A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) több más szektor mellett az egészségügyi szektort is tüzetesen vizsgálja. Ennek oka alapvetően az, hogy a szektorban nagy mennyiségben kezelnek különleges adatokat (például egészségügyi adatok), ez pedig az érintett páciensre fokozott kockázatot jelent. Az alábbiakban a tavalyi év legfontosabb jogeseteit mutatjuk be a területhez kapcsolódva.
Nem minden esetben sérti az eltérő bánásmód a diszkrimináció általános tilalmát. Az egyenlő bánásmód követelményének sérelme csupán abban az esetben következik be, ha a sérelem egy, az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség biztosításáról szóló törvényben nevesített védett tulajdonsághoz kapcsolódik. Ilyen védett tulajdonság lehet például az életkor, nem, egészségi állapot stb. A jogszabály ugyanakkor az úgynevezett egyéb helyzetet is elismeri védett tulajdonságként. Utóbbi tartalma nem nyilvánvaló. Ezen hivatkozási alap használhatóságát érinti egy nemrégiben hozott Kúria-ítélet (BH2025.20.)
Augusztusban az egészségbiztosítás kapcsán megkezdtünk egy cikksorozatot. Ezen sorozatunk befejező cikkeként az alábbiakban a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK), és az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) rendszerében magtalálható betegadatainkról, ahhoz való hozzáférésről, és a hozzáférés megtiltásról aduk tájékoztatást.
Jelen ügy abból a járványügyi gyakorlatból következett, hogy a fertőzött személyek Covid-vizsgálati eredményeit a mentőszolgálattól a kormányhivatal kapta meg, az érintettek azonban a háziorvosnál érdeklődtek eredményeik után. Ennek következtében a kormányhivatal az eredményeket a háziorvosoknak megküldte. Erre az adattovábbításra azonban adott körülmények között nem a legnagyobb gondossággal került sor, mely így adatvédelmi incidenst eredményezett. Az ügy részleteit az alábbiakban mutatjuk be.
Az Európai Bizottság átfogó vizsgálatot indít a Fitbit aktivitásmérő okosórát gyártó cég és a Google amerikai internetes óriásvállalat által tavaly novemberben kötött felvásárlási megállapodás ügyében – közölte Margrethe Vestager versenypolitikáért felelős biztos kedden.
A munkavédelmi törvény legutóbbi, 2020 január elseje óta hatályos változása a munkaegészségügyi vonatkozású bejelentések tartalmát szabályozza újra és az eddigiektől eltérő nyilvántartási kötelezettségeket ír elő, például a veszélyes anyagok hatásainak kitett munkavállalókra vagy a vegyianyagok kezelésére, nyilvántartására vonatkozóan. A jogalkotó alapvető célja természetesen nem vonható kétségbe, ez a munkavállalók egészségének védelme. Az új paragrafusokkal elérni kívánt munkáltatói intézkedések eredménye, jogszerűsége viszont már felvet kérdéseket. Nehezen megválaszolható kérdéseket, olvasható az ALEMONA – Közösség a munkavédelemért közleményében.
Több mint ötszázmillió egészségügyi adat – e-recept, betegdokumentum, ellátási információ – került fel az elektronikus egészségügyi szolgáltatási térbe (EESZT) az indulás óta eltelt egy évben. A rendszerrel elkerülhetők a feleslegesen megismételt vizsgálatok, az orvosok sokkal pontosabb képet kapnak betegükről, ami elősegíti a biztosabb diagnózist és a gyorsabb gyógyulást.
A "Korlátozhatjuk és meg is tilthatjuk egészségügyi adataink kezelését" c. cikkhez... T. Szakértői! Mi a helyzet a nem valós adatokkal? Az ügyfélkapun le lehet kérdezni már most is TAJ-szám alapján a kórelőzményt, betegéletutat. Sajnos van olyan bejegyzés, ami nem igaz. Azaz a betegéletút hamis vizsgálati adatokat, hamis gyógyászati segédeszköz-használatot tartalmaz. Ilyenkor mit lehet tenni? Félrekezelik a beteget, vagy az embernek vinni kell magával a listát, hogy mi nem valós, csak az orvos önszorgalomból beírta? Sajnos van ilyen. Előre is köszönöm a választ.
Gyüre Ferenc
adótanácsadó, okleveles könyvvizsgáló
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték