Megbízható forrás, szakértő munkatárs

Előfizetés
    Előfizetés

    51 találat a(z) elengedett követelés cimkére

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Adott egy belföldi gazdasági társaság, ahol a társasági szerződésben előírt 3 millió forintos jegyzett tőke még nem került teljes egészében befizetésre (határidő még nem járt le). A tagok különféle okokból szeretnék a társaságot végelszámolással megszüntetni, a társaságnak nincs semmilyen tartozása. Jól gondoljuk-e, hogy ez esetben nem kell a fennmaradó tőkét befizetni?! Ha nem fizetik be, akkor a jegyzett, de be nem fizetett tőkét le kell könyvelni elengedett követelésként az egyéb ráfordításokkal szemben? Ha igen, akkor jól gondoljuk-e, hogy a társaságnak az elengedett követeléssel nem kell megemelnie az adóalapot, viszont a magánszemélynél az összevont adóalapba tartozó egyéb jövedelem lesz? Köszönettel!

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egy kft. magánszemély részére ingatlan vételárához előleget fizetett 2008-ban. Az ügylet meghiúsult, a magánszemély eladósodott. Annak érdekében, hogy a társaság visszakapja a fennálló követelését egy részét elengedi. A társaság szempontjából az elengedett követelés egyéb ráfordításként elszámolható? Adóalapot kell növelni az említett ráfordítással? A megánszemély részéről az elengedett kötelezettség hogyan és mely időpontban adózik? Amikor megkapta az előleget (2008, ekkor volt a pénzügyi teljesítés) vagy abban az évben amikor a társaság a részére elengedi? Köszönettel!

    Kérdés

    Szeretném megkérdezni, hogy külföldi magánszemély (EU-n belüli és harmadik országbeli) részére nyújtott kölcsön elengedésekor kell-e a kifizetői 27 százalékos ehót megfizetni az elengedő társaságnak? Egyéb kötelezettség van-e? Köszönettel: Papp Éva

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Külföldi cég kölcsönt adott magyar cégnek, évekkel ezelőtt. A külföldi cég már nem működik, a kölcsön nem lett visszafizetve. Ilyen esetben, ha elengedett kötelezettségként leírjuk rendkívüli bevételként, akkor az adóalapnál csökkentő tételként figyelembe lehet venni? Köszönöm válaszukat.

    Kérdés

    Lényeg, hogy akkor nem számolható el költségként, hanem vagy befizeti a pénztárba, vagy elengedett követelésként kell kezelni?

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Lehetőség van-e arra, hogy elengedjük egy cég felé fennálló követelésünket? Ha igen, milyen adóvonzata van ennek a részünkről, illetve a partnercég részéről? Milyen dokumentum kell hozzá?

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Ügyfelem személyijövedelemadó-bevallásának elkészítéséhez kérnék segítséget. A CIB Lízing Zrt. a devizaalapú (CHF) hitelét forintosította, és a felek új szerződést írtak alá. A CIB Lízing Zrt. kiadott egy igazolást 2016. 09. 09-én, melyen szerepel, hogy 3 249 901 forint a jövedelem, és 519 984 forint a 16 százalékos szja, melyet az adóbevallásában szerepeltetni kell. A CIB Lízing a 877 473 forint ehót bevallotta, és megfizette. Kérdésem, hogy a 2015. november 17-én elfogadott módosítás, miszerint adómentes a pénzügyi lízingből származó elengedett követelés, mire vonatkozik? Ha a bank elengedett valamennyi összeget a forintosításkor, és új szerződést kötött az ügyféllel, akkor a törvénymódosítás vonatkozik-e erre is? Ha igen, akkor a banknak ezt az igazolást vissza kell vonnia? Ilyen esetben érvényes-e a törvénymódosítás? Várom válaszát.

    Kérdés

    Tisztelt Sinka Júlia! A törzstőke rendezéséről szóló cikkéből sok hasznos információt kaptam, sok kérdésemre választ adott. A tulajdonosok által előzőekben nyújtott és a könyvekben tagi kölcsönként szereplő összeg jegyzett tőkébe vagy tőketartalékba történő beemelése sok cég problémáját megoldhatja. Felmerül azonban a kérdés, hogy ha a tulajdonosok a társasággal szembeni követelésüket átengedik a társaságnak, ebből adódóan lesz-e egyéb fizetési kötelezettsége a magánszemélynek vagy a társaságnak? Gondolok itt például az elengedett követeléskor fizetendő illetékre. Tisztelettel: Kecskemétiné H Katalin

    Kérdés

    Tisztelt Adózóna! Társaságunk alkalmazásában állt egy magánszemély, akinek a jogviszonya több évvel ezelőtt megszűnt. Volt a társaság felé fennálló tartozása, melyet csak részben egyenlített ki, a fennáló követelést többszöri felszólításra sem fizette meg. Az ügyvezetés döntése értelmében a társaság a követelést elengedi. Az szja-törvény 4. §-a alapján ez a magánszemélynél az összevonandó jövedelmek közé tartozó egyéb bevételenek minősül. Erről társaságunk a magánszemély részére jövedelemigazolást fog kiállítani. Kérdéseim: 1. Az ehotörvény 3. §-a alapján a magánszemély köteles-e a 27 százalékos ehót megfizetni? 2. Társaságunknak a 08-as bevallásban hova kell beállítania az elengedett összeget? Kell-e M-es lapot is kitölteni? 3. Az illetéktörvény 17. § c) pont alapján ez a tranzakció, mivel szja-köteles, mentes az illeték alól. Mivel a követelés elengedése magánszemély részére történik, a tásasági adó alapját sem kell ezzel az összeggel megnövelnünk. Van-e a társaságunknak bármi más vonatkozásban kötelezettsége ezzel a tranzakcióval kapcsolatban? Tisztelettel: Szilassy Szilvia

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egy kft. bíróságon egyezséget kötött a bérleti díjról úgy, hogy 50 százalék elengedett követelésről született határozat. A "... 2008.október 1. napjától kezdődően a bérleti díjat 50 százalékkal csökkentik" (részlet a határozatból). Ez az összeg 16 020 000 forint. Kérdés: elengedett kötelezettség bevételként könyvelendő? Van arra lehetőség, hogy elhatárolnánk, és nem ebben az évben kellene az egész összeget bevételként könyvelni, hiszen költségként is 7 év alatt számoltuk el a bérleti díjat? Hogyan hat ez a társaságiadó-alapra? Üdvözlettel Ildikó

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egy bt. a 2012-es eredménye terhére jóváhagyott 10 millió forint osztalékot. Ekkor megfelelt az osztalékfizetési korlátnak, a saját tőke nem csökkent a jegyzett tőke alá. 2013-ban viszont veszteséget termelt, amely következtében a saját tőke már mínuszban zárt. A tagok a veszteség miatt a 2012-ben jóváhagyott osztalékot nem tudták, csak részben kifizetni, így a kötelezettségek között még szerepel a jóváhagyott, de ki nem fizetett osztalék. Kérdésem, hogy ilyenkor mi a helyes eljárás? A tulajdonosoknak el kell engedni a még ki nem fizetett osztalékot, ami rendkívüli bevétel a cégnek, mint elengedett kötelezettség, ezáltal rendeződik a saját tőke? Továbbá, ha így van, akkor van-e valamilyen adófizetési kötelezettség az elengedett kötelezettség után?

    Kérdés

    Ügyfelem (egy kft.) kölcsönt nyújtott egy másik kft.-nek (belföldi, nem kapcsolt jogviszonyban álló vállalkozás), a kölcsönökre elhatárolta a szerződés alapján ott megjelölt időarányos kamatokat is évente. A kölcsönök rövidlejáratúak. Van olyan, amelynek a fizetési határideje már 365 napon túli, van, amelyiké még ezt nem lépte túl. A társaság nem számolt el még a fenti követelésekre értékvesztést. Amennyiben a hitelező az adóssal történt megegyezés alapján elengedi a kölcsön- és a kamatkövetelését is, a hitelező számviteli nyilvántartásában ezzel kapcsolatosan elszámolt rendkívüli ráfordítás összegével kell-e a társasági adó alapját növelni, illetve milyen összeggel? A társasági adó törvény 8. paragrafusa alapján a nem kapcsolt vállalkozásnak nyújtott, nem behajthatatlan követelés nem adóalap-növelő tétel lenne. A behajthatatlanságról semmilyen dokumentáció nem áll rendelkezésre, az adós kft. nem áll felszámolási eljárás alatt. A 365 napon túli követelések 20 százalékával, mint "behajthatatlannak minősülő" elszámolt értékvesztés hiányában kell-e növelni a társasági adó alapját? A problémát még fokozza, hogy egyes szakmai vélemények a követelés elengedést végleges pénzeszköz-átadásnak minősítik. Ez a követelés-elengedés tekinthető-e jogilag végleges pénzeszköz-átadásnak? A hitelezőnek kell-e rendelkeznie az adósnak a társasági adó 3. számú melléklet A fejezet 13. pontjában előírt nyilatkozatával? Ha nincs nyilatkozata a hitelezőnek, a társasági adó alapját növelni kell-e?

    Kérdés

    Vevőnk (általa elismert) számlatartozását leírjuk. Cégünk a pénzforgalmi áfa elszámolás alanya. Mi történik az elengedett követelés áfájával? Bevalljuk és befizetjük annak ellenére, hogy pénzügyi teljesítés nem történt? Köszönettel: Horváth Lajosné

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Bt.-nek magánszemélytől származó kölcsöne van. A magánszemély lemond a kölcsön visszafizetéséről. Milyen adó-, illetve illetékkötelezettsége van a magánszemélynek, illetve a társaságnak? (A társaság működik, nem áll felszámolás alatt.)

    {{ item.ArticleTitle }}

    {{ item.ArticleLead }}

    1 2 3 4

    További hasznos adózási információk

    NE HAGYJA KI!
    Ezért érdemes előfizetni!

    LEGFRISSEBB

    További friss cikkeink »

    2026-OS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »

    2025-ÖS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »
    PODCAST

    Adózóna - Brand Content

    További cikkek a rovatban »
    Kalkulátorok
    Bér Bér Nyugdíj Nyugdíj Osztalék Osztalék Ingatlan illeték Ingatlan illeték További kalkulátorok »

    Kérdések és válaszok

    Katás egyéni vállalkozó nyugdíj miatti soron kívüli járulékbevallása

    Winkler Róbert

    nyugdíjszakértő

    Felszolgálói díj felosztása

    dr. Kéri Ádám

    ügyvéd, compliance szakértő

    Vasárnapi pótélk

    dr. Kéri Ádám

    ügyvéd, compliance szakértő

    Szakértőink

    Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

    2026 március
    H K Sze Cs P Sz V
    23 24 25 26 27 28 1
    2 3 4 5 6 7 8
    9 10 11 12 13 14 15
    16 17 18 19 20 21 22
    23 24 25 26 27 28 29
    30 31 1 2 3 4 5
    Naptár nézet Lista nézet
    hirdetÉs

    Együttműködő partnereink

    1. MOORE Hungary

    2. ORAC Kiadó

    3. System Media