60 találat a(z) egyéb jövedelem cimkére
Biztosítás visszavásárlása ¬ szociális hozzájárulási adó Kérdés
Tisztelt Szakértő! Ügyfelünk tagi kivétként már 2019 októberében jóval túlvan a minimálbér 24-szeresén. 2019 júniusában visszavásárolt biztosításból 3 387 460 forintot vont ki, melynek szocho alapja a biztosító igazolása alapján 2 845 466 forint, valamint ez "egyéb jövedelemnek" minősül, szintén az igazolás szerint. A biztosítás díját egy gazdálkodó szervezet fizette. Összevonható-e a társas vállalkozásból kivett jövedelem és a biztosításból származó egyéb jövedelem a szocho fizetésre tekintettel? Válaszát előre is köszönöm! Ungvári Andrea
Bitcoin értékesítés jövedelme Kérdés
T. Szakértő! Köszönöm szíves válaszát! A NAV telefonos tájékoztatása szerint ez önálló tevékenységből származó jövedelem. Megtenné, hogy kifejti Ön szerint miért egyéb jövedelem és miért csak a bevétel 84 százaléka jövedelem? Előre is köszönöm Fazekas Péter
Nyugdíj alapját képező jövedelem Kérdés
Egy közalkalmazott 2013-ban a munkaviszonya mellett más, nem önálló tevékenységből származó jövedelemhez is jutott, melyből levonták a nyugdíjjárulékot is. Figyelembe kell-e venni a nyugdíj alapját képező jövedelemként a munkáltatói igazolás szerinti egyéb jövedelmet? Ha ezt a munkáltatói igazolás ellenére sem számítják be a nyugdíjalapba, akkor mikor kezdődik a levont összeggel kapcsolatos visszaigénylés adójogi elévülése? Kérem, hogy válaszát szíveskedjen tételes joghellyel alátámasztani! Előre is köszönettel: egy közalkalmazott.
Munkavállalónak fizetett életbiztosítás megszünése Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. 2017-ben befizette a munkavállaló kockázati életbiztosítását. Ez 2017-ben adómentes, 2018-ban egyéb jövedelemnek minősült. A cég megfizette az erre az évre jutó hónapok utáni adót, majd visszavásárolta a biztosítást. Az összeg meg is érkezett a kft. bankszámlájára, ami bevétel. Első kérdésem a cég oldaláról elegendő a tao megfizetése? A második, a magánszemélynek mi a teendője? Be kell-e vallani a 2018 előtti biztosítást, és kell-e utána fizetni valamit? Köszönettel várom válaszukat.
Üzletrészeladás (árfolyamnyereség vs egyéb jövedelem) Kérdés
Surányi Imréné alábbi cikkével kapcsolatban: http://adozona.hu/szja_ekho_kulonado/Egyeb_jovedelemnek_vagy_arfolyamnyeresegnek_LKUOV3#utm_source=adozona.hu&utm_medium=email&utm_campaign=ado_weekly&utm_content=201610_adozonauser Nem értek egyet azzal, hogy a szokásos piaci árat ebben az esetben vizsgálni kellene. Az szja törvény 67. § (1) "az értékpapír átruházása ellenében megszerzett bevétel"-ről beszél, a bevétel fogalmát pedig az Szja 4. § (2) adja meg. Semmi nem utal a jogszabályban véleményem szerint arra, hogy a szóban forgó esetben vizsgálni kellene az üzletrész piaci értékét, és annak megfelelően megosztani és külön adóztatni a nyereség egy részét. A megszerzés és járulékos költségek meghatározásával egyetértek. Kérdésem, hogy a cikkben bemutatott vélemény NAV-os gyakorlat is? Köszönöm
Haszonnal eladott üzletrész: egyéb jövedelem vagy árfolyamnyereség? Cikk
Miként fog adózni a magánszemély üzletrészeladásból származó jövedelme, ha az eladó a cég egész vételárához viszonyítottan nemcsak a rá eső részt, hanem ennek többszörösét tudta kialkudni az ártárgyalások során? – kérdezte olvasónk. Surányi Imréné okleveles közgazda válaszolt.
Jövedelem minősítése Kérdés
Szeretném megtudni szakmai véleményüket az alábbiakról: Egy magánszemély egy kft.-ben kisebbségi (1 százalékos részarányt biztosító) üzletrészt tulajdonolt, melynek eladására kerül most sor, a teljes cég eladásával egyidejűleg. A céget egy céges befektető veszi meg az összes (5) tulajdonostól. Az adásvétel során az egyes üzletrészek külön tárgyalási eljárásban cserélnek gazdát, azzal, hogy a kérdéses magánszemély a cég egész vételárához viszonyítottan nemcsak a rá eső 1 százalékos részt, hanem ennek többszörösét tudta kialkudni az ártárgyalások során. Miként fog adózni a szóbanforgó magánszemély ilyen tárgyú jövedelme? Egyéb jövedelemként vagy pedig árfolyamnyereségként?
Üzletrész adásvétel Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft.-nek (3 millió forint törzstőkével) az egyik tagja eladja az üzletrészének egy részét. Az eladott üzletrész névértéke 100 ezer forint. A vevő ezért az üzletrészért 100 ezer forintot fizet. Úgy gondolom, hogy az eladónak így nem keletkezik jövedelme az adásvétel során. De nem tudom, hogy a vevőnél is ugyanez a helyzet? A kft. saját tőkéje 120 millió forint. Ha az Szja törvény 3.§ (9) pontjában leírtakat veszem alapul, akkor a 100 ezer forint üzletrész szokásos piaci ára 4 millió forint lenne, de a vevő nem ennyit fizet érte, vagyis a törvény szerint egyéb jövedelme keletkezett (Szja törvény 28. § (7) b))? Az adás-vételi szerződésnek viszont van egy pontja, ami az alábbiakat tartalmazza: „A szerződő felek kijelentik, hogy az üzletrész vételárát a társaság vagyonának, illetve tevékenységének ismeretében határozták meg, melyet a felek reálisnak fogadnak el.” Ebben az esetben is kell egyéb jövedelem címén adóznia a vevőnek? Válaszát előre is köszönöm!
Szellemi termék hasznosítása plusz ingó eszköz bérbeadása Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy magánszemély a tulajdonában álló hajót rendszertelen időközönként bérbe adna egy vállalkozásnak. A bérbeadás adóvonzata a 15% szja plusz 22% eho egyéb jövedelemként, vagy kötelező egyéni vállalkozást létrehozni az üzletszerűség miatt? 2. A magánszemélynek van egy szellemi terméke is, amit egy vállalkozás hasznosítana díj fejében. Az egyéb jövedelmekre vonatkozó szabályokat kell itt alkalmazni (15%szja plusz 22% eho)? Köszönettel: Szentesi Péter
Adó és adóalap, ha kivás cég családtagnak vesz repülőjegyet Cikk
A kiva hatálya alá tartozó magyarországi leányvállalat ügyvezetője és családja (feleség és gyermekek) meghívást kapott az amerikai anyacég Atlantában tartandó rendezvényére. Az ügyvezető a repülőjegyeket a vállalkozás számlájáról fizette. A családtagok repülőjegyköltsége után milyen adófizetési kötelezettség keletkezik, illetve érinti-e ez a kivaalapot? Olvasói kérdésekre Pölöskei Pálné okleveles könyvvizsgáló válaszolt.
Üzletrész adózása, szja, járulék Kérdés
Egy társaság egyedüli tulajdonosa megvásárolta 13 000 ezer Ft piaci értékű befektetett eszközök között szereplő üzletrészt 500 ezer forintért. A tulajdonos egyben a társaság ügyvezetője, havonta bér kerül számára kifizetésre. Véleményem szerint a piaci érték és fizetett ellenérték közötti különbözet egyéb összevonandó jövedelem. Kérdésem, hogy az szja fizetési kötelezettség csak a magánszemély 2016. évi bevallásában szerepeltetendő, vagy évközben a kifizetett bérekből is kellett volna levonni előleget? A magánszemély jövedelme után szocho-fizetési kötelezettség van, vagy a magánszemély fizet ehót? Válaszukat köszönöm. Szeles Béláné Controlling Kft ügyvezető
Nőttek a keresetek – ezeknek köszönhető Cikk
2016 augusztusában a bruttó átlagkereset 258 300 forint volt, 6,9 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. 2016. január–augusztusban a bruttó átlagkeresetek 6,0 százalékkal nőttek az előző év azonos időszakához viszonyítva – jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Végelszámolás Kérdés
Tisztelt Szakértő! Adott egy belföldi gazdasági társaság, ahol a társasági szerződésben előírt 3 millió forintos jegyzett tőke még nem került teljes egészében befizetésre (határidő még nem járt le). A tagok különféle okokból szeretnék a társaságot végelszámolással megszüntetni, a társaságnak nincs semmilyen tartozása. Jól gondoljuk-e, hogy ez esetben nem kell a fennmaradó tőkét befizetni?! Ha nem fizetik be, akkor a jegyzett, de be nem fizetett tőkét le kell könyvelni elengedett követelésként az egyéb ráfordításokkal szemben? Ha igen, akkor jól gondoljuk-e, hogy a társaságnak az elengedett követeléssel nem kell megemelnie az adóalapot, viszont a magánszemélynél az összevont adóalapba tartozó egyéb jövedelem lesz? Köszönettel!
Üzletrész-értékesítés Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésre szeretném válaszukat: Egy kft. egyik tagja értékesítette tulajdonrészét a másik tulajdonosnak. A jegyzett tőke könyv szerinti értékén, 1500 ezer forintért (jegyzett tőke 3 millió Ft 50-50% tulajdonosi hányad). Az üzletrész adás-vételi szerződéssel magánszemélyek közötti történt értékesítés után egyszemélyes kft. lett a gazdasági társaság. Az üzletrész piaci értéke, melyet közbenső mérleg alapján állapítanak meg, az értékesítéskor a saját tőke arányos részének figyelembevételével 5000 ezer Ft forint. Az üzletrészt megvásárló tulajdonos az 5000 ezer Ft forint és a 1500 ezer Ft különbsége 3500 ezer Ft-ot egyéb jövedelemként leadózza az szja törvény 28. § (7) bekezdése, illetve az Eho törvény 3. § (1) bekezdésben írtak alapján. A kft. könyveiben az eredménytartalék része marad a leadózott 3500 ezer Ft, amennyiben a későbbiekben a tulajdonos a teljes eredménytartalék osztalékként történő kifizetését határozza el, milyen adófizetési kötelezettsége keletkezik, illetve keletkezik-e újabb adófizetési kötelezettsége a korábban egyéb jövedelemként megadózott 3500 ezer forint után?