50 találat a(z) belföldi cimkére

A vendégéjszakák száma 2020 júliusához képest nőtt, 2019 azonos hónapjához mérten 36 százalékkal csökkent Cikk

A belföldi vendégek által a kereskedelmi szálláshelyeken (szállodákban, panziókban, kempingekben, üdülőháztelepeken, valamint közösségi szálláshelyeken) eltöltött éjszakák száma júliusban 2020 azonos hónapjához viszonyítva 8,1%-kal nőtt, de 11%-kal elmaradt a járvány kitörése előtti év, 2019 júliusához képest, közölte a KSH. A külföldi vendégek által eltöltött éjszakák száma 2020. júliushoz mérten 16%-kal emelkedett, 2019 azonos időszakához viszonyítva 70%-kal csökkent. Az előző hónaphoz képest a belföldi vendégéjszakák száma 1,2 millióval, a külföldieké 350 ezerrel volt magasabb.

Teljesítési dátum a számlán Cikk

Fuvarozó szállítja uniós tagországból belföldi vevő részére. Hogyan kell számlázni, mi a teljesítés dátuma? Olvasói kérdésre Tüske Zsuzsanna vámszakértő válaszolt.

Drámaian zuhant a szálláshelyeken eltöltött éjszakák száma Cikk

A beutazási korlátozások, illetve a kereskedelmi szálláshelyekre vonatkozó, a járvány megfékezését célzó védelmi intézkedések hatására a belföldi vendégek által a kereskedelmi szálláshelyeken (szállodákban, panziókban, kempingekben, üdülőháztelepeken, valamint közösségi szálláshelyeken) eltöltött éjszakák száma 89 százalékkal visszaesett az előző év azonos időszakához képest. A külföldi vendégek által eltöltött éjszakák száma 96 százalékkal csökkent, közölte a KSH.

Egészségügyi szolgáltatási járulék Kérdés

Áfaelszámolás Kérdés

Még nem hatályos, de máris módosítják az új társadalombiztosítási törvényt Cikk

Többek egészségügyi ellátását oldhatja meg, ha elfogadja az Országgyűlés azt a törvényjavaslatot, amely rendezné a belföldi fogalmát. Ugyanebben az előterjesztésben szerepelnek a munkaviszony minimális járulékalapjával összefüggő kötelezettségek, de – legalábbis a jogalkalmazói várakozásokhoz képest – hiányos az indítvány.

Tévesen bevallott innovációs járulék Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy belföldi (addig mikrovállalkozás) cég tulajdonjogát 2018 áprilisában egy külföldi vállalat (egyértelműen középvállalkozás) 100 százalékban megvásárolta. A 2019. évi beszámoló összeállításának előkészületei közben sajnálattal vettük tudomásul, hogy nagy valószínűséggel rosszul értelmeztük a kkv-törvény szabályait, és úgy tekintettük, hogy a belföldi cég 2019. 01. 01-jétől innovációs járulék fizetésére kötelezett, és így járulékelőlegek is befizetésre kerültek. Kérem adjon választ! - Az innovációsjárulék-szabályok felülvizsgálata alapján jól értjük-e most, hogy a 2019. évi innovációsjárulék-kötelezettség megállapításához a 2016. és a 2017. évi elkészült beszámolók adatait kellett volna vizsgálnunk, és mivel ezek esetében még a külföldi cég kapcsolódó adatai fel sem merülnek, így 2019. évre a cégnek nem lett volna szükséges innovációs járulékot fizetnie? - Jól értelmezzük-e azt, hogy a 2020-as kötelezettség fennállásának megállapításához a 2017-es és 2018-as beszámolókat szükséges vizsgálnunk, és mivel csak a 2018-as beszámoló esetében szükséges hozzáadnunk a külföldi tulajdonos vállalat mutatószámait a belföldihez, így a kétéves szabály miatt még 2020-ra sem tekinthető a belföldi cég járulékfizetésére kötelezettnek, majd csak 2021-től kezdődően? -A 2019. évben bevallott és megfizetett előlegekkel kapcsolatban hogyan lenne szükséges eljárnunk? Járható-e az az út, hogy az éves elszámolásban nulla tényleges adókötelezettséget vallunk be? Válaszát köszönöm!

Teljesítési időpont áfa Kérdés

Tisztelt Szakértők! Belföldi vállalkozás, belföldi cég részére terméket értékesít (belföldi eladó uniós tagállamból vásárolja meg és szállíttatja be a terméket, egyenesen a vevő által bérelt logisztikai raktárba), azonban a vevő kizárólag a felhasználás ütemében szeretne számlázást. Lehetséges -e olyan szerződést kötni az ügyféllel, melyben rögzítjük, hogy az áfatörvény szerinti teljesítés időpontját és a tulajdonjogot, dolog feletti rendelkezési jogot a beszállítástól eltérő időpontban határozzuk meg a mindenkori fogyás üteméhez igazítva (annak ellenére hogy a termék teljes egészében a vevő logisztikai raktárába lett azonnal betárolva)? A konszignáció jelen esetben nem jöhet szóba, tekintve hogy két belföldi vállalkozásról beszélünk. Hogyan lehetne úgy szerződni, hogy mind a Ptk., mind az áfatörvény szabályainak megfeleljünk? Köszönettel: Lázár Veronika

Forgalmi jutalék számlázása Kérdés

Tisztelt Szakértő! Könyvelő cégünk ügyfélköréhez tartozik egy online oktatóvideó készítésével és forgalmazásával foglalkozó cég, melynek székhelye és telephelye is Magyarországon található. Az oktatóvideó terjesztési feladatainak elvégzéséhez más személyt is szeretnének bevonni, akik részére üzletszerzési jutalékot kívánnak fizetni. A társaság a folyamatot – kifizetés, bizonylatolás – teljes mértékben informatikai rendszer segítségével kívánja megoldani humán erőforrás beavatkozása nélkül. Az üzletszerzési jutalék kedvezményezettje lehet magánszemély, egyéni vállalkozó vagy vállalkozás. Illetőségét tekintve pedig lehet belföldi vagy külföldi. A kifizetett összeg feltehetően meghaladja a minimálbér 30 százalékát. Kérdéseink a következők: 1. Milyen módon fizethető ki az üzletszerzési jutalék magánszemély részére? a) belföldi magánszemély részére b) külföldi magánszemély részére A minimálbér 30 százalékát meghaladó összeg fölötti pénzkifizetés biztosítotti jogviszonyt keletkeztet. Külföldi magánszemély részére történő kifizetés esetén hogyan teljesíthető a kifizetés? 2, Milyen módon fizethető ki az üzletszerzési jutalék vállalkozók és vállalkozások részére? a) A társaság teljes mértékben automatizálni szeretné a kifizetést és a hozzá kapcsolódó bizonylat elkészítését. A kérdés, hogy milyen feltételekkel oldható meg, hogy az üzletszerzési jutalékról a számlát a kifizetést teljesítő vállalkozás készítse el, ne pedig az üzleti partner? Válaszát előre is köszönjük!

Belföldi vevő / külföldi vevő Kérdés

Tisztelt Szakértő! A következő kérdésre szeretném a válaszukat kérni: Belföldi (magyarországi) székhellyel rendelkező vevőnk (magyarországi adóalany), aki rendelkezik Ausztriában is közösségi adószámmal, és a tőlünk vásárolt termék kiszállítását az ausztriai adószámra, testvérvállalatának raktárába kéri – ez közösségi termék értékesítést jelent számunkra (mi rendelkezünk magyarországi székhellyel és Magyarországon érvényes adószámmal, valamint közösségi érvényes közösségi adószámmal). A kérdés: 1. Mérlegben fenti tranzakciót tekintve a partnerünk marad a belföldi vevő vagy ennek az értékesítésnek az értéke külföldi vevő főkönyvi számlára kerüljön? 2. Eredmény kategóriát tekintve belföldi vagy külföldi értékesítés árbevételei között kell az értékesítést szerepeltetnünk? És fordítva is kérdezném. Külföldi (EU-s), Magyarországon székhellyel nem rendelkező, de magyarországi adószámmal rendelkező vevőnk (EU-s adóalany), aki a tőlünk vásárolt termék kiszállítását a magyar adószámára és testvérvállalata magyarországi raktárába kéri leszállítani – ez belföldi, fizetendő áfás értékesítést jelent számunkra. A kérdés: 1. Mérlegben fenti tranzakciót tekintve a vevőnk marad külföldi vevő vagy ennek az értékesítésnek az értéke a belföldi vevő főkönyvi számlára kell, hogy kerüljön? 2. Eredmény kategóriát tekintve belföldi vagy külföldi értékesítés árbevételei között kell az értékesítést szerepeltetnünk? Válaszukat előre köszönöm.

Innovációs járulék fizetése külföldi vállalat belföldi telephelyénél Kérdés

Szeretném megkérdezni, hogy vonatkozik e az innovációsjárulék-fizetési kötelezettség külföldi társaság belföldi telephelyeként működő társaságra?

Belföldi illetőségű külföldi állampolgár egészségbiztosítása Kérdés

Tisztelt Adózóna! Osztrák állampolgár ügyfelem az állandó lakhelyét Budapestre jelenti be. 100 százalékos tulajdonában van egy magyar kft., ahol tagi jogviszonyban szeretnénk őt bejelenteni. Kérdéseim: 1. A bejelentés időpontjától kezdve lesz magyar egészségbiztosítási jogviszonya. Ebben az esetben ez a biztosítása érvényes az EU-ban? Ha a jelenlegi, külföldön, magán biztosítónál kötött egészségbiztosítását felmondja, az EU-ban jogosult lesz ellátásra? 2. Ausztriában és Németországban is rendelkezik ingatlanokkal, melyeket bérbe ad. A külföldön bérbe adott ingatlanok utáni bevétele után fizethet Magyarországon szja-t? 3. Amennyiben nem jelentjük be a magyar kft.-be tagi jogviszonyba, akkor a külföldi egészségbiztosítása érvényes Magyarországon? Kell-e egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetnie? A szolgáltatási járulék megfizetésével csak Magyarországon lesz biztosított, vagy az EU-ban is? Üdvözlettel:

A külföldiek rövidebb, a belföldiek hosszabb időt töltöttek a kereskedelmi szálláshelyeken Cikk

2018. augusztusban a külföldi vendégek által eltöltött éjszakák száma 0,2 százalékkal mérséklődött, a belföldi vendégek által eltöltötteké 5,7 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A kereskedelmi szálláshelyek – folyó áron számolt – összes bruttó árbevétele 12 százalékkal emelkedett. 2018. január–augusztusban a kereskedelmi szálláshelyek vendégéjszakában mért vendégforgalma 4,0, bruttó bevétele 9,2 százalékkal volt több, mint 2017 azonos időszakában, közölte a KSH.

Külföldi munkáltató Kérdés

Tisztelt Erdős Gabriella! Szerintem helytelen választ adott itt: https://adozona.hu/szja_ekho_kulonado/Kozterhek_kulfoldi_szervezet_hazai_munkaval_ZFB3MQ#comments Szerintem a Tbj. 56/A § és az ezen alapuló 1808INT bevallás lenne a helyes eljárás.

Belföldi vagy külföldi napidíj Kérdés

Tisztelt Szakértő! Ha közúti árufuvarozásban résztvevő gépkocsivezető Bécsbe fuvaroz, az országhatár-átlépések (oda, vissza) közötti idő nem éri el a 8 órát. Emiatt nem adható neki adómentesen külföldi napidíj. Távolléte meghaladja a 6 órát, de belföldről kilép. Adható neki adómentesen belföldi napidíj, ha más térítést nem kap? Vagy lehetséges, hogy neki nem adható adómentesen napidíj átalány, sem belföldi, sem külföldi? Válaszát előre is köszönöm!