T. Szakértő! Köszönöm szíves válaszát! A NAV telefonos tájékoztatása szerint ez önálló tevékenységből származó jövedelem. Megtenné, hogy kifejti Ön szerint miért egyéb jövedelem és miért csak a bevétel 84 százaléka jövedelem? Előre is köszönöm Fazekas Péter
Egy közalkalmazott 2013-ban a munkaviszonya mellett más, nem önálló tevékenységből származó jövedelemhez is jutott, melyből levonták a nyugdíjjárulékot is. Figyelembe kell-e venni a nyugdíj alapját képező jövedelemként a munkáltatói igazolás szerinti egyéb jövedelmet? Ha ezt a munkáltatói igazolás ellenére sem számítják be a nyugdíjalapba, akkor mikor kezdődik a levont összeggel kapcsolatos visszaigénylés adójogi elévülése? Kérem, hogy válaszát szíveskedjen tételes joghellyel alátámasztani! Előre is köszönettel: egy közalkalmazott.
Tisztelt Szakértő! Egy kft. 2017-ben befizette a munkavállaló kockázati életbiztosítását. Ez 2017-ben adómentes, 2018-ban egyéb jövedelemnek minősült. A cég megfizette az erre az évre jutó hónapok utáni adót, majd visszavásárolta a biztosítást. Az összeg meg is érkezett a kft. bankszámlájára, ami bevétel. Első kérdésem a cég oldaláról elegendő a tao megfizetése? A második, a magánszemélynek mi a teendője? Be kell-e vallani a 2018 előtti biztosítást, és kell-e utána fizetni valamit? Köszönettel várom válaszukat.
Surányi Imréné alábbi cikkével kapcsolatban: http://adozona.hu/szja_ekho_kulonado/Egyeb_jovedelemnek_vagy_arfolyamnyeresegnek_LKUOV3#utm_source=adozona.hu&utm_medium=email&utm_campaign=ado_weekly&utm_content=201610_adozonauser Nem értek egyet azzal, hogy a szokásos piaci árat ebben az esetben vizsgálni kellene. Az szja törvény 67. § (1) "az értékpapír átruházása ellenében megszerzett bevétel"-ről beszél, a bevétel fogalmát pedig az Szja 4. § (2) adja meg. Semmi nem utal a jogszabályban véleményem szerint arra, hogy a szóban forgó esetben vizsgálni kellene az üzletrész piaci értékét, és annak megfelelően megosztani és külön adóztatni a nyereség egy részét. A megszerzés és járulékos költségek meghatározásával egyetértek. Kérdésem, hogy a cikkben bemutatott vélemény NAV-os gyakorlat is? Köszönöm
Miként fog adózni a magánszemély üzletrészeladásból származó jövedelme, ha az eladó a cég egész vételárához viszonyítottan nemcsak a rá eső részt, hanem ennek többszörösét tudta kialkudni az ártárgyalások során? – kérdezte olvasónk. Surányi Imréné okleveles közgazda válaszolt.
Szeretném megtudni szakmai véleményüket az alábbiakról: Egy magánszemély egy kft.-ben kisebbségi (1 százalékos részarányt biztosító) üzletrészt tulajdonolt, melynek eladására kerül most sor, a teljes cég eladásával egyidejűleg. A céget egy céges befektető veszi meg az összes (5) tulajdonostól. Az adásvétel során az egyes üzletrészek külön tárgyalási eljárásban cserélnek gazdát, azzal, hogy a kérdéses magánszemély a cég egész vételárához viszonyítottan nemcsak a rá eső 1 százalékos részt, hanem ennek többszörösét tudta kialkudni az ártárgyalások során. Miként fog adózni a szóbanforgó magánszemély ilyen tárgyú jövedelme? Egyéb jövedelemként vagy pedig árfolyamnyereségként?
Tisztelt Szakértő! Egy kft.-nek (3 millió forint törzstőkével) az egyik tagja eladja az üzletrészének egy részét. Az eladott üzletrész névértéke 100 ezer forint. A vevő ezért az üzletrészért 100 ezer forintot fizet. Úgy gondolom, hogy az eladónak így nem keletkezik jövedelme az adásvétel során. De nem tudom, hogy a vevőnél is ugyanez a helyzet? A kft. saját tőkéje 120 millió forint. Ha az Szja törvény 3.§ (9) pontjában leírtakat veszem alapul, akkor a 100 ezer forint üzletrész szokásos piaci ára 4 millió forint lenne, de a vevő nem ennyit fizet érte, vagyis a törvény szerint egyéb jövedelme keletkezett (Szja törvény 28. § (7) b))? Az adás-vételi szerződésnek viszont van egy pontja, ami az alábbiakat tartalmazza: „A szerződő felek kijelentik, hogy az üzletrész vételárát a társaság vagyonának, illetve tevékenységének ismeretében határozták meg, melyet a felek reálisnak fogadnak el.” Ebben az esetben is kell egyéb jövedelem címén adóznia a vevőnek? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Egy magánszemély a tulajdonában álló hajót rendszertelen időközönként bérbe adna egy vállalkozásnak. A bérbeadás adóvonzata a 15% szja plusz 22% eho egyéb jövedelemként, vagy kötelező egyéni vállalkozást létrehozni az üzletszerűség miatt? 2. A magánszemélynek van egy szellemi terméke is, amit egy vállalkozás hasznosítana díj fejében. Az egyéb jövedelmekre vonatkozó szabályokat kell itt alkalmazni (15%szja plusz 22% eho)? Köszönettel: Szentesi Péter
A kiva hatálya alá tartozó magyarországi leányvállalat ügyvezetője és családja (feleség és gyermekek) meghívást kapott az amerikai anyacég Atlantában tartandó rendezvényére. Az ügyvezető a repülőjegyeket a vállalkozás számlájáról fizette. A családtagok repülőjegyköltsége után milyen adófizetési kötelezettség keletkezik, illetve érinti-e ez a kivaalapot? Olvasói kérdésekre Pölöskei Pálné okleveles könyvvizsgáló válaszolt.
Egy társaság egyedüli tulajdonosa megvásárolta 13 000 ezer Ft piaci értékű befektetett eszközök között szereplő üzletrészt 500 ezer forintért. A tulajdonos egyben a társaság ügyvezetője, havonta bér kerül számára kifizetésre. Véleményem szerint a piaci érték és fizetett ellenérték közötti különbözet egyéb összevonandó jövedelem. Kérdésem, hogy az szja fizetési kötelezettség csak a magánszemély 2016. évi bevallásában szerepeltetendő, vagy évközben a kifizetett bérekből is kellett volna levonni előleget? A magánszemély jövedelme után szocho-fizetési kötelezettség van, vagy a magánszemély fizet ehót? Válaszukat köszönöm. Szeles Béláné Controlling Kft ügyvezető
2016 augusztusában a bruttó átlagkereset 258 300 forint volt, 6,9 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. 2016. január–augusztusban a bruttó átlagkeresetek 6,0 százalékkal nőttek az előző év azonos időszakához viszonyítva – jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Tisztelt Szakértő! Adott egy belföldi gazdasági társaság, ahol a társasági szerződésben előírt 3 millió forintos jegyzett tőke még nem került teljes egészében befizetésre (határidő még nem járt le). A tagok különféle okokból szeretnék a társaságot végelszámolással megszüntetni, a társaságnak nincs semmilyen tartozása. Jól gondoljuk-e, hogy ez esetben nem kell a fennmaradó tőkét befizetni?! Ha nem fizetik be, akkor a jegyzett, de be nem fizetett tőkét le kell könyvelni elengedett követelésként az egyéb ráfordításokkal szemben? Ha igen, akkor jól gondoljuk-e, hogy a társaságnak az elengedett követeléssel nem kell megemelnie az adóalapot, viszont a magánszemélynél az összevont adóalapba tartozó egyéb jövedelem lesz? Köszönettel!
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésre szeretném válaszukat: Egy kft. egyik tagja értékesítette tulajdonrészét a másik tulajdonosnak. A jegyzett tőke könyv szerinti értékén, 1500 ezer forintért (jegyzett tőke 3 millió Ft 50-50% tulajdonosi hányad). Az üzletrész adás-vételi szerződéssel magánszemélyek közötti történt értékesítés után egyszemélyes kft. lett a gazdasági társaság. Az üzletrész piaci értéke, melyet közbenső mérleg alapján állapítanak meg, az értékesítéskor a saját tőke arányos részének figyelembevételével 5000 ezer Ft forint. Az üzletrészt megvásárló tulajdonos az 5000 ezer Ft forint és a 1500 ezer Ft különbsége 3500 ezer Ft-ot egyéb jövedelemként leadózza az szja törvény 28. § (7) bekezdése, illetve az Eho törvény 3. § (1) bekezdésben írtak alapján. A kft. könyveiben az eredménytartalék része marad a leadózott 3500 ezer Ft, amennyiben a későbbiekben a tulajdonos a teljes eredménytartalék osztalékként történő kifizetését határozza el, milyen adófizetési kötelezettsége keletkezik, illetve keletkezik-e újabb adófizetési kötelezettsége a korábban egyéb jövedelemként megadózott 3500 ezer forint után?
Társaságunk kifizeti a jóváhagyott osztalékot a társasági szerződésben rögzítettek szerint, vagyis a jóváhagyott osztaléknak a 30 százaléka a törzsbetétek arányában, a 70 százaléka pedig az üzletrész-képviselet arányában kerül kifizetésre. Az eltérített osztalék egyéb jövedelemként adózik (szja. 28. §). Eltérített osztalékot kapnak olyan tagok, akik alkalmazottak is a cégnél, és olyan tagok, akik nem alkalmazottak, de máshol van 36 órát meghaladó munkaviszonyuk, vagy nyugdíjasok. Az a kérdésem, hogy járulékköteles kifizetésnek minősül, vagy csak ehofizetést vonz maga után?
Korábbi kérdésemet az ügynöki jutalék szja és eho kötelezettséggel kapcsolatosan tettem fel, melyre választ is kaptam. A kérdésemből kimaradt a következő: a kifizetőnek van ugyan magyar adószáma, de németországi cég magyar fióktelepe. Az elszámolólevélen szerepel, hogy a kifizetés Németországban nem adóköteles. Azt szeretném tudni, ha a kifizető nem vonja le az adókat, büntethető-e az ügyfelem (aki a jutalékot bruttó összegben megkapja), ha ő egyéb jövedelemként bevallja (2015. évre vonatkozóan ezt tette), befizet 16, illetve 15 százalék szja-t és 27 százalék ehót, a 450 ezer felső korlátot utóbbira nem alkalmazza. Az adót és hozzájárulást a kapott összeg 78 százaléka után állapítja és fizeti meg. Az adóra, járulékra negyedévente előleget fizet.
Surányi Imréné
okleveles közgazda
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték