385 találat a(z) bér cimkére

Osztalék és szociális hozzájárulási adó Kérdés

Mekkora összegű szociális hozzájárulási adót kell levonnia a kifizetőnek az osztalékban részesülőtől abban az esetben, hogyha a munkabére 200 ezer Ft/hó és bruttó 2 millió Ft osztalékban részesül? Az osztalékban részesülő a 2018. évi LII törvény 29. § (2) bekezdésében foglaltak szerint nyilatkozott, hogy eléri az adófizetési felső határt. Megítélésünk szerint ennyi információ nem elegendő a kifizető részére, hiszen nem fogja tudni, hogy az osztalékból mekkora összeg szükséges az adófizetési felső határ eléréséhez. Helyes-e az a megoldás, hogy a magánszemély a nyilatkozatában nem csupán azt a tényt tünteti fel, hogy a törvényben meghatározott jövedelmei elérik az adófizetési felső határt, hanem nyilatkozatában közli a a várható éves bruttó bére összegét is, így az osztalék kifizetésekor csak a különbözetként felmerülő osztalékjövedelmet kell figyelembe venni az osztalékadó megállapításánál? Az előző számbeli példánál maradva, ha a természetes személy nem ad nyilatkozatot és a kifizető levonja a 2 000 000 Ft osztalékból a szociális hozzájárulási adót, akkor a magánszemély az éves szja bevallásában a felső határt meghaladóan levont adó összegét érvényesíteni tudja? Vannak olyan szakmai vélemények, melyek szerint az osztalék kifizetésekor a felső határnál figyelembe vehető jövedelmek közül csak a már megfizetett szocho-alapot veheti figyelembe a kifizető. Ebben az esetben ugyanazon bruttó osztaléknál más összeg kerül kifizetésre, attól függően, hogy mikor történik meg a kifizetés.

Katás ügyvédi iroda Kérdés

Tisztelt Szakértő! Katás ügyvédi iroda – könyveit kettős könyvvitel szabályai szerint vezeti – tagja után havonta fizetett katát és az ennek megfelelő bruttó bért, levonásokat hogyan, és milyen összegben könyveli? köszönettel

Veszélyeztetett terhesség, ellátások Kérdés

Tisztelt Adózóna! Alkalmazottunk 28 éves, 2018. december 10-e óta van veszélyeztetett terhesként regisztrálva és idén 2019 július végére van szülésre előjegyezve iker babákkal. Eddig szakmunkás minimálbéren volt bejelentve. Kérdésem az lenne, hogy a 180 napos szabálynak megfelelően érdemes még megemelni a fizetését, hogy magasabb összegű ellátásra legyen jogosult szülés után? Ha közben táppénzre kerül, akkor is meg tudjuk emelni a fizetését? Köszönöm válaszukat!

Bérellenőrzésekre fókuszálnak a NAV revizorai Cikk

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal adóellenőrei és a Munkaügyi Hatóság területi szervezeti egységei februárban közös ellenőrzéseket tartanak országszerte.

Bérként adózó juttatások Kérdés

Tisztelt Szakértő! Ha a munkavállalónak bérként adózó juttatást biztosítunk, például. étkezési utalványt 20 000 forint értékben, akkor a számfejtésnél a juttatás értéke, azaz 20 000 forint után kell a munkavállalónak megfizetni az szja-t és a járulékokat, vagy ezt az összeget fel kell bruttósítani? Mi lesz az adó alapja? Kérem, legyen szíves megadni, hogy kifejezetten a bérként adózó juttatásokról (elszámolása, adózásának módja stb.) mely törvényből/rendeletből lehet tájékozódni, mivel a fenti kérdésre nem találtam választ Segítségét előre is köszönöm.

Helyi járatos bérlet, levonás Kérdés

Tisztelt Címzett! Amennyiben a munkáltató helyi járatos bérletet térít a munkavállalónak, a bérlet ára az alapja lesz a végrehajtói levonásoknak, gyermektartásnak, és fizetés előlegnek is? (Mivel bérként kell belőle adózni és járulékot vonni is.) Köszönöm!

A kiva hatálya alá tartozó vállalkozások tulajdonosainak osztalékadója Kérdés

Tisztelt Szakértők! A 2019. január 1-jétől hatályos szocho törvény alapján szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség keletkezik az osztalék után is. A szochofizetés felső határa a tárgyévi minimálbér huszonnégyszerese (3 576 ezer Ft). A példámban említett vállalkozás tulajdonosa és egyben ügyvezetője a cégben ügyvezetői feladatait munkaviszonyban látja el. Azaz a kiva szabályai szerint nem fizet szociális hozzájárulási adót és szakképzési hozzájárulást. A szochofizetés felső határa az osztalékadó számításánál is figyelembe vehető lenne, csakhogy az ő munkabére után nem fizetnek szociális hozzájárulási adót. Tehát a felvázolt esetben a tulajdonos az osztalék után 15 százalék személyi jövedelemadót és 19,5 százalék szociális hozzájárulási adót fizet, amellyel sokkal rosszabb helyzetbe kerül, mint egy olyan cégtulajdonos, aki érvényesíteni tudja a szochofizetés felső határának korlátját. Amennyiben ezt jól gondolom, mi erre a megoldás? Köszönettel: Libra-Kanizsa Kft.

Minisztériumi munkatárssal vetették át az Orbán Viktornak címzett szakszervezeti levelet Cikk

Levélben kérik Orbán Viktor miniszterelnöktől a szakszervezetek a munka törvénykönyve módosításának visszavonását, a sztrájktörvény módosítását, valamint tisztességes béreket és rugalmas nyugdíjrendszert követelnek. A levelet az Innovációs és Technológiai Minisztérium épületében a minisztérium egyik munkatársa vette át Kordás Lászlótól, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MaSzSz) elnökétől.

Jelentős béremelés és juttatáscsomag a Mercedes kecskeméti gyárában Cikk

A szakszervezet szerint nagyon jó bérmegállapodást tudtak kötni a kecskeméti Mercedes-gyár vezetésével.

Kivaalap Kérdés

T.Adózóna! Kérem állásfoglalásukat, hogy 2019. január 1-jétől a nyugdíjas munkavállaló részére kifizetett bér kivaalapot képez-e? Köszönettel: Ács Zoltánné

Jövő júliusban kezdődik az egészségügyi közalkalmazottak, védőnők bérfejlesztése Cikk

Jövő júliusban kezdődik és négy éven keresztül tart majd az egészségügyi közalkalmazottak, védőnők béremelése – mondta Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere péntek reggel az M1-en.

Cafeteria juttatás 2019-ben Kérdés

Tisztelt Szakértő! A 2019. évi cafeteria számfejtéssel szeretném a segítségét kérni. Cégünk nettó összegű keretet biztosít (havi nettó 32 000 forint) ennek a közterhét (2019-ben 15 százalék szja+19,5 százalék szocho) a munkáltató fizeti meg, természetesen a SZÉP-kártya esetén. Szeretnénk megtartani az önkéntes pénztári igényeket is. Törvényes-e, ha a 32.000 forintos keretösszeget számfejtem, és ennek az összegnek a nettó értékét utalom el a pénztárba? A munkáltató megfizeti a 32 000 Ft*1,18*21% közterhet. Vagy mivel bérként adózik, nincs 1,18-as szorzó? A munkavállaló nettója pedig, 32 000*66,5%. Ami módosulhat a fel nem használt járulék- és adókedvezménnyel. Köszönettel:

Munkáltatói felmondás Kérdés

Tisztelt Szakértő! Üzem megszűnése miatt felmondtunk a dolgozóknak. A felmondási idő 90 nap, a felmondási idő felét ledolgozza a dolgozó, ami 2018. december 31-én telik le. Ez az utolsó munkában töltött napja, akkor kell kifizetni minden bérét a végkielégítéssel együtt. A felmentési ideje még 45 napig tart, tehát a munkaviszonya 2019. február 14-éig tart. Kérdésem az lenne, hogy hogyan kell eljárni a 2019-es béremelés kapcsán? Ez érinti-e a dolgozót? Mivel december 31-én a jelenlegi bérminimummal számolom el. Ha jól gondolom nem kell megadni a 2019-re vonatkozó minimálbért? A másik kérdésem, hogy a Tbj nyilvántartásból mikor kell kijelentenem? Megtehetem december 31-én február 14-ei dátummal, (mivel a munkaviszonya csak akkor szűnik meg), vagy pedig csak február 14-én jelenthetem ki? Nagyon szépen köszönöm a segítségét! Üdvözlettel: Ildikó

Letiltás munkabérből Kérdés

Tisztelt Szakértő! A letiltás munkabérből témakörben 2018. 10. 14-én olvastam válaszát. Ezzel kapcsolatosan merült fel kérdésem. Vállalkozásunk nemzetközi fuvarozással fogalakozik. Dolgozóinknak számfejtjük a német minimálbér óradíját, ha Németország területén végeznek munkát. Ez a díjazás tudomásom szerint nem adó- és járulékköteles. Letiltás szempontjából ez napidíjnak minősül-e? Vagy esetleg bérnek? Köszönöm válaszát, Németh Helga

Munkaidőkeretes bér Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdéssel fordulok Önhöz. Háromhavi munkaidőkeretben dolgozó, havibéres munkavállaló hó közepén lép be, 2018. október 16-án. A hónapban általános munkarend szerint 22 munkanap van. A dolgozó október 23-ára nem volt beosztva, munkát nem végzett. Helyes-e, ha az időarányos bruttó bérét a havibér/22 nap x 10 nap (általános munkarend szerinti napok száma) alapján számolom ki? Helyes járok el, ha október 23-ára nem számfejtek fizetett ünnepnapot? (A munkavállaló ezzel nem ért egyet, szerinte az jár neki). Válaszát előre is köszönöm!

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

5% áfa előregyártott lakóépület esetén

dr. Bartha László

adójogi szakjogász

Áfa mértéke meglévő lakás bővítése esetén

dr. Bartha László

adójogi szakjogász

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2021 december
H K Sze Cs P Sz V
29 30 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31 1 2
hirdetÉs