, de együtt igen? Válaszát előre is köszönöm!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az alábbi témában kérem szíves állásfoglalását. Ügyfelem a hulladékról szóló törvény szerinti hulladékgazdálkodási közszolgáltatást végző közszolgáltatónak minősül. A 2008. évi LXVII. törvény 10. § 11.3. pontja szerint az energiaellátók jövedelemadójának alanya ügyfelem. A megfizetendő adó alapját a hivatkozott törvény 6. §-a határozza meg. Adóalap-csökkentő tételként engedi figyelembe veni a törvény 6. § (3) bekezdésének b) pontja az adózás előtti eredmény javára elszámolt visszafizetési kötelezettség nélkül kapott támogatás, juttatás, véglegesen átvett pénzeszköz, a térítés nélkül átvett eszköz bekerülési értéke, az ellenérték nélkül átvállalt tartozásnak az adóévi adózás előtti eredmény javára elszámolt összege, az adóévben térítés nélkül kapott szolgáltatás bekerülési értéke, ide nem értve a helyi önkormányzat által adott, törvényben meghatározott kötelezettségen alapuló juttatást". Ügyfelem a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás fenntartható működésének biztosításáról szóló 2048/2016. kormányhatározatban foglaltak szerint a hulladékgazdálkodási közszolgáltatók veszteségének támogatására a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumtól egyedi támogatási szerződés szerint részesül vissza nem térítendő támogatásban. Ezt a támogatást egyéb bevételként számoljuk el. Véleményem szerint ezzel a támogatással csökkenthető az energiaellátók jövedelemadójának alapja. Kérem álláspontom szíves véleményezését. Köszönettel: Borsosné Pál Ildikó

Kérdés

Tisztelt Szerkesztők! Jogszabályértelmezésüket kérem a 2008. évi LXVII. törvény 6. § (3) b) pontjában rögzítetteknek. Az "ide nem értve a helyi önkormányzat által adott, törvényben meghatározott kötelezettségen alapuló juttatást" szövegrészben szereplő önkormányzati támogatás körébe beleértendő-e a helyi önkormányzat által, működési támogatás címén, a közszolgáltató részére folyósított támogatás összege? Válaszukat várva, tisztelettel Bakó István

Kérdés

Tisztelt Szakértő, szeretném megkérdezni, hogy kell-e fizetni "energiaellátók jövedelemadóját" abban az esetben, ha egy cég solar energiát állít elő és azt eladja annak a vele szerződésben álló energiaellátónak, aki közvetlenül a fogyasztóknak szolgáltat. üdvözlettel, Uchály Andrea

Cikk

A legtöbb magyar vállalkozásnak – akik gazdasági éve a naptári évhez igazodik – december 21-ig kell teljesítenie az úgynevezett „feltöltési” kötelezettséget. Ez a kötelezettség hét adónemre is vonatkozhat. A társasági adóval már foglalkoztunk, most jön a többi hat. Kinek kell feltölteni és kinek nem, és kinek kell még bevallania is? Mindez megtudható.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Önkormányzati tulajdonú távhőszolgáltató kft., amely gázenergia vásárlásával fűti a lakóházakat, kötelezett volt-e az energiaellátók jövedelemadójának bevallására? Tudom, hogy már késve kérdezem, de most találtam egy cikket ezzel kapcsolatban egy adózási szaklapban. A távhő-törvényben nem találtam erre vonatkozóan utalást, hogy mely társaságok számítanak közszolgáltatónak. A szóban forgó kft. három helyen fűti a kazánokat gázenergiával, egy helyen pedig hőenergiát vásárol. Sajnos nem tudom eldönteni, hogy mi vonatkozik rá? Kérem segítségüket arra vonatkozóan is, hogy amennyiben kellett volna bevallani, akkor mi a teendőnk a továbbiakban? Köszönöm válaszukat.

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Tartós megbízás, elszámolható költségek

Hunyadné Szűts Veronika

igazságügyi adó- és járulékszakértő

Duálképzés

Lucz Zoltánné

adószakértő

Kiva, tőkekivonás

Lucz Zoltánné

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 július
H K Sze Cs P Sz V
29 30 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31 1 2

Együttműködő partnereink