18 találat a(z) elszámolási időszak cimkére

Mikrogazdálkodó elhatárolás Kérdés

Időszakos elszámolású ügyletekkel kapcsolatos számlakiállítási határidő Kérdés

Elszámolási időszak – áfa tv. 58. § Kérdés

Elszámolási időszak, a dolgozó elszámolási kötelezettsége Cikk

Az elszámolási időszak egy egyenlőtlen munkaidő-beosztási módszer, a munkáltató által meghatározott, az érintett héttel kezdődő hosszabb időtartam, amely alatt teljesíthető a heti munkaidő. A Kúria arról döntött, hogy a munkavállalónak milyen elszámolási kötelezettsége van, ha a munkaviszony az elszámolási időszak lejárta előtt szűnik meg.

Kik, mennyiért és milyen keretek között dolgozhatnak munkaszüneti napokon? Cikk

December 24-étől január 1. napjáig összesen kilenc naptári nappal, az általános munkarendet tekintve két munkanappal számolhatunk. Aki tehette, erre a két napra szabadsága kiadását kérte, mégsem töltheti azonban mindenki pihenéssel a teljes időszakot. Az ünnepek alatt is dolgoznak az éttermekben, fellépnek a színészek, üzemel a hibaelhárítás, talpon vannak az orvosok, ápolók és a közüzemi szolgáltatásban sincs megállás. A munkáltatók nincsenek könnyű helyzetben, hiszen a szabadságot az év utolsó napjáig – a törvény szerinti kivételekkel – ki kell adniuk, miközben egyébként számos szektorban munkaerőhiánnyal küzdenek. Kik dolgozhatnak, mennyiért, mikor? Milyen atipikus foglalkoztatási formák kínálhatnak megoldást?

Rabszolgatörvény: ellenzéki képviselők eltörölnék Cikk

Hatályon kívül helyeznék a munkatörvénykönyvének az évi 400 órás munkakerettel és a hároméves elszámolási időszakkal kapcsolatos passzusait a parlamentnek T/8190. számon benyújtott indítványuk szerint ellenzéki képviselők.

A Kúria döntött munkaidőkeretes munkavállaló elszámolási kötelezettségéről Cikk

A Kúria határozatában döntött arról, hogy a munkavállalónak milyen elszámolási kötelezettsége van, ha a munkaviszony az elszámolási időszak (munkaidőkeret) lejárta előtt szűnik meg (tájékoztató a Kúria Mfv.II.10.102/2019/5. számon határozatáról).

Áfalevonás személygépkocsi bérlésénél 2019-től – 4. rész Cikk

A bérelt személygépkocsik áfájára vonatkozó, 2019-től hatályos új szabályokat ismertető cikksorozatunk befejező részében az előírások hatályba lépésével kapcsolatos rendelkezéseket elemezzük, illetve a jövőbeli adóhatósági gyakorlatot próbáljuk előrevetíteni.

A megbízási díj alkalmazásának feltételei Cikk

A megbízási jogviszony létesítésének szabályairól és elszámolásának időszakáról szóló olvasói kérdésekre dr. Radics Zsuzsanna társadalombiztosítási szakértő válaszolt.

Elszámolási időszak alkalmazása Kérdés

Tisztelt Szakértő! Arra szeretnék választ kapni, hogy elszámolási időszak alkalmazása esetén mikor kell ténylegesen elszámolni a munkaórákat? Az elszámolási időszak végül is csúsztatott munkaidő-keret. A munkaidő-keretnél egyértelmű, hogy a keret végén kell elszámolni. Az elszámolási időszakok viszont folyamatosan egymás után járnak le például hetente. A kérdés az, hogy akkor kell-e elszámolni amikor valamennyi elszámolási időszak (hét) lejárt vagy közben folyamatosan minden hónapban? Illetve ha egyik mód sem helyes, akkor mikor és hogyan? Köszönöm szépen!

Hosszabbodna a munkaidőkeret: módosítanák az Mt.-t Cikk

A mostani triplájára nőne a munkaidőkeret az Országgyűlés gazdasági bizottsága T/15035 szám alatt a munka törvénykönyvét módosító javaslata szerint. Az előterjesztés általános vitája ma kezdődik, a javaslat elfogadás esetén 2017. július 1. napján lépne hatályba.

Egyenlőtlen munkaidő-beosztás? Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy cég, mint munkáltató a munkaidőt úgy szeretné beosztani, hogy a munkaidő hétfőtől péntekig 8:00-16:20 és 9:40-18:00 óra között váltakozna, amely tartalmazná a 20 perc ebédidőt (tehát hétfőtől péntekig 8 óra munkaidő kerül beosztásra). Jól gondoljuk, hogy jelen esetben a munkaidő nem egyenlőtlenül kerülne beosztásra, mivel önmagában a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének változása nem jelent egyenlőtlen munkaidő-beosztást? És így munkaidőkeretet vagy elszámolási időszakot nem kell alkalmazni? Válaszukat előre is köszönöm! Tisztelettel

Teljesítési dátum Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az alábbi esetekben szeretném a segítségét kérni a teljesítési dátumra vonatkozóan: Első eset: Egy kft. egyszeri számlát állít ki egy szoftver éves licence díjáról: Elszámolási időszak: 2016. május–2017. április (12 hónap) Számla kiállítás dátuma: 2016. június 1. Fizetési határidő: 2016. július 30. (60 napos egyösszegű) Helyesen jár-e el a cég, amennyiben a teljesítési dátumot a számla kiállítás dátumával megegyezően állítja ki: 2016. június 1.? Második eset: A licence értékesítése egy évre szól, de a számlázás havonta történik (nem egy összegben, mint az előző esetnél). Első elszámolási időszak: 2016. május 1–31. Számla kiállítás dátuma: 2016. június 1. (elsz. időszak utáni első nap) Fizetési határidő: 2016. július 30. (60 nap) Helyesen jár-e el a cég, amennyiben a teljesítési dátumot a fizetési határidővel megegyezően állítja ki: 2016. július 30.? Válaszát előre is köszönöm!

Folyamatos szolgáltatás Kérdés

Tisztelt Szakértő! Szeretném a segítségét kérni a következő kérdésben. Vállalkozásunk folyamatos szolgáltatásokat (telefonhang-szolgáltatásokat) számláz tovább az elszámolási időszakot követően, és még ugyanezen a számlán előfizetési díjat is számláz, ennek az elszámolási időszaka az a hónap, amelyben a számla kiállításra kerül. A kérdésem a dátumokra vonatkozna. A számla teljesítés ideje és a keltezés dátuma egyezik meg, és úgy kell tekinteni, hogy az elszámolási időszakban számláz? Vagy a számla teljesítési ideje és a számla fizetési határideje egyezik meg, és úgy kell tekinteni, hogy az elszámolási időszakot követően számláz? A szerződések csak annyit foglalnak magukban, hogy az elszámolás havonta történik. Az áfát tekintve adóhiány nem keletkezik, mert ugyanarra a hónapra kerül bevallásra. Milyen dátumok szerepelnek helyesen a számlán, ha utólag kerülne kiszámlázásra (áfa önellenőrzést eredményez) egy folyamatos szolgáltatás esetében, ha a számla a fentiek szerint „2” elszámolási időszakot tartalmaz? Válaszát előre is köszönöm

Munkaidő, adminisztráció – ezeken buknak meg a cégek Cikk

Bár a kereskedelmi munkáltatók többsége alkalmaz egyenlőtlen munkaidő-beosztást, ez ma még szinte kizárólag munkaidőkeretben történik. A döntő többség a Kúria döntését követően sem változtatott a vasárnapi pótlék fizetésének gyakorlatán. A kereskedelemben továbbra is leginkább papír alapú munkaidő-nyilvántartást vezetnek, a munkaidő-nyilvántartások vezetésének gyakorlata pedig több tekintetben sem felel meg a munkaügyi ellenőrzések által támasztott követelményeknek. Ezek a főbb következtetései a BDO Magyarország felmérésének, amely a kereskedelem munkaügyi helyzetét tárta fel.

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Adószámtörlés utáni teendők

Antretter Erzsébet

adószakértő, mérlegképes könyvelő

Niveus Consulting Group Kft.

Fejlesztési tartalék felhasználása

Kneitner Lea

okleveles nemzetközi és igazságügyi adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2020 szeptember
H K Sze Cs P Sz V
31 1 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30 1 2 3 4
hirdetés

exit_to_app Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

close