51 találat a(z) elengedett követelés cimkére

Kérdés

Tisztelt Szakértő! A cél az lenne, hogy kivezessük a könyvelésből azokat a vevőköveteléseket, amelyek nem fognak befolyni, de úgy, hogy ha lehet, ne kelljen még az adóalapot is megnövelni. A cégnek, amelyet könyvelek, 2014.10, hótól van néhány vevőkövetelése, amely 2010-ben keletkezett, azóta se fizették meg. Nem számoltak el értékvesztést az évek során. A ügyvezető információja alapján ezek a pénzek nem fognak befolyni. Van, amelyik már, ha megnézem a cégjegyzékben, akkor felszámolás keretében megszűntként jelenik meg. Ezen belül van, ahol a felszámolótól jött levél a behajthatatlanságról, ez megfelel a számviteli törvény 3. § 4. bekezdés 10. pontjának, tehát behajthatatlan követelés, nem kell növelni az adóalapot. Van olyan cég ellenben, amely megszűnt felszámolással, de vagy nem jött papír a felszámolótól, vagy nem találja az ügyvezető, tehát nincs papír a felszámolótól. Csak a cégjegyzékből lehúzott cégkivonat. Ezek a követelések minek minősülnek? A számviteli törvény szerinti fogalom felsorolásaiba nem fér bele. Akkor elengedettnek minősül? Kell-e növelni az adóalapot, ha nem kapcsolt félnek adom, de nem rendelkezem igazolással tőle, hogy enélkül is pozitív a beszámolója, hiszen megszűnt a cég felszámolással. Egy cikk szerint ezt is nézni kell (Tao. tv. 3. sz. melléklet 13. ponja)? Most számolnánk el 2014-ben. Hogyan kell? Köszönöm: Vné Andrea

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy Kkt. korábbi tulajdonosa 10 évvel ezelőtt meghalt, a céget a fia és a felesége örökölték meg. A főkönyvben azóta is található egy nagyobb összegű tartósan adott kölcsön, amiről semmilyen információ nem áll rendelkezésre, hogy kinek, mikor nyújtották. Feltételezzük, hogy a korábbi tulajdonosnak nyújtotta a cég korábban. A kérdésem az lenne, hogy ez a tétel, mivel semmilyen szinten nem beazonosítható, kivezethető-e a könyvekből, mint elengedett követelés? Azon felül, hogy a társasági adó alapot megemeljük vele, bármilyen adó, illetékfizetési kötelezettség terheli-e a vállalkozást, vagy esetleg a volt tulajdonos özvegyét ezen felül? Válaszukat előre is köszönöm!

Kérdés

Tisztelt Adózóna! Szeretnék segítséget kérni értékvesztéssel és az ahhoz kapcsolódó tőrsasági adó csökkentéssel kapcsolatban a következő esetre vonatkozóan: Tehát van egy cég, amelyik több éve nem fizet, ezért 90 százalékos értékvesztés van elszámolva rá. 2013-ban sikerült behajtani a tartozás egy részét. Értelemszerűen visszaírásra kerül az értékvesztésnek a kiegyenlítésre eső része – mely társasági adót csökkentő tétel lesz – és az a kérdés, hogy az előző években a Tao tv. által lehetővé tett 20 százalékos adócsökkentéseket most adóalap-növelő tételként be kell állítani, vagy nem kell foglalkozni vele, mivel az adott években jogos elszámolás volt? Ezzel a kérdéskörrel kapcsolatos másik kérdésem lenne, hogy abban az esetben, ha felszámoló nyilatkozata alapján behajthatatlanság miatt leírásra kerül a követelés, akkor mi a teendő a korábbi társaságiadóalap-csökkentő 20 százalékkal, illetve 3. variációként, amikor elévülés vagy megszűnés miatt kell kivezetni a követelést, akkor más-e a helyzet? Lenne még egy téma, amire választ kérnék: hogyan jár jobban a cég, ha a nem fizető vevőnek elengednénk a követelését, vagy amíg lehet – elévülésig – a 20 százalékos társaságiadóalap-csökkentésekkel vezessük ki a könyvelésből? Az elengedéshez elegendő, ha egy ajánlott levelet küldünk a nem fizető cégnek – szükséges-e a visszajelzése a befogadásról -, vagy kétoldalú megállapodás kell hozzá? Köszönettel: Treszkainé Koszka Szilvia 06-30/919-7471 treszilvi@t-online.hu

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy közhasznú egyesület az egyik ingatlanát, amely kötelezettségekkel terhelt, értékesítette (ezt az ingatlant annak idején ajándékba kapta). Az értékesítés úgy történt, hogy egyik része tartozásátvállalással, másik része hitelező (bank) által elengedett kötelezettséggel valósult meg. A könyvelési tétel elég érdekes, és ez ügyben kérném a segítségét. Az ingatlan könyv szerinti értékét kivezettem a 86. Értékesített tárgyi eszközök könyv szerinti értékével szemben. A "bevételt" a 98. számlaosztályba könyveltem, mint tartozásátvállalás könyv szerinti értéke, és hitelező által elengedett kötelezettség értéke. Nem tudom, hogy helyesen könyveltem-e? Ha nem, akkor hogyan kellene helyesen lekönyvelni? Köszönettel: Lédererné

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Szeretném megtudni, hogy a következő két vállalkozás a tao. tv. szerint kapcsolt vállalkozásnak minősül-e? "A" Kft. tulajdonosai: Kiss Pista 32,57 %-ban, Kiss Pistáné 19,28 %-ban, "B" Kft. 48,15%-ban. "B" Kft. tulajdonosa 100%-ban Kiss Pista. A másik kérdésem az előzőből következik. "A" Kft.-nek vevője "B" Kft., amely 2011. óta tartozik "A" Kft.-nek. 2013 decemberében "A" Kft. úgy döntött, hogy elengedi "B" Kft. tatozását. Értékvesztést nem számoltunk el. Hogyan kell elszámolni a két kft.-ben a tartozás elengedését, és az a társasági adót hogyan befolyásolja?

Kérdés

Egy kft-nek több éve nem fizet az egyik vevője. 2011 és 2012-ben értékvesztést számoltak el, mellyel a társasági adó alapját mindkét évben megemelték. 2013-ban úgy döntött a cég, hogy elengedi a követelését. Az értékvesztések után fennmaradó értéket rendkívüli ráfordításként elszámolják. Legjobb tudomásom szerint ezzel az összeggel már nem kell megemelni a társasági adó alapját. (Nem kapcsolt és nem behajthatatlan.) Az előző 2 év adóalap növelő tétellel lehet csökkenteni a társasági adó alapját?

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Felszolgálói díj felosztása

dr. Kéri Ádám

ügyvéd, compliance szakértő

Vasárnapi pótélk

dr. Kéri Ádám

ügyvéd, compliance szakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 március
H K Sze Cs P Sz V
23 24 25 26 27 28 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 31 1 2 3 4 5

Együttműködő partnereink