Új információmegosztási rendszert vezet be az Európai Unió, hogy a tagállamok nemzeti hatóságai hozzáférhessenek egymás gépjármű-nyilvántartási adataihoz, s így azonosítani tudják azokat a járműtulajdonosokat, akik nem fizették be az útdíjat – közölte ma az uniós tanács.
Munkáltató tévesen 4 éven át nyugdíjasként számfejti a nem nyugdíjas dolgozót. A hiba a számfejtésen történik. A megállapított járulékkülönbözet nagy összegű. Ki felelős anyagilag a hibáért? Kinek kell megfizetnie a különbözetet, behajtható-e az a dolgozón, illetve ha igen, milyen mértékben?
Az EOS Csoport európai fizetési szokásokat vizsgáló tanulmánya szerint jelentős, a cégek árbevételének mintegy 8 százaléka érkezik a késedelmes kintlévőségek behajtásából. Európa egyik vezető kintlévőség-kezelő vállalatcsoportja 17 európai országban, 3400 vállalati döntéshozót kérdezett meg kutatásában.
Tisztelt Szakértő! Érdeklődnék, hogy a 40 eurós költségátalány késedelmes fizetése esetén is van plusz 40 euró költségátalány? Ha igen, ha nem, akkor is kérnék szépen jogszabályi hivatkozást is! Előre is köszönöm. Üdvözlettel: Reinhardt Éva
A lakosság javuló jövedelmi helyzetét is tükrözi, hogy tavaly a cégek és a magánszemélyek együttesen 15 százalékkal kevesebb fizetési meghagyásos eljárást kezdeményeztek az egy évvel korábbinál, együttesen 480 170-et – közölte a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) az MTI-vel.
Szeretném megkérdezni, ha egy külföldi (pl. szerb) magányszemélyt a magyar adóhatóság adóbírsággal sújtott (ami már végrehajtható), azt hogyan tudja tőle behajtani? Ha egy nem uniós magánszemély (bármilyen jogcímen) tartozik egy uniós magánszemélynek vagy cégnek, azok hogyan tudják behajtani a tartozást tőle? Ha egy nem uniós cég (pl. szerb) tartozik egy uniós cégnek, az hogyan tudja behajtani a tartozást? Sajnos csak az európai fizetési meghagyást ismerjük e téren, de biztosan lennie kell ezekre is megoldásnak. Válaszukat előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Kft. egyik vevője felszámolás alá került. A követelés bejelentése határidőben megtörtént, a regisztrációs díj is megfizetésre került. Az ügyvéd tájékoztatása alapján a követelés megtérülése nem valószínű. A kft. mérlegkészítésének időpontja március 31. Amennyiben a kft. kér behajthatatlansági nyilatkozatot a felszámolótól, akkor jól gondoljuk-e, hogy utána már nem követelheti a követelését, ha esetleg mégis találnak valamit a felszámolás alatt lévő cégnél? Ha a behajthatatlansági nyilatkozat dátuma még a mérlegkészítés időpontja (03.31.) előtt megérkezik, akkor a 2017. évre érvényesíthető társaságiadó-csökkentő tételként? Ilyen esetben a befizetett regisztrációs adó is elismert költség? (Jelenleg követelésként van nyilvántartva, melyik évben minősül át ráfordítássá? Köszönöm válaszukat!
Fontos tájékoztatót közölt az adók módjára behajtandó köztartozások elektronikus úton történő behajtásával kapcsolatosan a megkereső szervezetek részére a NAV.
Tisztelt Szakértő! Egy volt munkavállaló felmondott a cégnél. Fizetési kötelezettségét (értsd: munkáltató felé fennálló tartozását) megállapodás alapján több hónappal a munkaviszony lejárta után is elég lett volna rendeznie. Nem történt meg. Vélelmezzük, hogy külföldön dolgozik. Ez esetben mit javasol? Európai fizetési meghagyást? Vagy hazait? Hogyan járjunk el? Azt gondoljuk, a lakcíme megmaradt, de ezt nem tudjuk biztosan. Segítségét köszönjük.
A közösköltség-tartozás behajtásának nehezebbé válása további terheket róhat a többi tulajdonosra és a leendő lakásvásárlókra – hangsúlyozzák a Házfórum társasházszakmai fórum szakértői.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal a köztartozások behajtásánál egyebek közt kényszerítő lépések helyett 2016-ban jóval többször küldött felszólítást az adósoknak – nyilatkozta Tállai András, a hivatal vezetője.
Az előző évinél 13 százalékkal több mint 526 ezerre nőtt a fizetési meghagyási kérelmek száma tavaly – derül ki a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) nyilvántartásából.
Tisztelt Szakértő! Cégünk mintegy 30 magánszeméllyel szembeni követelés érvényesítésére ügyvédi irodával kötött szerződést három évvel ezelőtt. A behajtással kapcsolatos levelezést, fizetési meghagyások intézését, valamint a pénz beszedést is az ügyvédi iroda intézte (a törlesztések is az ügyvédi iroda bankszámlájára érkeztek). Az ügyvédi iroda – nagy nehezen – három év után hajlandó volt a követelésekkel, a beszedett pénzekkel elszámolni felénk. Így most adott át részünkre a végrehajtóktól az ügyvédi irodának 2-3 évvel ezelőtt megküldött nyilatkozatokat mintegy 12 darab követelés behajthatatlanságáról. Ezeket 2015-ben vezetnénk ki a könyveinkből, mivel csak most jutott a tudomásunkra a behajthatatlanság ténye a mérlegkészítésig. Kérdésünk ezzel kapcsolatban: Mivel a végrehajtók 2013-2014-ben már kiadták a nyilatkozatokat a behajthatlanságról a követelésekkel kapcsolatban, így helyes-e az, hogy mivel csak most kaptuk meg az ügyvédi irodától, így 2015-ben vezetjük ki a nyilvántartásból egyéb ráfordításként? Egy adóhatósági ellenőrzés ezt kifogásolhatja-e? Vagy önellenőrizni kellene emiatt a 2013., 2014. évi adóbevallásokat, mivel 2013-2014-ben kellett volna kivezetni a követeléseket a végrehajtók levele alapján? Válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Tavalyi évről van egy kifizetetlen számlám egy angol vállalatnál. Magyarországi fióktelepénél végeztem egy szolgáltatást, amit még nem fizettek ki. Forduljak az angol hatóságokhoz vagy Magyarországon is van lehetőség jogorvoslatra? Előre is köszönöm a segítséget.
Tartásdíj, jogtalanul felvett táppénz, bármilyen más végrehajtható követelés: mekkora hányad vonható le a dolgozó munkabéréből és milyen egyéb szabályokat kell betartania a munkáltatónak? Összefoglaltuk.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték