Befizetési határidő Esemény
A kifizetőket terhelő ekho (egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás) megszüntetését élénk érdeklődés övezi, elsősorban az egyéni vállalkozók és a társas vállalkozások körében. Cikkünk második részében olvasóink kérdései alapján összefoglaltuk a legfontosabb tudnivalókat.
Fontos változás, hogy 2022. szeptember 1-jétől a kifizetőnek nem kell egyszerűsített közteherviselési hozzájárulást (ekho) fizetnie, ami a jogalkotó szándéka szerint menekülőút lehet a katából kiszorultak egy részének. Mit jelent ez a gyakorlatban?
Frissítette a Nemzeti Adó- és Vámhivatal az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) szabályairól szóló információs füzetet – hívja fel a figyelmet honlapján az adóhatóság.
Már szinte minden katázó egyéni vállalkozó kívülről fújja a szabályt, hogy ha folytatni kívánja a tevékenységét, akkor az új törvény szerinti katát szeptember 25-éig, az átalányadózást pedig október 31-éig választhatja. De minden esetben így van ez?
Adózási határidők a NAV tájékoztatása szerint.
Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás választására vonatkozó szabályok korántsem annyira egyszerűek, mint azt az adózási forma neve alapján feltételezhetnénk. Cikkünkben példákon keresztül bemutatjuk, mely esetekben igényelnek speciális értelmezést a jogszabályi rendelkezések.
Mindössze egyetlen pontban módosult január 1-jétől az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény (Ekho.), a változás viszont jelentős, hiszen a kifizetőt terhelő ekho mértéke 15,5 százalékról 13 százalékra csökkent. A NAV is aktualizálta az ekhóról szóló 07. számú információs füzetét. Ennek apropóján cikkünkben összefoglaljuk az ekho választásával és levonásával kapcsolatban gyakran visszatérő kérdéseket.
A korábbi szabályok szerint a magánszemélyek javára teljesített, személyi jövedelemadó vagy egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás fizetésének kötelezettsége alá eső javadalmazások csak 12 millió forintos értékhatárig voltak teljes mértékben elszámolhatók a támogatás alapjában, a felettes részre már 50 százalék korlát vonatkozott. A most elfogadott törvénymódosítás a belföldi magánszemélyek esetében ezt a korlátozást teljesen megszüntette, míg a külföldi magánszemélyek esetében a korábban is alkalmazott 3 millió forintos értékhatár maradt érvényben, olvasható az Andersen Magyarország elemzésében.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől