Fotóköri egyesület fotópályázatokat szervez magánszemély pályázók részére. A pályázatnak pár ezer forint díja van, amelyet az egyesületi bankszámlára fizetnek be. Kérdésem, hogy szükséges-e külön bevételi bizonylatot, számlát, vagy számviteli bizonylatot kiállítani a pályázó részére? Ez a tevékenység az alapszabályban szereplő úgynevezett cél szerinti tevékenység.
Tisztelt Szakértő! Kerékpáros egyesület cél szerinti tevékenységébe tartozik a kerékpáros kultúra terjesztése, infrastruktúra fejlesztése, menedzselése, sportrendezvények szervezése. Turisztikai információs táblák készítése és kihelyezése kapcsán bevételhez jutott (számlát állított ki) és költséget számolt el (nem az egyesület végezte, hanem vállalkozók). Eddig alanyi mentességet választott az egyesület. Kérdésem: 1. Ezek a bevételek cél szerinti tevékenységbe tartoznak-e? Ha igen, akkor is áfakörbe kell-e belépni, ha ezen számlák összeg eléri a 12 M Ft-ot? 2. Ha nem tartozik az előbbi csoportba, akkor ez már gazdasági tevékenység? Áfakörbe belépést milyen bevétel után alkalmazzuk? 3. Kerékpárversenyeket rendez, amelyekre nevezési díjat szed. Ezek a cél szerinti vagy gazdasági tevékenységbe tartoznak? Kérem tisztelettel, szíveskedjen válaszolni a kérdéseimre, mert a számla kiállítása szempontjából sürget az idő! Köszönettel: egy kérdező
Egy konferenciaszervező kft. pénzeszközt ad át egy egészségügyi alapítványnak. A kft. a tao-t nem csökkenti az átadott pénzzel, nem számolja el ráfordításként. Az alapítványnak milyen bevételnek minősül az átvett pénzeszköz? Ezt a pénzt a cél szerinti tevékenység finanszírozására szeretné fordítani. Választ előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Egy kézilabda-egyesület alapszabályában célként van megjelölve az utánpótlás nevelési feladatainak ellátása. Az egyesület több vállalkozással támogatási (nem szponzori) szerződést köt a fenti feladatok ellátására, akik ezután tao-kedvezményt vesznek igénybe. Az egyesületnek a tao-s bevételei cél szerinti vagy vállalkozási tevékenység bevételének minősülnek? Az ezen összegeken felül kapott kiegészítő sportfejlesztési támogatás milyen bevételnek minősül? Mivel a támogatásokat a 2017/2018-as szezonra kapja az egyesület, milyen arányban (mely időszakra) kell elszámolni számviteli szempontból a különböző időpontokban beérkező támogatási összegeket? (A tao-s támogatásokkal el kell számolnia az egyesületnek, a kiegészítő sportfejlesztési támogatásokkal pedig nem.) Köszönöm válaszát.
Tisztelt Szakértő! Adott egy alapítvány, melynek céljai között szerepel a cserkészet és az egészséges életmódra nevelés. Megkereste őket egy másik alapítvány, mert pályázaton nyertek pénzt táboroztatásra. Az lenne a kérdés, hogy ha az alapítvány ezt elvállalja, és erről számlát állít ki, vállalkozói bevételnek minősül-e az összeg, vagy miután cél szerinti tevékenységet lát el, alapítványi bevétel lesz, és nem kell utána adóznia? Köszönettel: JT
Tisztelt Szakértő! Abban kérném segítségét, hogy egy közhasznú alapítvány szeretne megvásárolni egy áfa hatálya alá tartozó kft.-t (a kft. 4 tulajdonosa közül az egyik benne van az alapítványban is). A tevékenységi körük azonos, az alapítvány cél szerinti tevékenységei közé sorolható a cég főtevékenysége. Ebben az esetben az alapítvány elveszíti-e közhasznúsági jogállását, illetve non-profit minőségét?
Tisztelt Szakértő! Civil szervezet (nem közhasznú) januártól elindítana egy vendéglátóipari tevékenységet (reggeliztető-kávézó). Ez a délelőtti időszakban lenne nyitva, délután pedig ingyenes szakkörök, oktatások lennének a munkanélkülieknek, kismamáknak, nyugdíjasoknak stb. Ezeknek a költségét a délelőtt folyamán befolyt bevételből szeretnék állni. Mivel ez a bevétel biztosan túl fogja lépni az összes bevétel 60%-át, ezért vállalkozási tevékenységként nem működhet a dolog. A kérdés az lenne, hogy hogyan tudnák ezt úgy elindítani, hogy ne vállalkozási tevékenységnek számítson, hanem cél szerintinek? Hova lehet ezt „bepasszírozni” az alapítóban levő tevékenységek közé? Az alapító okiratban a következők vannak: - a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatása, - fogyatékos emberek segítése, munkahelyek teremtése, programok szervezése részükre, - társadalmi esélyegyenlőség megvalósulásának elősegítése, - rászorulók részére segítségnyújtás, - házi segítségnyújtás, étel házhozszállítása, - rendezvények szervezése, - adománygyűjtés, rászorulók segítése tartós élelmiszerek, használati cikkek, ruhák - drogprevenció, fiataloknak programszervezés, munkához segítése, Ha esetleg nem tudják ezekkel az alapszabályban megfogalmazott cél szerinti tevékenységekkel összefüggésbe hozni a kávézót, akkor milyen megoldást javasolnak, hogy el tudjon indulni? A tervek szerint munkanélküli ember lenne foglalkoztatva a délelőtti órákban. Válaszukat köszönöm.
Ügyfelünk nonprofit közhasznú korlátolt felelősségű társaságként működik. Társasági szerződésében elkülönítésre került a közhasznú tevékenység, cél szerinti tevékenység. Működése során ténylegesen gyakorolja a közhasznú és cél szerinti tevékenységeket, és egy csekély mértékű vállalkozási tevékenységet is folytat. A közhasznú tevékenysége tekintetében rendelkezik szerződéssel a központi költségvetésben meghatározott fejezettel a társaságiadó-törvény 5. melléletének E) pontja szerint. A könyvelésben elkülönítetten tartjuk nyilván az ezen tevékenységekhez kapcsolódó bevételeket, illetve a költségek vonatkozásában a vállalkozási és közhasznú cél szerinti tevékenységek költségét (ez utóbbit egy főkönyvi számon). Kérdéseim: • A társasági adó számítása során milyen sorrendiséget kell követni? • Kizárólag a közhasznú tevékenységének bevétele és az ehhez kapcsolódó támogatás – amely esetében rendelkezik a meghatározott szerződéssel – tekintetében élvez mentességet a társasági adó számítása során? • A cél szerinti tevékenység bevétele, amelyet nem nevesít a hivatkozott szerződés, társasági adó alapját képezi? • Jól gondolom-e, hogy a cél szerinti tevékenység bevétele nem tartozik bele az adómentes kategóriába, tehát az adómentesség számítása során kizárólag a közhasznú tevékenység bevétele élvez mentességet, a cél szerinti tevékenység a társasági adó alapját képezi?
Tisztelt Szakértő! Egyesületi vagyon az alapszabály szerint: tagdíjak, az egyesület rendezvényeinek bevétele, adományok, támogatások, minden a közös célt szolgáló befizetés. Az egyesület a szervezője egy fesztiválnak, melynek keretében fellépőket fizet ki, színpadot bérel stb. A fesztiválra belépőjegy nincs. A fesztiválon megjelenő kiállítók, árusítók viszont a rendezvényen való megjelenésért fizetnek az egyesületnek. Tehát a rendezvénnyel kapcsolatban felmerülő bevételek: támogatások, illetve az árusítók rendezvényen való részvételének a díja (vagy regisztrációs díj). Kérdésem, hogy mivel az alapító okiratban szerepel a vagyonának felsorolásában az egyesület rendezvényeinek bevétele, erre alkalmazható-e a társasági adóról szóló törvény 6. sz. mellékletének A) pontja, mely szerint kedvezményezett tevékenység az alapító okiratban nevesített cél szerinti tevékenység? Az egyesület céljai, közhasznú tevékenysége (alapító okirat szerint): fenntartható turizmus fejlesztése, a település kulturális örökségének megőrzése, népszerűsítése, természeti értékeinek megismertetése, vendégéjszakák növelése, szezon meghosszabbítás, turisztikai termékfejlesztés, idegenforgalommal foglalkozó személyek érdekképviselete. A célok elérése érdekében végzett feladatok közül (melyet alapító okirat részletez) az egyik pont: szerepeket vállal rendezvények, programok lebonyolításában. A fentiek alapján kérném szíves tájékoztatásukat!
Hunyadné Szűts Veronika
igazságügyi adó- és járulékszakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték