Közvetlenül a csődeljárás előtt a bajba jutott társaság ügyvezetője rokonok és barátok részére tartozáselismerő nyilatkozatokat tett, akik a csődegyezség során rontottak a hitelező bank pozícióin. A bank követelése miatt perbe fogta az új hitelezőket. Az ügyre a Kúria tett pontot.
Tisztelt Szakértő! Egy cég csődeljárásában csődegyezségi megállapodás született 2016.11.17.-én, melyben megegyeztek, hogy az összes követelésének a 11%-át kiegyenlítik 2017.05.31-ig. Ebben az esetben a fennmaradó 89%-os követelést ki lehet vezetni a cég könyveiből, és milyen dátummal tehető ez meg? Csődön kívül fennmaradó tartozásokat (szállítói, hitelek) – amelyek nem kerültek bele a csődeljárásba – és a csőd alatt keletkezett számlákat – melyeket a vagyonfelügyelő nem engedett könyvelni – hogyan kell kezelni; ugyanúgy könyveljük mintha nem is lett volna csőd? Üdv: Kisfaludyné
Kérem a segítségüket a következőkben: Csődegyezség könyvelése 50 százalékos sikeres egyezségnél T45 K98 50 %, ami nem térül meg a szállítónak T45 K39 50 %, ami egyezség szerint megtérül Hogyan könyvelem azokat a szállítókat, amelyek nem jelentkeztek be a csődeljárásba? Köszönöm válaszukat.
Sikeres csődegyezség után mi a teendő azokkal a hitelezőkkel, akik nem regisztráltak a csődbiztosnál (vagyonkezelőnél)? Leírhatók (rendkívüli bevételként), vagy rájuk is vonatkozik a csődegyezség megszavazott kifizetési százaléka (például 50 százalék 4 év alatti kifizetés)? Egyezség esetén mi a helyes könyvelés? Ebben kérem segítségüket. Köszönöm.
Az ügyben eldöntendő kérdés az volt, hogy a csődegyezség megkötését követően, de még annak bírósági jóváhagyását megelőzően az alperes jogszerűen használta-e fel a felperes által letett óvadék teljes összegét. Ehhez azt a jogkérdést kellett a Kúriának megválaszolnia, hogy a csődegyezség mikortól hat ki az abban részt nem vett hitelezőkre, mikortól van a csődegyezségnek kényszeregyezség hatálya: a megkötésétől (ez volt a másodfokú bíróság álláspontja), vagy csak a jogerős bírósági jóváhagyástól (ez volt az elsőfokú bíróság álláspontja). Ebben az elvi kérdésben a Kúria korábban még nem foglalt állást.
Egy csődegyezség alatt lévő cégben a munkavállaló lemondhat-e a neki járó fizetéséről, és ha igen, akkor is kell-e utána fizetni a járulékokat? Olvasói kérdésre dr. Verbai Tamás jogász, a HÍD Adószakértő és Pénzügyi Zrt. vezérigazgatója válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Egy csődegyezség alatt lévő cégben a munkavállaló lemondhat-e a neki járó fizetéséről, és ha igen, akkor is kell-e utána fizetni a járulékokat?
Tisztelt Szakértő! Egyik korábbi cikkükben (Így lehet kimászni a csapdából – avagy tagi hiteles bt. megszüntetése) olvastam, hogy amennyiben felszámolás során egyezség keretében történik a tagi hitel elengedése, akkor mentes az illeték alól. Az illetéktörvény 17 §. u) pontja szerint a csődegyezség keretében, valamint a felszámolási eljárásban a követelés elengedése, feltéve, ha a követelés jogosultja nem a csődeljárás, felszámolási eljárás alá vont gazdálkodó szervezet tagja mentes az ajéndékozási illeték alól. Kérdésem az lenne, hogy mivel a tag a követelés jogosultja, így mégis ajándékozási illetékfizetései kötelezettség keletkezik? Köszönettel: Szűcs Krisztina
Kiegészítő szabályok kerültek be a csődtörvénybe, például a csődegyezséget jóhiszeműen eljárva kell megkötni, az egyezség sem a hitelezők egészére, sem azok egyes csoportjaira nem lehet kirívóan előnytelen - egyebek mellett ezt a szabályt iktatta be kiegészítésként április 1-jétől a csődtörvénybe a februárban született bizalmi vagyonkezelési törvény.
Új szabályokkal egészül ki április 1-jétől a csődtörvény. Például a csődegyezséget jóhiszeműen eljárva kell megkötni, az egyezség sem a hitelezők egészére, sem azok egyes csoportjaira nem lehet kirívóan előnytelen.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték