26 találat a(z) bérbevevő cimkére

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy kft. raktárt bérel, ahol a kereskedelmi (áfás) tevékenységéhez szükséges árukészletet tárolja. Ha a bérbeadó a nem lakóingatlan bérbeadását nem tette áfássá, abban az esetben is levonható a bérelt ingatlanon végzett beruházás áfája a bérbevevő részéről? Ha a bérbeadó végez felújítást a bérbe adott ingatlanon, ő is levonhatja az áfát? Mi a helyzet abban az esetben, ha a bérbeadó nem kér bérleti díjat (nem tette áfássá a bérbeadást), és a bérbevevő felújítja a raktárt? Ekkor is levonhatja a beruházás áfáját? Köszönöm válaszát.

Kérdés

Tisztelt Hunyadné Szűts Veronika! További kérdés merült fel az ingatlan-felújítás áfa visszaigénylésével kapcsolatban. Ha az előző kérdésben említett fogászati tevékenységet folytató kft. a vásárolt lakóingatlant bérbeadja egy másik cégnek, akkor a bérbevevő cég a lakóingatlan felújításával kapcsolatos költségek utáni áfát visszaigényelheti-e? Ha igen, akkor a T201-es nyomtatványon a bérbevevőnek mit kell a NAV felé bejelenteni, hogy az áfát- visszaigényelhesse? Bognárné

Kérdés

Egy vállalkozás 2016. novemberben 3 éves tartós bérleti szerződést kötött személygépkocsi bérletére. A szerződés alapján a bérbeadó fizeti a cégautóadót. Jogszerű-e, hogy nem a bérbevevő fizeti meg a cégautó adót?

Kérdés

Üdvözlöm, az alábbi kérdésben kérem segítségüket. Lakásszövetkezetetben (nem társasház) lévő lakóingatlant a magánszemély tulajdonos bérbead adóalanynak (kft.). A tulajdonos azzal fordult a lakásszövetkezethez, hogy a közösköltséget "számlázza" a bérbevevő nevére. Véleményünk szerint csak a tulajdonos nevére szólhatna a számla, bár az is kérdés, hogy számlázható-e közös költség, ha igen mikor? Válaszukat előre is köszönöm. W.Ildikó

Kérdés

Magánszemély cég részére személygépkocsit ad bérbe. Keletkezik-e 27 százalék ehokötelezettség, és ezt a cég levonja a bérbeadótól, úgy mint az szja-t, vagy a cég terhe lesz?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az alábbi ügylet kapcsán kérném szíves tájékoztatását: Egy termelő tevékenységet folytató magyar székhelyű vállalkozás – amely 100 százalékos német tulajdonban van – a tevékenységének bővülése miatt új üzemcsarnok építésére kényszerül. Ehhez azonban nem áll rendelkezésére megfelelő tőke. Ezért a szükséges földterületet a német anyacég venné meg, fel is építi rá az üzemcsarnokot, amit utána hosszú távon bérbe ad a magyar leányvállalatának, és havonta számlázza felé a bérleti díjat. Hogyan, milyen feltételekkel történhet a bérleti díj számlázása a magyar leányvállalat felé? Konkrét kérdések: 1) Be kell-e jelentkeznie a német anyacégnek Magyarországon adóalanyként? Ha igen, akkor a számlát a magyar adószáma alatt állítja ki magyar áfával? 2) Az áfatörvényünk értelmében az ingatlan-bérbeadás főszabály szerint áfamentes, de választhatja-e rá az adókötelezettséget, mint bármely magyar vállalkozás? Ha igen, ezt mikor kell bejelentenie az adóhatóság felé? 3) Mivel a bérbeadó és a bérbevevő kapcsolt vállalkozások, kell-e transzferár-nyilvántartást vezetni a bérbeadás okán? 4) Mivel a német anyacég belföldi telephelye révén szerez Magyarországon rendszeres jövedelmet, keletkezik-e társaságiadó-fizetési kötelezettsége? 5) A német anyacégnek be kell-e jelentkeznie a telephely szerinti önkormányzathoz az iparűzési adó hatálya alá? 6) A fentieken túl milyen egyéb adózással kapcsolatos teendői lesznek a német anyagcégnek? Köszönettel: Herczeg Tibor

Kérdés

Tisztelt Adózóna! Kérdésem a következő: Mit tehet a kifizetővé vált vállalkozás, ha a bérbeadó nem adja meg az adatait ahhoz, hogy a bérleti díj utáni adóelőleget bevallja, és megfizesse a vállalkozás? Ha ezt megteheti a bérbeadó is, akkor kell-e valamilyen adatszolgáltatást tenni ez ügyben a bérbevevőnek a NAV felé? Ha igen, melyik nyomtatványon?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Szeretném megkérdezni, hogy ha személygépkocsi tartós bérlete esetén útnyilvántartás bizonyítja a kizárólag üzleti célú használatot (az áfa visszaigényelhetősége mellett), a cégautóadó alól mentesíti a bérbevevőt? Köszönettel: Papp Éva

Cikk

Gyakran előfordul, hogy egy lakást vagy irodaházat a tulajdonos úgy ad el, hogy az adott ingatlant bérlők használják. A bérleti szerződések ilyen esetben átszállnak az új tulajdonosra. Az új Polgári törvénykönyv szerint azonban ebben az esetben a bérleti szerződés biztosítékai megszűnnek, azaz a vevő (az új tulajdonos) nem veheti igénybe a bérletet korábban biztosító kezességet, óvadékot, bankgaranciát vagy más biztosítékot. Ez sok esetben jelentősen megnehezítheti a bérbeadott ingatlan eladását és erős tárgyalási pozícióba hozza a bérlőket – véli a Szecskay Ügyvédi Iroda.

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Kisválllalkozói kedvezmény

Pölöskei Pálné

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 április
H K Sze Cs P Sz V
30 31 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 1 2 3

Együttműködő partnereink