45 találat a(z) elengedett követelés cimkére
Személyi jövedelemadó
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Ügyfelem személyijövedelemadó-bevallásának elkészítéséhez kérnék segítséget. A CIB Lízing Zrt. a devizaalapú (CHF) hitelét forintosította, és a felek új szerződést írtak alá. A CIB Lízing Zrt. kiadott egy igazolást 2016. 09. 09-én, melyen szerepel, hogy 3 249 901 forint a jövedelem, és 519 984 forint a 16 százalékos szja, melyet az adóbevallásában szerepeltetni kell. A CIB Lízing a 877 473 forint ehót bevallotta, és megfizette. Kérdésem, hogy a 2015. november 17-én elfogadott módosítás, miszerint adómentes a pénzügyi lízingből származó elengedett követelés, mire vonatkozik? Ha a bank elengedett valamennyi összeget a forintosításkor, és új szerződést kötött az ügyféllel, akkor a törvénymódosítás vonatkozik-e erre is? Ha igen, akkor a banknak ezt az igazolást vissza kell vonnia? Ilyen esetben érvényes-e a törvénymódosítás? Várom válaszát.
Törzstőke rendezése
Kérdés
Tisztelt Sinka Júlia! A törzstőke rendezéséről szóló cikkéből sok hasznos információt kaptam, sok kérdésemre választ adott. A tulajdonosok által előzőekben nyújtott és a könyvekben tagi kölcsönként szereplő összeg jegyzett tőkébe vagy tőketartalékba történő beemelése sok cég problémáját megoldhatja. Felmerül azonban a kérdés, hogy ha a tulajdonosok a társasággal szembeni követelésüket átengedik a társaságnak, ebből adódóan lesz-e egyéb fizetési kötelezettsége a magánszemélynek vagy a társaságnak? Gondolok itt például az elengedett követeléskor fizetendő illetékre. Tisztelettel: Kecskemétiné H Katalin
Magánszemély elengedett követelés
Kérdés
Tisztelt Adózóna! Társaságunk alkalmazásában állt egy magánszemély, akinek a jogviszonya több évvel ezelőtt megszűnt. Volt a társaság felé fennálló tartozása, melyet csak részben egyenlített ki, a fennáló követelést többszöri felszólításra sem fizette meg. Az ügyvezetés döntése értelmében a társaság a követelést elengedi. Az szja-törvény 4. §-a alapján ez a magánszemélynél az összevonandó jövedelmek közé tartozó egyéb bevételenek minősül. Erről társaságunk a magánszemély részére jövedelemigazolást fog kiállítani. Kérdéseim: 1. Az ehotörvény 3. §-a alapján a magánszemély köteles-e a 27 százalékos ehót megfizetni? 2. Társaságunknak a 08-as bevallásban hova kell beállítania az elengedett összeget? Kell-e M-es lapot is kitölteni? 3. Az illetéktörvény 17. § c) pont alapján ez a tranzakció, mivel szja-köteles, mentes az illeték alól. Mivel a követelés elengedése magánszemély részére történik, a tásasági adó alapját sem kell ezzel az összeggel megnövelnünk. Van-e a társaságunknak bármi más vonatkozásban kötelezettsége ezzel a tranzakcióval kapcsolatban? Tisztelettel: Szilassy Szilvia
Egyezség alapján elengedett kötelezettség
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. bíróságon egyezséget kötött a bérleti díjról úgy, hogy 50 százalék elengedett követelésről született határozat. A "... 2008.október 1. napjától kezdődően a bérleti díjat 50 százalékkal csökkentik" (részlet a határozatból). Ez az összeg 16 020 000 forint. Kérdés: elengedett kötelezettség bevételként könyvelendő? Van arra lehetőség, hogy elhatárolnánk, és nem ebben az évben kellene az egész összeget bevételként könyvelni, hiszen költségként is 7 év alatt számoltuk el a bérleti díjat? Hogyan hat ez a társaságiadó-alapra? Üdvözlettel Ildikó
Osztalék
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy bt. a 2012-es eredménye terhére jóváhagyott 10 millió forint osztalékot. Ekkor megfelelt az osztalékfizetési korlátnak, a saját tőke nem csökkent a jegyzett tőke alá. 2013-ban viszont veszteséget termelt, amely következtében a saját tőke már mínuszban zárt. A tagok a veszteség miatt a 2012-ben jóváhagyott osztalékot nem tudták, csak részben kifizetni, így a kötelezettségek között még szerepel a jóváhagyott, de ki nem fizetett osztalék. Kérdésem, hogy ilyenkor mi a helyes eljárás? A tulajdonosoknak el kell engedni a még ki nem fizetett osztalékot, ami rendkívüli bevétel a cégnek, mint elengedett kötelezettség, ezáltal rendeződik a saját tőke? Továbbá, ha így van, akkor van-e valamilyen adófizetési kötelezettség az elengedett kötelezettség után?
Elengedte a kölcsönadott összeget? Így kell elszámolni a bevallásban
Cikk
Hogyan kell elszámolni, ha egy társaság egy másik vállalkozásnak kölcsönadott összeget és annak kamatait elengedi, és tekinthető-e ez végleges pénzeszközátadásnak? – kérdezte olvasónk. Erdős Gabriella, adótanácsadó, a TaxMind Kft. cégtársa válaszolt.
Elengedett követelés
Kérdés
Ügyfelem (egy kft.) kölcsönt nyújtott egy másik kft.-nek (belföldi, nem kapcsolt jogviszonyban álló vállalkozás), a kölcsönökre elhatárolta a szerződés alapján ott megjelölt időarányos kamatokat is évente. A kölcsönök rövidlejáratúak. Van olyan, amelynek a fizetési határideje már 365 napon túli, van, amelyiké még ezt nem lépte túl. A társaság nem számolt el még a fenti követelésekre értékvesztést. Amennyiben a hitelező az adóssal történt megegyezés alapján elengedi a kölcsön- és a kamatkövetelését is, a hitelező számviteli nyilvántartásában ezzel kapcsolatosan elszámolt rendkívüli ráfordítás összegével kell-e a társasági adó alapját növelni, illetve milyen összeggel? A társasági adó törvény 8. paragrafusa alapján a nem kapcsolt vállalkozásnak nyújtott, nem behajthatatlan követelés nem adóalap-növelő tétel lenne. A behajthatatlanságról semmilyen dokumentáció nem áll rendelkezésre, az adós kft. nem áll felszámolási eljárás alatt. A 365 napon túli követelések 20 százalékával, mint "behajthatatlannak minősülő" elszámolt értékvesztés hiányában kell-e növelni a társasági adó alapját? A problémát még fokozza, hogy egyes szakmai vélemények a követelés elengedést végleges pénzeszköz-átadásnak minősítik. Ez a követelés-elengedés tekinthető-e jogilag végleges pénzeszköz-átadásnak? A hitelezőnek kell-e rendelkeznie az adósnak a társasági adó 3. számú melléklet A fejezet 13. pontjában előírt nyilatkozatával? Ha nincs nyilatkozata a hitelezőnek, a társasági adó alapját növelni kell-e?
Leírt követelés pénzforgalmi áfája
Kérdés
Vevőnk (általa elismert) számlatartozását leírjuk. Cégünk a pénzforgalmi áfa elszámolás alanya. Mi történik az elengedett követelés áfájával? Bevalljuk és befizetjük annak ellenére, hogy pénzügyi teljesítés nem történt? Köszönettel: Horváth Lajosné
Elengedett követelés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Bt.-nek magánszemélytől származó kölcsöne van. A magánszemély lemond a kölcsön visszafizetéséről. Milyen adó-, illetve illetékkötelezettsége van a magánszemélynek, illetve a társaságnak? (A társaság működik, nem áll felszámolás alatt.)
Behajthatatlan vagy elengedett követelés és a társasági adó
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A cél az lenne, hogy kivezessük a könyvelésből azokat a vevőköveteléseket, amelyek nem fognak befolyni, de úgy, hogy ha lehet, ne kelljen még az adóalapot is megnövelni. A cégnek, amelyet könyvelek, 2014.10, hótól van néhány vevőkövetelése, amely 2010-ben keletkezett, azóta se fizették meg. Nem számoltak el értékvesztést az évek során. A ügyvezető információja alapján ezek a pénzek nem fognak befolyni. Van, amelyik már, ha megnézem a cégjegyzékben, akkor felszámolás keretében megszűntként jelenik meg. Ezen belül van, ahol a felszámolótól jött levél a behajthatatlanságról, ez megfelel a számviteli törvény 3. § 4. bekezdés 10. pontjának, tehát behajthatatlan követelés, nem kell növelni az adóalapot. Van olyan cég ellenben, amely megszűnt felszámolással, de vagy nem jött papír a felszámolótól, vagy nem találja az ügyvezető, tehát nincs papír a felszámolótól. Csak a cégjegyzékből lehúzott cégkivonat. Ezek a követelések minek minősülnek? A számviteli törvény szerinti fogalom felsorolásaiba nem fér bele. Akkor elengedettnek minősül? Kell-e növelni az adóalapot, ha nem kapcsolt félnek adom, de nem rendelkezem igazolással tőle, hogy enélkül is pozitív a beszámolója, hiszen megszűnt a cég felszámolással. Egy cikk szerint ezt is nézni kell (Tao. tv. 3. sz. melléklet 13. ponja)? Most számolnánk el 2014-ben. Hogyan kell? Köszönöm: Vné Andrea
Magánszemélynek nyújtott kölcsön elhalálozás esetén
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy Kkt. korábbi tulajdonosa 10 évvel ezelőtt meghalt, a céget a fia és a felesége örökölték meg. A főkönyvben azóta is található egy nagyobb összegű tartósan adott kölcsön, amiről semmilyen információ nem áll rendelkezésre, hogy kinek, mikor nyújtották. Feltételezzük, hogy a korábbi tulajdonosnak nyújtotta a cég korábban. A kérdésem az lenne, hogy ez a tétel, mivel semmilyen szinten nem beazonosítható, kivezethető-e a könyvekből, mint elengedett követelés? Azon felül, hogy a társasági adó alapot megemeljük vele, bármilyen adó, illetékfizetési kötelezettség terheli-e a vállalkozást, vagy esetleg a volt tulajdonos özvegyét ezen felül? Válaszukat előre is köszönöm!
Elengedett követelés – társaságiadóalap-csökkentés
Kérdés
Tisztelt Adózóna! Szeretnék segítséget kérni értékvesztéssel és az ahhoz kapcsolódó tőrsasági adó csökkentéssel kapcsolatban a következő esetre vonatkozóan: Tehát van egy cég, amelyik több éve nem fizet, ezért 90 százalékos értékvesztés van elszámolva rá. 2013-ban sikerült behajtani a tartozás egy részét. Értelemszerűen visszaírásra kerül az értékvesztésnek a kiegyenlítésre eső része – mely társasági adót csökkentő tétel lesz – és az a kérdés, hogy az előző években a Tao tv. által lehetővé tett 20 százalékos adócsökkentéseket most adóalap-növelő tételként be kell állítani, vagy nem kell foglalkozni vele, mivel az adott években jogos elszámolás volt? Ezzel a kérdéskörrel kapcsolatos másik kérdésem lenne, hogy abban az esetben, ha felszámoló nyilatkozata alapján behajthatatlanság miatt leírásra kerül a követelés, akkor mi a teendő a korábbi társaságiadóalap-csökkentő 20 százalékkal, illetve 3. variációként, amikor elévülés vagy megszűnés miatt kell kivezetni a követelést, akkor más-e a helyzet? Lenne még egy téma, amire választ kérnék: hogyan jár jobban a cég, ha a nem fizető vevőnek elengednénk a követelését, vagy amíg lehet – elévülésig – a 20 százalékos társaságiadóalap-csökkentésekkel vezessük ki a könyvelésből? Az elengedéshez elegendő, ha egy ajánlott levelet küldünk a nem fizető cégnek – szükséges-e a visszajelzése a befogadásról -, vagy kétoldalú megállapodás kell hozzá? Köszönettel: Treszkainé Koszka Szilvia 06-30/919-7471 [email protected]
Ingatlan-értékesítés sajátos módon
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy közhasznú egyesület az egyik ingatlanát, amely kötelezettségekkel terhelt, értékesítette (ezt az ingatlant annak idején ajándékba kapta). Az értékesítés úgy történt, hogy egyik része tartozásátvállalással, másik része hitelező (bank) által elengedett kötelezettséggel valósult meg. A könyvelési tétel elég érdekes, és ez ügyben kérném a segítségét. Az ingatlan könyv szerinti értékét kivezettem a 86. Értékesített tárgyi eszközök könyv szerinti értékével szemben. A "bevételt" a 98. számlaosztályba könyveltem, mint tartozásátvállalás könyv szerinti értéke, és hitelező által elengedett kötelezettség értéke. Nem tudom, hogy helyesen könyveltem-e? Ha nem, akkor hogyan kellene helyesen lekönyvelni? Köszönettel: Lédererné
Elengedett követelés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Szeretném megtudni, hogy a következő két vállalkozás a tao. tv. szerint kapcsolt vállalkozásnak minősül-e? "A" Kft. tulajdonosai: Kiss Pista 32,57 %-ban, Kiss Pistáné 19,28 %-ban, "B" Kft. 48,15%-ban. "B" Kft. tulajdonosa 100%-ban Kiss Pista. A másik kérdésem az előzőből következik. "A" Kft.-nek vevője "B" Kft., amely 2011. óta tartozik "A" Kft.-nek. 2013 decemberében "A" Kft. úgy döntött, hogy elengedi "B" Kft. tatozását. Értékvesztést nem számoltunk el. Hogyan kell elszámolni a két kft.-ben a tartozás elengedését, és az a társasági adót hogyan befolyásolja?
Követelés elengedése
Kérdés
Egy kft-nek több éve nem fizet az egyik vevője. 2011 és 2012-ben értékvesztést számoltak el, mellyel a társasági adó alapját mindkét évben megemelték. 2013-ban úgy döntött a cég, hogy elengedi a követelését. Az értékvesztések után fennmaradó értéket rendkívüli ráfordításként elszámolják. Legjobb tudomásom szerint ezzel az összeggel már nem kell megemelni a társasági adó alapját. (Nem kapcsolt és nem behajthatatlan.) Az előző 2 év adóalap növelő tétellel lehet csökkenteni a társasági adó alapját?
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
