Köszönöm a korábbi kérdésemre Surányi Imrénétől érkezett válaszukat, csak nem egészen értem, hogy a közölt adatok az ügyfelem által igénybe vehető kedvezmények (figyelembe véve a 2:1 arányú megosztást), avagy a család egészére vonatkoznak?
Tisztelt Szakértő! Kérdésem a családi kedvezménnyel kapcsolatos: az élettársi viszonynál tudomásunk szerint úgy igényelheti a kedvezményt a nem vér szerinti szülő, ha a gyermekkel közös lakó-, vagy tartózkodási hellyel rendelkezik, illetve ha legalább 1 éve szerepel a az Élettársi Nyilatkozatok nyilvántartásában, vagy a kérelmet legalább egy évvel megelőzően kiállított közokirattal igazolja. Az egyik kollégám ellátogatott a NAV-hoz, ahol azt a felvilágosítást kapta, hogy mivel 3 éve élettársak, így nyugodtan igényelheti a nem vér szerinti gyermek után is a kedvezményt (ők semminemű okirattal nem rendelkeznek az élettársi kapcsolatról, legfeljebb csak szomszédok, illetve barátok igazolhatják azt). Szeretnénk megkérdezni, hogy ez így ígaz, vagy félrevezették a kollégát? Köszönettel várom válaszukat.
Egyéni vállalkozó ügyfelemnek három gyermeke van. 2016 januárjában nyilatkozott, hogy a családi adókedvezményt feleségével 2:1 arányban igénybe kívánja venni. Ennek megfelelően számoltuk az adóját. Mára kiderült, hogy az első gyermek 2016 februárjában alapképzésben megszerezte a diplomáját, majd folytatta a tanulmányait egy másik egyetemen, nappali tagozaton. A középső gyermek leérettségizett júniusban, majd szeptembertől megkezdte egyetemi tanulmányait. A legkisebb gyermek még középiskolás. Hogyan számolható el jogszerűen a 2016. évi családi adókedvezményük? Hogyan alakul, ha a középső gyermek 2017 januárjában otthagyta az egyetemet, és más egyetemre jelentkezik a következő tanévtől?
Tisztelt szakértő! Szeretném megkérdezni, mikor, ki veheti igénybe a családi adókedvezményt, ha az anya előző házasságából nevelnek közös háztartásban a jelenlegi házastárssal egy gyermeket és egy másik gyermeket, aki közös gyermekük? A férj igényelheti-e mind a két gyermekre a kedvezményt, vagy csak az anya igényelheti a kedvezményt a két gyermeke után?
Tisztelt Szakértő! Ukrán-magyar kettős állampolgárok Magyarországon vállalnak munkát egy kft.-ben. Családi adókedvezményt szeretnének igényelni, mivel kiskorú gyermekük van. A szülők rendelkeznek tartózkodási címmel Magyarországon, TAJ számuk, adóazonosító jelük, személyi igazolványuk van. A gyermekek Ukrajnában élnek, nincs magyarországi lakcímük, sem TAJ számuk, adóazonosító jelük, és családi pótlékot vagy hasonló ellátást sem kapnak a szülők. A családi adókedvezmény feltétele, hogy családi pótlékra jogosult legyen a szülő. A munkavállalók elmondása alapján a NAV ügyfélszolgálaton úgy tájékoztatták őket, hogy igénybe vehetik a családi adókedvezményt, mert jogosultak. Jogosult-e a munkavállaló és igénybe veheti-e ilyen esetben az adókedvezményt és ha igen, milyen eljárási útja van? Vagy elég a saját felelősségére kitölteni egy nyilatkozatot? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Munkavállalónk 2 kiskorú gyermeket nevel saját háztartásban. Az adókedvezményt év közben csak az egyik gyermek tekintetében érvényesítené, a másik gyermek után járót pedig az szja bevallásánál érvényesítené egy összegben. Hogyan kell (milyen jogosultsági kóddal) a két gyermeket a 1708 bevallásban feltüntetni, hogy év közben csak az egyik gyermekre tekintettel vegye igénybe a kedvezményt? Várom szíves válaszukat! Köszönettel
Tisztelt Szakértő! Ausztriában dolgozó férj kapja a családi pótlékot onnan, ebben az esetben a családi adókedvezményt Magyarországon dolgozó felesége érvényesítheti? A gyermek 23 év alatti egyetemista.
Tisztelt Szakértő! Egy családban két 18 év alatti, középiskolában tanuló gyermek van. A harmadik gyermek eddig a Budapesti Corvinus egyetem nappali tagozatos hallgatója volt. 2017 januárjától Hollandiában egy évig master képzésen fog résztvenni. Kérdésem, hogy ezen harmadik gyermek eltartottnak minősül-e a családi kedvezmény szempontjából, azaz igénybe vehető-e a másik két gyermekre a magasabb összegű családi kedvezmény? Köszönettel várom szíves válaszát.
Tisztelt Szakértő! Úgy láttam a HVG-ben, hogy változtak a személyi jövedelemadóban a családi kedvezményre vonatkozó szabályok. Kérem, fejtse ki nekem azt, hogy a 2017 HVG ADÓ különszám 12. oldalán olvasható változás pontosan mit jelent! A 29/A § (5) b.) pontra gondolok, én nem látok változást a tavalyi évhez képest.
Akár több tízezer forint állami támogatástól is eleshetnek azok a szülők, akiknek 10 és 25 év közötti gyermeke november 30-áig nem kapta meg az adóazonosító jelét a NAV-tól, mivel 2017. január elsejétől az érintettek munkáltatója nem tudja majd érvényesíteni a családi adókedvezményt a havi bérből levont adóval szemben – hívja fel a figyelmet a nemzetközi adótanácsadó és könyvvizsgáló Baker Tilly Hungária.
Őstermelő vehet-e igénybe családi adókedvezményt? A járulékokat az előző évi bevételének a 20 százaléka után fizeti. Jövedelme 2015. évben nem keletkezett. A nyilatkozati formát választotta a 2015. évi adóbevallásában. Válaszukat előre is köszönjük.
Tisztelt Szakértő! Három eltartott gyermekből kettő nappali tagizatos főiskolás, a harmadik kedvezményezett eltartott. Az egyik főiskolás kötelező szakmai gyakorlaton vesz rész, ami hérom hónapos. Augusztus hónapra minimálbér alatt kapott juttatást (nem vontak tőle ssem szja-t, sem járulékot) de szeptember hónapban a minimálbér feletti fizetést kapott (ekkor a minimálbér feletti részt már terhelte levonás). Ugyanez várható október hónapban is. Kérdés: a szülő a családi adókedvezmény szempontjából beszámíthatónak veheti ezt a gyermeket? Ha igen, hány hónapra? Kedvezményérvényesítés megszüntetését kell-e kérnie a munkáltatótól, ha igen, melyik hónaptól? Előreláthatóan ez a munkahely a nappali főiskola mellett további hónapra is igényt tartana a főiskolás munkavégzésére. Ekkor hogyan alakul a továbbiakban a családi adókedvezmény? Köszönettel várom válaszát.
Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban kérném szíves segítségét. Egyik munkavállalónknak van 3 gyermeke (mindegyik családi pótlékra jogosult). A feleségétől elvált, de munkavállalónk kapja a családi pótlékot a gyermekek után. A váláskor a gyermekek a feleségnél lettek elhelyezve, de megegyeztek (ügyvédi megegyezés van közöttük), hogy ezentúl a férjnél lesznek. Bírósági döntés még nincs az egyezségükről, csak ügyvéd általi közös megegyezés van a gyermekelhelyezésről. A későbbiekben bíróságon is rendezik ezt az ügyet. Az lenne a kérdése, hogy ilyen esetben a férj (akinél vannak a gyermekek, és kapja a családi pótlékot is) igényelheti-e a családi adókedvezményt, vagy meg kell várni a bírósági döntést? Köszönöm válaszukat.
Tisztelt Szakértő! A 23 éves gyermek édesanyjával él, születése óta testi fogyatékos. Saját jogán kapott családi pótlékot, 2 éve rokkantsági járadékot kap, édesanyja vette igénybe a családi adókedvezményt. A gyermek talált magának munkalehetőséget, rendszeresen jár dolgozni. A családi pótlékot az elhelyezkedését követően lemondta. Jár-e még az édesanyának továbbra is a gyermeke után családi adókedvezmény? Köszönjük válaszát!
Tisztelt Szakértő! Egy család három gyermeket nevel, ebből kettő kiskorú, családi pótlék is jár utánuk. A harmadik gyermek most végez az orvosi egyetemen, 24 éves, de orvos-mérnök szeretne lenni, így még kettő évet kell nappali tagozaton tanulnia, de másik egyetemen. Eddig (06. hóig) beszámították a szülő családi adókedvezményébe, így a kiskorú gyermekek után a háromgyermekes adókedvezményből kettő gyermek után vették figyelembe a családi kedvezményt. Meddig lehet az egyetemista gyermeket a családi adókedvezménynél figyelembe venni? Megtisztelő válaszát köszönöm!
Hunyadné Szűts Veronika
igazságügyi adó- és járulékszakértő
Hunyadné Szűts Veronika
igazságügyi adó- és járulékszakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték